174420. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton födémszerkezet
7 174420 8 8. ábra egyszintes pillér egy másik lehetséges keresztmetszete, a 9. ábra egyszintes pillér egy harmadik keresztmetszeti változata, a 10. ábra az egyszintes pillér és a födém kapcsolata, a 11. ábra átmenő kialakítású pillér és födém kapcsolata, a 12. ábra a 11. ábrán bejelölt XII—XII egyenes mentén vett metszet, a 13. ábra álmennyezet közvetlen csatlakoztatása függőleges metszetben, a 14. ábra álmennyezet csatlakoztatása alulnézetben, a 15. ábra álmennyezet közvetett csatlakoztatása függőleges metszetben, a 16. ábra a 15. ábrán bejelölt XVI-XVI egyenes mentén vett metszet. Az 1. ábrán az 1 légcellával rendelkező födémek azt a legegyszerűbb alakját mutatjuk be, ahol a födémszerkezetet a magasabb szegélyű 2 teknőpanelok, a 2 teknőpanelok 9 szegélybordái között elhelyezkedő 4 gerendarács, és a fölöttük levő 5 helyszíni betonréteg alkotja. A magasabb szegélyű 2 panelok teknőtere alkotja az la nyitott légcellákat. A 2. ábrán alacsonyabb szegélyű 3 teknőpanelok vannak két sorban egymás felé fordítva. A fölső sor 8 fenéklapjai fölfelé, az alsó soré lefelé néznek, és így az egymással „szembefordított” 3 teknőpanelok között közös teknőteret alkotó lb zárt légcellák alakulnak ki. Az ilyen födém alul és fölül egyaránt sík megjelenésű. E zárt légcellás födém fölső síkja mentén ugyancsak el lehet helyezve az 5 helyszíni betonréteg. Az lb zárt légcella a 8 fenéklapon kivágott, és a 13 élvédővel ellátott nyílás révén részben nyitottá is átalakítható. A 3. ábrán az alacsonyabb szegélyű 3 teknőpanelokból, valamint a magasabb szegélyű 2 teknőpanelokból van kétsoros födémszerkezet kialakítva. Eszerint az alsó teknőpanelsor alatt az la nyitott légcellák, míg fölötte az lb zárt légcellák alakulnak ki. Az 1-3. ábrákon látható, hogy a teknőelemek 8 fenéklapjainak a teknőtérrel ellentétes oldali külső 10 határoló felülete, valamint a 9 szegélybordáknak a külső 11 határoló felületei egymásra merőlegesek. Elvileg elképzelhető az is, hogy - nagyméretű 1 légcella és aránylag csekély vastagságú 8 fenéklap esetén a 8 fenéklap valamilyen 9a merevítő bordával is el legyen látva. A 4. ábrán olyan megoldást láthatunk, ahol ugyanazon födémen belül la nyitott légcellákat és lb zárt légcellákat tartalmazó 2 és 3 teknőpanelok találkoznak egymással. A magasabb szegélyű 2 teknőpanel 9 szegélybordájának magassága megegyezik az alacsonyabb szegélyű 3 teknőpanelok együttes magasságával. Ez esetben semmi különleges intézkedésre nincs szükség ahhoz, hogy lépcsőzésmentes födémet nyeljünk. Amennyiben az alacsonyabb szegélyű 3 teknőpanelból csak egyetlen sort alkalmazunk, és annak segítségével la nyitott légcellákkal ellátott kazettás födémet állítunk elő, úgy a nála nagyobb szerkezeti magasságú magasabb szegélyű 2 teknőpanellal való találkozás helyén a 14 helyszíni betonréteggel küszöbölhetjük ki a födémrészek közötti magasságkülönbséget. Erre mutat példát az 5. ábra. Adott esetben előfordulhat az is, hogy egyugyanazon födémen belül szándékoltan magassági lépcsőzést kívánnak kialakítani. Ilyen eset látható a 6. ábrán, ahol mind az ábra bal oldalán, mind a jobb oldalon az alacsonyabb szegélyű 2 teknőpanelokból alakítunk ki lb zárt légcellákkal rendelkező födémszerkezetet. Az 1-6. ábrákon látható 2 és 3 teknőpanelok 8 fenéklapjai és 9 szegélybordái erősítő betétekkel, előnyösen betonacélból összehegesztett hálóvasalással vannak ellátva. A 9 szegélybordák külső 11 határoló felületén a 12 bemélyedések vannak, amelyekből a 4 gerendarácsból kinyúló fogak tudnak belekapaszkodni. A 12 bemélyedésekbe belekapaszkodó fogak jelenléte következtében az előregyártott 2 és 3 teknőpanelok a helyszínen készülő 4 gerendaráccsal tökéletesen együtt tudnak dolgozni. A 2. és 3. ábrán látható lb zárt légcellákkal rendelkező födémek esetében szükség lehet arra, hogy a teknőterek belsejében vezetékeket helyezünk el. Ilyenkor az egyik lb zárt légcellából a szomszédos lb légcella felé való vezetékáthaladást oly módon valósítjuk meg, hogy a 9 szegély - bordákban, illetve a 4 gerendarácsban a 17a és 17b csőhüvelyekkel kibélelt lyukakat alakítjuk ki, amelyeken a vezetékek átbújtathatók. A 7., 8. és 9. ábrákon egyszintes 6 pillérek kialakítására mutatunk be példákat. A szintmagas pillértagok a 7. ábra esetében két darab egymással azonos kialakítású egyenlőszárú U-alakú 19a előregyártott idomból vannak összeállítva. Az egymással szembefordított 19a előregyártott idomok között kialakul a 20 helyszíni vasalással is ellátható 21 monolit oszlopmag. A 8. ábrán hasonló módszerekkel T-keresztmetszetű pillért mutatunk be, amely az egyenlőszárú U-alakú 19a előregyártott idomból és az egyenlőtlen szárú U-alakú 19b előregyártott idomokból van összeállítva. Ez esetben a 21 monolit oszlopmag is T-keresztmetszetű. Keresztalaprajzú pillérek kialakítását láthatjuk a 9. ábrán, ahol a keresztalaprajzú 21 monolit oszlopmag egymással azonos egyenlőszárú U-alakú 19a előregyártóit idomokkal van határolva. A 19a és 19b előregyártott idomok egymással érintkező felületei mentén célszerű az idomok együttműködését járulékos elemekkel, pl. a 22 fogakkal vagy tüskékkel elősegíteni. Hasonlóképpen a szintmagasságú 6 pillértagok végein a szomszédos födémhez való csatlakozás és együttdolgozás, továbbá a nyomatékátadásra való alkalmasság érdekében a 6 pillértagok végeibe a 23 tüskéket betonozzuk be, amelyek a födémben kihagyott és előnyösen a 24 csőhüvellyel kibélelt lyukakba nyúlnak bele. A 21 monolit oszlopmag és a 20 helyszíni vasalás a födémben kihagyott 18 nyíláson is átmegy. Ez látható a 10. ábrán. A 11. és 12. ábrákon a folytatólagos 7 pilléreknek a födémekkel való csatlakoztatását tüntettük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
