174432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényforrás izzótestek rögzítési tulajdonságainak javítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174432 Bejelentés napja: 1977. V. 06. (EE-2501) Nemzetközi osztályozás: HÓIK 1/10, H 01 K 3/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. VI. 28. Megjelent: 1980. VII. 31. I Feltalálók: Szabadalmas: Nagy János oki. elektrotechnikus, Porkoláb Károly oki. villamosmérnök, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Pozsonyi István oki. gépésztechnikus, Szabó György oki. gépészmérnök, Budapest Szabó Gyula oki. matematikus, Szentesi Alajos oki. elektrotechnikus, Budapest Eljárás fényforrás izzótestek rögzítési tulajdonságainak javítására 1 A találmány tárgya eljárás különösen spirál alakú fényforrás-izzótestek fémalkatrészekhez történő rázás- és ütésbiztos rögzítési tulajdonságainak javítására az izzótestvégek mechanikai szilárdságának növelése útján. 5 Spirál alakú fényforrás-izzótestek. a továbbiakban spirálok végeinek az áramvezetőkhöz történő, megfelelő ütés- és rázásszilárdsági követelményeket kielégítő rögzítése érdekében a mindenkori spirálfajtától függően az alábbi eljárások váltak ismertté: 10 Egyszeresen spiralizált folyamatos ún. szimplaspirálok esetében a spirál végeibe szoros illesztéssel meghatározott hosszúságú wolfram vagy molibdén magot dugnak. Egyszeresen spiralizált. két végén egyenes, tehát 15 spiralizálatlan huzalszakasszal rendelkező ún. „intervallos szimplaspiráloknál" a spirálvégek egyenes huzalszakaszaira, az intervallokra ugyancsak szoros illesztéssel wolfram vagy molibdén huzalból készített különálló kis spirálokat, ún. intervallspirálokat. 20 vagy más módszer szerint lazán, de utólagos rögzítéssel csövecskéket húznak fel. (Az utóbbi eljárást ismerteti pl. a ISI 318 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás.) Kétszeresen spiralizált ún. „duplaspirálok'’ 25 végeibe olyan wolfram vagy molibdén anyagú, ellenspirálokkal ellátott magot csavarnak be. amelynél a magátmérő és az ellenspirál huzalátmérd és menetemelkedés megfelelő1 méretezésével biztosítják atoeükségesszoTosíUeszkedést. 30 2 Ismeretes, hogy a spirálvégck és az áramvezetők közötti ütés- és rázásbiztos kötést a spirálvégeknek a megfelelő végkiképzésű, horog alakú áramvezetővégekbe történő mechanikus befogásával, vagy pedig hegesztés, különösen ellenállás-ponthegcsztés útján érik el. Mindkét rögzítési mód feltételezi és megkívánja a spirál végek megfelelő mechanikai szilárdságát, és a fentebb ismertetett módszerek lényegében rendre e kellő mechanikai szilárdság elérését célozzák. Hegesztéses rögzítéseknél ugyanakkor már korábban felismerték, hogy a magas olvadáspontú szerkezeti anyagok összekötéséhez lényegében nem tiszta hegesztést, hanem inkább keményforrasztás-szerű kötésmódot célszerű alkalmazni, ahol is ez utóbbi kötés bizonyos olvadáspontcsökkentő adalékanyagok. így pl. platina vagy tantál közfémként való alkalmazásával egyszerűbben és üzembiztosabban készíthető el. Az említett közfémet kezdetben pl. fólia alakjában alkalmazták. majd sikeres kísérletek történtek e közfémek ill. ötvözetek különböző viszkózus massza alakban történő hegesztés előtti felhordására is. (Ilyen masszát ill. módszert ismertet pl. az EE-2293 asz. magyar szabadalmi bejelentés.) A fenti ismert rögzítési iulajdonságjavító eljárások fő hátránya, hogy míg a fényforrásspirálok sok milliárdos darabszámú gyártása szükségessé tette a spiralizálási művelet nagy teljesítményű és termelékeny automatagépeken történő végzését, a spirálvégek fentiekben ismertetett szilárdítása ugyan-174432
