174462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ribizke zölddugványos szaporítására és telepítésére
MAGYAR SZABADALMI 174462 népköztársaság LEÍRÁS |É| SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978.1. 10. (KE-1016) Nemzetközi osztályozás : ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. VI. 28. A 01 G 17/00 HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Papp László kertészmérnök, Bernecebaráti, Kemence-Bemecebaráti Egyesült Perenyi József mezőgazdasági mérnök, Budapest Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Bernecebaráti Eljárás ribiszke zölddugványos szaporítására és telepítésére 1 A találmány eljárás ribiszke zölddugványos szaporítására és telepítésére vonatkozik. Mint közismert, ezek a növények bokor alakú földfeletti ág- és vesszőrendszerekből, valamint gyökérzetből állanak. 5 Mivel magról való szaporítás esetén heterogén, nem egyszer gyenge állományt kapunk, általában vesszőkről, hajtások gyökereztetésével, vagy tőosztással történik az új növényegyedek létrehozása. A kiültetésre és telepítésre alkalmas ribiszke előállí- 10 tása eléggé hosszadalmas művelet és sok kézimunkát igényel. A gyakorlatból és a szakirodalomból ismert és ajánlott módszer szerint az egy éves vesszőket az ősz folyamán kb. 20 cm-es darabokra vágják és ezek képe- 15 zik a szaporítóanyagot jelentő fásdugványt. A dugványokat szaporítótelepekre helyezik ki. A földbe duggatott vesszők talajba helyezett részén kallusz képződik és kialakulnak a gyökérkezdemények is. 20 A gyökérképződéssel egyidejűleg a talaj felszíne felett levő rügyből vagy rügyekből megindul a hajtás fejlődése. A dugványok általában két évig maradnak a szaporítóiskoláb an. A kellően megerősödött szaporítóanyagot kiterme- 25 lik és megfelelő sor- és tőtávolság mellett a termelőhelyre kitelepítik. A szaporítóiskolából való kitermelés során a növények gyökérzete gyakran erősen megsérül, a hajszálgyökerek károsodnak, aminek eredményeként a tele- 30 174462 2 pítés fejlődésében visszaesés jelentkezik. A kiültetés után a növény hajtását vagy hajtásait 1-2 rügyre vissza kell metszeni, mert a többé-kevésbé sérült gyökérzet több hajtást nevelni nem tudna. Maga a kitelepítés is gondos kézimunkaigényű, amellett a további ápolás is csak kézi munkaerővel történhet - pl. gyomirtás csak kapálás útján -, mert a talajfelszín közelében levő zsenge hajtások, a kellően meg nem erősödött gyökerek minden vegyszeres gyomirtás lehetőségét kizárják. A kiültetés utáni első két évben a növények erősödnek, így hajtásaikat mindig vissza kell metszeni és számottevő termésre csak a telepítés utáni 3. évben lehet számítani. Az eltelt időszak, különösen a dugványok nevelése, készítése és a kiültetés művelete, azaz az improduktív — jövedelem nélküli befektetés - időszaka költséges és sok kézierőt igényel. Ugyanis ezekben az években a munkálatokat kapálással lehet elvégezni a növényzet vegyi hatásokra való érzékenysége következtében. A szártarackos gyomok - noha azok legnagyobb tápanyag és vízkonkurensei a kultúrnövényzetnek — csakis kapálás útján irthatok. Tehát az improduktivitás nemcsak a szaporítóanyagok előállításában, hanem a növények kiültetésében és termőre való fordulásáig fokozott igényként jelentkezik, mint a gazdaságosságot negatívan befolyásoló tényező. A találmány célja ezeken a hiányosságokon javítást eszközölni, és olyan szaporítási, valamint telepítési eljárást valósít meg, amely lehetővé teszi az impro-
