174469. lajstromszámú szabadalom • Légsűrítésű, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motor
3 174469 4 nél, öngyulladású motor esetén, különösen üresjárásban, kis, valamint közepes terhelésnél. A találmánynak az a lényege, hogy a felső, a nyaktól legalább a legnagyobb égési tér átmérőjéig terjedő égési térfal rész gömb alakú, míg az égési térnek az alsó, az égési tér fenekét is képező része egy, az égési tér mélységét csökkentő ellapítással rendelkezik, amelyben előnyösen egy kúp alakú emelkedés van elrendezve és az öngyulladású motoroknál az égési térsugár mértani becsapódási pontja a dugattyú felső holtponti helyzetében a legnagyobb égési térátmérő alatt és a levegő forgásirányába nézve a befecskendező fúvókanyüás mögött of60—90° szögben fekszik. Az égési térfal alsó részének, illetve az égési térfenéknek ellaposítása által, amely esetleg középen még egy kúp alakú emelkedéssel is rendelkezik, elérhető az, hogy a légtérben található összes levegő egy térrészben van összesűrítve, éspedig abban a térrészben, amelyben az intenzív körforgás során üzemanyaggal legjobban feldúsítható és ezzel a keverékképződés leginkább elősegíthető. Ezenkívül ezzel az intézkedéssel a sűrítési arány megnövelhető anélkül, hogy ez valamilyen hátrányos következménnyel járna a motor teljes terhelési jellemzői vonatkozásában. A nagyobb sűrítési fok ismert negatív hatásai, a kipufogó gáz homályosodás és részben az üzemanyag-felhasználás, a leírt jobb légkihasználás következtében lényegében túlkompenzálttá válnak. Az öngyulladású motornál ezenkívül a sűrítési aránnyal megnövelt égési térhőmérséklet és az üzemanyag égési térfalra való becsapódási pontjának viszonylag pontos meghatározása következtében a hideg indítási viszonyok és a kipufogó gáz minősége üresjárásban, valamint kis terheléseknél lényegesen javulnak. Végül az égési tér kevésbé mély kiképzése következtében még egy szerkesztési előny adódik, mégpedig az, hogy a sűrítési magasság a dugattyúban az égési tér fenékfal vastagságától függetlenül csökken és ezzel változatlan forgattyúház és forgattyúkar mellett megnövelhető a löket. A találmány egy további kiviteli példájánál az égési térfenék közepén egy kúp alakú, a felső végén többékevésbé lekerekített emelkedés van elrendezve, amelynél a görbültségi sugár az égési tér alsó részétől a felső lekerekítésig egyre inkább nagyobbodik. Az utóbb leírt égési téralakkal kapcsolatban utalunk arra, hogy egy hasonló omega alakú égési tér már ismeretes a DT—PS 1 103 680 sz. szabadalmi leírásból. Ez az égési tér azonban egy egészen más viszonyt mutat föl a legnagyobb átmérőjétől a nyakig és az égési tér felső része nem gömb alakú. Ez a megoldás csak kis löketvolumenű, befecskendezéses belsőégésű motor számára alkalmas. Az üzemanyag ennél a motornál, ellentétben a bevezetőben leírt motorral, egy fpjtócsapos fúvókából éles szögben és sugárban kerül a dugattyúfenékre befecskendezésre, egy rész ennek során a dugattyúfenékről visszaverődve az égési kamranyílás felett elterelődik és csak egy másik rész ér el végül az összenyomott levegő nyomóhatása következtében az égési térbe úgy, hogy három időben egymáshoz képest eltolt égési zóna adódik. Eltekintve attól, hogy egy ilyen eljárás során, amellyel a jelen találmány tárgyát képező befecskendező és keverékképző eljárás nem hasonlítható össze, előnyitás után légör- 2 vénylés csak a beszűkített égési tér nyakon keresztül képződik, így rendezett légörvénylés a dugattyútengely körül nem jöhet létre. További hasonló égési téralak például a CH-PS 175 433 sz. szabadalmi leírásból ismeretes, azonban ennél is olyan motorról van szó, amely egy egészen más eljárás alapján működik. Ezek a motorok az égési tér közepén elrendezett befecskendező fúvókával vannak ellátva, az üzemanyag közvetlenül keveredik a levegővel és az égési tér alakja csak azért került így megválasztásra, hogy a beömlő levegő a dugattyúhossztengely körüli forgáson kívül még pótlólag egy koszorúszerű mozgást végezzen, amely az égési tér falának formája szerint alakulhat ki. Az említett belsőégésű motoroknál tehát egy hasonló alakú égési tér olyan más indítékok alapján áll elő, amelyeknek semmi köze az itt leírt találmányhoz. A találmányt részletesebben rajzokon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán a találmány szerinti égési térrel és üzemanyag-befecskendezéssel ellátott hengerben elrendezett dugattyú felső részének hosszmetszete látható, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli példa II—II metszetét mutatjuk be, ahol a dugattyú felülnézetben látható, a 3. ábrán két további égési tér kivitellel ellátott dugattyú hosszmetszetét mutatjuk be. Egy 2 dugattyúfenékben egy, részben ábrázolt 1 dugattyú x hossztengelye körül forgástestalakúan kiképzett D legnagyobb átmérőjű 3 égési tér van ábrázolva, amely egy d átmérőre beszűkített 4 nyakon keresztül egy 5 henger felső terével van összekötve. A D/d viszony kisebb vagy legfeljebb egyenlő 1,20-al. Mivel a 6 égési térfalnak legalább a 6a felső része gömb alakú, ezzel az x hossztengelyre merőleges legnagyobb D átmérő távolsága a 4 nyaktól rögzítve van. A D átmérőt tartalmazó, a 2 dugattyúfenékkel párhuzamos új síkot pont-vonal jelöli az 1. ábrán. A 4 nyakban levő 7 torok szolgál az üzemanyag befecskendezésére egy 8 befecskendező fúvókán keresztül, amely a 8 befecskendező fúvóka a 9 hengerfejben van elrendezve. Amint az az 1. és 2. ábrákból látható, all üzemanyagsugár 10 mértani ütközési pontja az y sík alatt van és a levegő 12 forgási irányába nézve a befecskendező fúvóka nyílása mögött azzal mintegy a=60—90°-os szöget bezárva helyezkedik el. Onnan terjed szét az üzemanyagsugár a 6 égési tér falán vékony film alakjában. A 6 égési térfal az 1. ábra alapján az y sík alatt van és részben még gömb alakúan van kiképezve, továbbá az y síktól mérve mintegy a fél D égési térátmérő kétharmad részének megfelelő mélységben egy olyan 13 ellaposítást mutat fel, amely által az égési térben levő levegő közvetlenül az üzemanyag-felvitel környezetében tolódik el. A 3. ábrán a legnagyobb égési térmélység mintegy azonos azzal, amely az 1. ábrán látható, azonban az égési térfenék közepén még egy, a 3 égési térből kinyúló kúp alakú 14 kiemelkedés is van, amely vagy egy csak kicsit lekerekített 15 heggyel rendelkezik, vagy amint azt vonalkázva ábrázoltuk, lólekerekítéssei rendelkezhet. A 14 kiemelkedés egyrészt rendezett égéshez vezethet és jobb elvezetést biztosít az égési tér közepén összegyűjtött kipufogó gázok vonatkozá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
