174427. lajstromszámú szabadalom • Elektrofényképészeti film

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174427 .JÉÉL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973. VI. 07. (CO-281) G 03 G 5/00 Amerikai Egyesült Államok elsőbbségei: 1972. VI. 08.(260848) [1-10. és 13. igénypontok] 1973.1. 12. (323132) [11. és 12. igénypontok] ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. VI. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltaláló: - Szabadalmas: Kuehnle Manfred Rudolf mérnök, Lexington, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok Coulter Systems Corporation, Bedford, Massachusett s, Amerikai Egyesült Államok Elektrofényképészeti film 1 A találmány tárgya elektrofényképészeti film. Az elektrofényképészeti eljárásokban, amint is­meretes, rejtett elektrosztatikus képet alakítanak ki a fényvezető elem felületén. A fényvezető elemet, amíg megvilágítatlan, teljes felülete mentén feltől- 5 tik, és a töltést a felületen az elem megfelelő szivárgás elleni szigetelésével fenntartják. Az ilyen töltés megmaradása az anyag fizikai jellemzőinek függvénye. Közvetlenül azután, hogy a felület fel­­töltött. felületet valamilyen típusú sugárzó ener- 10 giának teszik ki, ami tónusoknak, vonalaknak, szö­vegnek, vagy valami ehhez hasonlónak felel meg a reprodukálni kívánt képpel összhangban. Az ilyen sugárzó energia lehet vetített fény. röntgensugár képe stb. 15 A fényvezető elem felületének azon részei, ame­lyek a másolandó minta fényesebb részeinek felel­nek meg, jobban vezetőkké válnak, mint azok, amelyek a másolandó minta kevésbé világos részei­nek felelnek meg. Ennek az lesz az eredménye, 20 hogy az elektromos töltés arányosan és szelektíve eltávozik a fényvezető anyag felületéről a megvilá­­gítottsági fok függvénye szerint. A létrejövő geometriai töltéselrendezés alkotja a fent említett rejtett képet. A töltés olyan tulajdon- 25 ságú, hogy elektrosztatikus vonzóerőt fejt ki kis részecskékre. A xerográfiában ilyen apró részecskék igen finom por vagy folyadékszuszpenzió formá­jában kerülnek a felülettel kontaktusba. A részecs­kék szelektíve tapadnak a felületre a rejtett képnek 30 2 megfelelő töltéseloszlás függvényében. Ezt követően a fölösleget vagy letörlik vagy egyéb módon eltá­volítják a felületről, és a fennmaradó „előhívó", ahogy a részecskéket hívják, látható képet alkot. Ezt a képet rendszerint valamilyen más elemre viszik át, például papírlapra, majd ott rögzítik, pl. ráégetik annak felületére valamilyen jól ismert technikával. A legismertebb felépítésű, a kereskedelmi forga­lomban használt berendezéseknél nagyméretű dobot alkalmaznak, amit szelénnel, mint fényvezető elem­mel vonnak be. Az eljárást bonyolult és költséges gép végzi, a sebesség, a pontosság és a flexibilitás nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az ilyen eljárásokat és berendezéseket nehézkes olyan fényképészet esetén alkalmazni, amit a nagysebességű felvevő gépek finom ezüsthalogén emulziójú filmmel jól megoldanak. Az ismert mód­szerek, berendezések és fényvezető anyagok lénye­géből fakadó hibák eddig lehetetlenné tették azok alkalmazását nagysebességű fényképészetben, nagy­­pontosságú mikrofényképészetben, és sok más tech­nikai területen. A vetíthető mikrofilmmel történő adattárolás olyan terület, ahol régóta ismert az igény olyan eljárás iránt, amely vetíthető fényké­pészeti termék gyors előállítását biztosítja, amely nagypontosságú, gazdaságos, és mindezt egyszerű berendezéssel kell tudni megvalósítani, oly módon, hogy a kép jól bírja a hosszú időtartamú tárolást. Például nagyon kívánatos lenne valamely mikro-174427

Next

/
Oldalképek
Tartalom