174459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek előállítására aromás szénhidrogénelegyekből

SZABADALMI 174459 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉ| Bejelentés napja: 1976. VI. 01. (11—239) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 7/12, Lengyelországi elsőbbsége: 1975. VI. 02. (180868) B 01 J 1/04 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. VI. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ratajczak Wlodzimierz mérnök, Dr. Zieborak Kazimierz professzor, Varsó, Instytut Chemii Frzemystowej, Varsó Tecza Witold oki. mérnök, Raszyn, Dr. Lisiczki Zygmunt professzor, Varsó- Lengyelország -Jelonki, Dr. Chojnacki Rajmund mérnök, Pruszków, Blonski Andrzej technikus, Varsó, Lengyelország Eljárás olefinek eltávolítására aromás szénhidrogén-elegyekből 1 A találmány tárgya eljárás aromás szénhidrogén­­elegyeknek a telítetlen vegyületek nyomnyi meny­­nyiségétől való megtisztítására. Az eljárással első­sorban a katalitikus benzinreformálás termékeiből vagy a benzinpirolízis aromás frakciójából (BTX) s megfelelő oldószerrel, például N-metil-pirrolidonnal, etilénglikolla], N-metil-formamiddal vagy dimetil­­-szulfoxiddal végzett extrakcióval előállított termé­keket lehet tisztítani. 10 A telítetlen vegyületeket az aromás szénhidro­génektől ismert módon úgy választják el, hogy a tisztítandó aromás szénhidrogéneket magas hőmér­sékleten szulfuril-kloriddal, kén-trioxiddal, óleum­­mal, kénsavval vagy más hasonló anyagokkal ke- 15 zelik. Elválasztás után a szénhidrogén-fázisból desz­­tillációval különítik el a fentnevezett telítetlen szennyezésektől mentes aromás szénhidrogéneket. Az ismert eljárások fő hátránya, hogy a raffi- 20 nálás során nehezen kezelhető és további feldol­gozást igénylő kátrány képződik. Ezenkívül az aromás szénhidrogének raffínálása során az erősen korrodeáló anyagok alkalmazása miatt rozsda­­mentes acélból előállított berendezésre van szükség, 25 és ez a tisztítási költségeket tetemesen megnöveli. A telítetlen vegyületeknek aromás szénhidro­génekből való eltávolítására ismeretesek olyan el­járások is, amelyeknél katalizátorként szilikagélt 30 2 vagy alumínium-szilikátokat használnak. Bár ebben az esetben nincs korrózióveszély, a katalizátorok kis aktivitása miatt a raffinálást magas hőmérsék­leten gázfázisban vagy nyomás alatt kell végezni. A szénhidrogének katalitikus raffinálását szulfon­­sav-csoportot tartalmazó makropórusos kationcse­­rélők segítségével is végre lehet hajtani. Mint megállapították ebben az esetben a raffmálás folyékony fázisban, légköri nyomáson is végbe­megy. A katalitikus benzinreformálás termékeinek ext­­rakciójával vagy a benzinpirolízis útján nyert frakciók extrakciójával kapott aromás szénhidrogén­­elegy azonban 0,2—0,1 súly% vizet tartalmaz. Ha üyen nedves szénhidrogénelegy raffinálásához kata­lizátorként ioncserélőket alkalmazunk, akkor azok igen rövid idő alatt elvesztik katalitikus aktivi­tásukat. Nevezetesen megállapították, hogy az aktív szulfonsavcsoportot (-S03H) tartalmazó makró­­pórus kationcserélő katalitikus aktivitásának csök­kenését az okozza, hogy a víz adszorbeálódik az ioncserélőre. A viz az elegyben található telítetlen szennyezések kondenzációs és polimerizációs reak­cióinak inhibitoraként hat, dezaktiválja a kata­lizátort, ezért a katalizátort gyakran kell rege­nerálni. Ezeket a nehézségeket elháríthatjuk, ha az aromás szénhidrogének raffinálását kétfokozatú el-174459

Next

/
Oldalképek
Tartalom