174455. lajstromszámú szabadalom • Impulzus szelep
5 174455 6 nyomás hirtelen lecsökken. Ennek eredményeként a 9 rugó által kifejtett erő a 7 rudat a 6 membránház felé húzza, azaz a 3 szelepkúpot a 4 szelepüléktől elhúzza. A 4 szelepülék nyílásán keresztül közeg áramlik át a szekunder oldalra. A közeg átáramlási sebessége függ a 2 nyomáscsökkentő szelep primer oldalán és szekunder oldalán levő nyomások különbségétől. A 3 szelepkúp 4 szelepüléktől való távolságától függő mennyiségű közeg áramlik át a szekunder oldalra, mindaddig, amíg a szekunder oldali nyomás ismét el nem éri az előre meghatározott, beállított nagyságát. Amikor a szekunder oldalon a nyomás hirtelen lecsökken, a 7 rúd és 3 szelepkúp gyorsan mozog lefelé. A gyors lefelé mozgás következtében tehetetlenségi erők lépnek fel, minek következtében a 3 szelepkúp és 4 szelepülék között nagyobb nyílás keletkezik, mint amire szükség volna az eredeti szekunder nyomás visszaállításához. Ennek eredményeként az 5 membrán alatti térben a nyomás a szükségesnél nagyobb lesz, a 7 rudat és 3 szelepkúpot mintegy fellöki a 4 szelepülékre. Ekkor a szelepülék nyílása lezáródik, nem ömlik át közeg a szekunder oldalra. Mivel a szekunder oldalon rendszerint ekkor is van 11 fogyasztó, a szekunder oldali nyomás ismét a beállított érték alá csökken és a folyamat újból és újból ismétlődik. Ha a nyomáshullámoknak ez a lengés jellegű, mindkét irányban való, váltakozó mozgása olyan frekvenciával megy végbe, ami közel van a 2 nyomáscsökkentő szelep és a hozzá tartozó csővezeték rendszer saját frekvenciájához, az egész berendezés, illetve rendszer meghibásodhat. Ha a frekvencia-azonosság nem is következik be, a szolgáltatásban zavarok léphetnek fel. E jelenségek az 1 impulzus szelep révén küszöbölhetők ki. Az 1 impulzus szelepnek 13 golyóháza az 5 membránt tartalmazó 6 membránház alsó részébe van csavarozva. A 13 golyóház külső végére 14 toldat van erősítve. A 13 golyóház és 14 toldat közötti tömítésről 15 tömítőgyűrű gondoskodik. A 13 golyóházban hosszirányú és átmenő 16 kiömlő furat van, melynek toldatban levő végén 17 golyófészek van kiképezve. A 13 golyóház 14 toldatba nyúló részén a 16 kiömlő furatba keresztirányban betorkolló, két vagy több 18 keresztfurat van. A 17 golyófészekbe 19 golyó van helyezve, amelyet 20 rugó igyekszik kinyomni a golyófészekből. A 19 golyó 17 golyó fészekből kinyúló része a 14 toldat alján kiképzett, kúpos 21 golyóülékre támaszkodik. A 21 golyóülékből 22 átömlő furat nyílik, amely egytengelyű a 16 kiömlő furattal. A 22 átömlő furat falában két vagy több hosszirányú, az átömlő furat tengelyéhez viszonyítva szimmetrikusan kialakított 23 horony van. A 23 hornyok olyan mélyek, hogy a 19 golyó és 21 golyóülék összefekvő felületein sugárirányban kifelé túlnyúlnak. A 13 golyóház 14 toldatba nyúló vége és a 14 toldat belső fala között gyűrű alakú 24 átömlőtér van. Amikor a 2 nyomáscsökkentő szelep szekunder oldalán a nyomás — például újabb fogasztó rákapcsolása következtében - hirtelen lecsökken, a 19 golyó alatti csővezeték térben is hirtelen lecsökken a nyomás. A 19 golyó ekkor felfekszik a 21 golyóülékre és a 19 golyó alatti és melletti (vagy fölötti) tér közötti összeköttetés csak a 23 hornyokon keresztül marad fenn. A 23 hornyok átömlő keresztmetszete aránylag kicsi, és ezért az 5 membrán alatti térben uralkodó nyomás csak lassan csökken arra a nyomásra, amely pillanatnyilag a szekunder oldali csővezeték rendszerben uralkodik, így a 19 golyó révén keltett fojtó hatás eredményeként a 7 rúd és 3 szelepkúp nem ütésszerű gyorsasággal, hanem csak lassan távolodik a 4 szelepüléktől. Amikor a 3 szelepkúp és 4 szelepülék között létrejött résen keresztül már annyi közeg áramlott át a szekunder oldalra, hogy az itt levő nyomás eléri az eredeti, beállított értéket, az 5 membrán alatti térben uralkodó nyomás egyidejűleg szintén felveszi ezt a nyomásértéket, mivel a 19 golyó alá érkező, 5 membrán alatti térben levő nyomásnál nagyobb nyomás a 19 golyót felemeli és így nagy átömlő keresztmetszet jön létre az 1 impulzus szelepben a 19 golyó alatt és mellett. Ha a szekunder oldalon a fogyasztók valamelyikét kikapcsoljuk, a szekunder oldalon a nyomás ugrásszerűen megnő. E megnövekedett nyomás a 19 golyót a 21 golyóülékről egyidejűleg felemeli és így az 5 membrán alatti térben is egyidejűleg megnő a nyomás, tehát a 3 szelepkúpot a fogyasztók kikapcsolása előttinek megfelelő helyzetéből azonnal közelebb tolja a 4 szelepülékhez, azaz a fojtás megnő, és így túlságosan nagy nyomásnövekedés nem következhet be a szekunder oldalon. A találmány szerinti impulzus szelep fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: Az impulzus szelep a közeget egyik irányban fojtja, másik irányban pedig szabadon engedi át, minek eredményeként a szekunder oldalon a fogyasztó lekapcsolásakor nagy nyomásnövekedés nem állhat elő, fogyasztó bekapcsolásakor pedig a nyomáscsökkentő szelep szelepkúpja csak lassan távolodik a szelepüléktől. Ezért lengés jellegű, két irányú, váltakozó nyomáshullám-mozgások sem alakulhatnak ki, illetve ezeket az impulzus szelep nagyon gyorsan csillapítja. Az impulzus szelep megbízhatóan dolgozik. Meghibásodás nem fordulhat elő, mert az acél anyagú golyó a golyófészekben nem csúszik, hanem gördül, tehát felakadás, beékelődés nem fordulhat elő. A golyót - bármilyen irányú közegáramlásnál — az erők mindig szimmetrikusan terhelik, ami az üzembiztonságot növeli. Baleseti veszély nincs. Az impulzus szelep egyszerű szerkezetű, olcsó, kis helyet igényel és könnyen szerelhető. A találmány nincs az ismertetett impulzus szelep példaképpeni kiviteli alakjára korlátozva. Az ismertetett alkatrészeket azonos működésű és hatású, azonban más kialakítású alkatrészekkel helyettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg. így például a 23 hornyok száma és alakja az ismertetettől eltérő is lehet, az átömlőtér mérete a vázolttól nagyobbra vagy kisebbre is választható stb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
