174416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izotiazolopiridin-származékok előállítására

5 174416 6 A találmány szerint bármilyen módon beadható gyógyszerkészítményt előállíthatunk, jóllehet az orális beadás az előnyös. A gyógyszerkészítmény lehet tabletta, kapszula, por, granulátum, avagy folyékony gyógyszerkészítmény, így orálisan be­adható oldat vagy szuszpenzió vagy párénterálisan beadható steril oldat vagy szuszpenzió. Az orális beadásra szolgáló tabletta vagy kap­szula egységnyi dózisú lehet, és önmagukban ismert vivőanyagokat, például kötőanyagokat, így szirupot, akácgumit, zselatint, szorbitot, i tragantot vagy poli­­vinil-pirrolidont, töltőanyagokat, így laktózt, cuk­rot, kukoricakeményítőt, kalciumfoszfátot, szorbi­tot vagy glicint, tablettázási kenőanyagokat, így magnéziumsztearátot, talkumot, polietilénglikolt vagy szilíciumdioxidot, szétesést elősegítő segéd­anyagokat, így burgonyakeményítőt vagy gyógyá­­szatilag alkalmas nedvesítőszereket, így nátrium­­-lauril-szulfátot tartalmazhat. A tabletták bevonattal is elláthatók, a gyógyszerkészítésnél önmagában ismert módon. Az orálisan beadható cseppfolyós gyógyszer­­készítmények például vizes vagy olajos szuszpen­ziók, oldatok, emulziók, szirupok vagy elixirek lehetnek, vagy pedig száraz termékként hozhatók forgalomba, amelyből felhasználás előtt, víz vagy más oldószer hozzáadásával állítjuk elő a folyadé­kot. Ezek a cseppfolyós gyógyszerkészítmények ön­magukban ismert adalékanyagokat, például szusz­­pendálószereket, így szorbitot, metil-cellulózt, glü­kóz-szirupot, zselatint, hidroxi-etil-cellulózt, karb­­oxi-metil-cellulózt, alumíniumsztearát-gélt vagy ét­kezési zsírokat, emulgeálószereket, így lecitint, szorbitán-monoleátot vagy akácgumit, nem-vizes oldószereket (az étkezési olajokat is beleértve), így mandulaolajat, propilénglikolt vagy etilalkoholt, tar­tósítószereket, így p-hidroxi-benzoesav-metil- vagy propilésztert vagy szorbinsavat, továbbá, kívánt esetben, önmagukban ismert ízesítő vagy színező anyagokat tartalmazhatnak. A gyógyszerkészítmény, kívánt esetben, élel­miszerbe, például kekszbe is bevihető. Parenterális beadáshoz dózisegységet tartalmazó folyékony gyógyszerkészítményt alkalmazunk, amelyet a hatóanyagból és egy steril oldószerből, célszerűen vízből, állítunk elő. Az oldószerből és az alkalmazott koncentrációtól függően a hatóanya­got szuszpeodáljuk vagy feloldjuk az oldószerben. Befecskendezhető oldatok készítéséhez a ható­anyagot vízben oldjuk, és az oldatot szűréssel sterilizáljuk, majd ampullába töltjük és azt lefor­rasztjuk. Előnyösen adalékanyagokat, például helyi érzéstelenítőt, tartósítószert és pufferanyagot is fel­oldhatunk az oldószerben. A stabilitás növelésére az ampullába töltött folyadékot megfagyaszthatjuk, és a vizet vákuumban eltávolíthatjuk. A száraz, liofilizált port tartalmazó ampullát ezután lefor­rasztjuk, és egy másik, vizet tartalmazó ampullát mellékelünk hozzá. Felhasználás előtt a két am­pulla tartalmának egyesítésével a befecskendezhető gyógyszerkészítmény előállítható. Parenterális szuszpenziókat lényegében azonos módon állíthatunk elő, azzal az eltéréssel, hogy a wgyületet oldás helyett szuszpendáljuk az oldószer­ben, és a sterilizálás nem lúg tható végre szűréssel. A hatóanyagot olyan módon sterilizálhatjuk, hogy etilénoxid behatásának tesszük ki, majd pedig a steril oldószerben szuszpendáljuk. A hatóanyag egyenletes eloszlásának biztosítására felületaktív anyagot vagy nedvesítőszert is adhatunk a gyógy­szerkészítményhez. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények 0,1— 99súly%, célszerűen 10—60súly% aktív anya­got tartalmazhatnak, a beadás módjától függően. Dózisegységet tartalmazó gyógyszerkészítmények esetén a gyógyszerkészítmény egysége célszerűen 1-500 mg aktív anyagot tartalmaz. A felnőtt személyek kezeléséhez alkalmazott dózis természe­tesen függ az alkalmazott hatóanyag jellemzőitől, továbbá a beteg állapotától és vérének mennyiségé­től. A napi dózis általában 0,01-30 mg/kg, a beadás módjától és gyakoriságától függően. Az előnyös dózis 10-500 mg, amelyet perorálisan, naponta 1—3 alkalommal adunk be a felnőtt személynek. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények fel­­használhatók embereknél és állatoknál a vérrög­képződés kiküszöbölésére, például a sebészetben az operáció utáni trombózis megakadályozására, geriát­riai betegeknél az átmeneti agyi vérhiány leküz­désére, valamint infarktusok és agyvérzések utáni hosszútávú profilaxisra. Az (I) általános képletű vegyületek teljes vér vérbankokban történő tárolásánál is alkalmazhatók, valamint amikor teljes vért szervátültetés előtt szer­veken, például szíven, vesén stb. keresztül cirkulál­tatunk. így a vérlemezkék aggregációjának in vitro tör­ténő megakadályozására, az (I) általános képletű vegyületet vagy gyógyászatiig elfogadható sóját az egész vérhez vagy a vérlemezke-koncentrátumhoz adjuk, célszerűen 0,01-50 mikrogramm/milliliter mennyiségben. A találmány körébe tartozik az a készítmény is, amely teljes vért és valamely (I) általános képletű vegyületet vagy savaddíciós sóját tartalmazza. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák segítségével részletesen ismertetjük: 1. példa 2-[ 2-(Pirrolidin-1 -il)-etil ]-izotiazolo­­[5,4-b]piridin-3-on a) l,2-Ditiolo[5,4-b]piridin-3-tion 17,65 gramm (0,11 mól) 2-merkapto-nikotin­­savat, 15 gramm (0,06 mól) foszforpentaszulfidot és 150 ml piridint elegyítünk, és a reakcióelegyet 2 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az elegyet ezután lehűtjük, vízzel hígítjuk, és a termé­ket szűrjük. Etanolból átkristályosítva 7,89 g (37%) l,2-ditiolo[5,4-b]piridin-3-tiont kapunk, vörös, tű­kristályos anyag alakjában, op. 185-186 °C. b) l,2-Ditiolo[5,4-b]piridin-3-on 17,0 g (0,053 mól) higany(II)acetát 200 ml jég­ecettel készített szuszpenziójához keverés közben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom