174415. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú lágyforrasz aluminimu és aluminiumötvözetek alacsony hőmérsékleten, forrasztószer nálkül történő forrasztásához

3 174415 4 ségű kötés létrehozását vagy folyasztószer, vagy más, a kötést elősegítő eljárás alkalmazásával tartja lehetségesnek. Gyakorlati igényként merült fel, hogy az alu­mínium és alumíniumötvözetek forrasztása egy olyan, megfelelő nedvesítőképességü és nagyobb szilárdságú kötést létesítő ötvözettel, mint lágyfor­rasszal történhessék, amely nem igényli sem folyasztószer, sem más, a kötést elősegítő eljárás alkalmazását. Ismeretes ugyanis, hogy a folyasztó­szer alkalmazása egyrészt kedvezőtlen tényező a létrehozott kötés korrózióállósága szempontjából, másrészt a forraszanyagban való elhelyezése nehezíti a forraszanyag gyártását, a forrasztás helyére egyéb módon történő odavitele pedig nehézkessé teszi a forrasztás megvalósítását. A kötést elősegítő különböző különleges behatások és eljárások alkalmazásának szükségessége pedig gátolja az aluminium és alumíniumötvözetek lágyforrasz­tásának elterjedését. További kívánalom volt a lágy­forraszként szolgáló ötvözet alacsonyabb olvadás­illetve dermedéspontja (ezek a 2 126 639 számú NSZK szabadalommal védett Zn-alapú lágyforrasz esetében például 374 °C és 405 °C közé esnek), hogy a forrasztás alacsony hőmérsékleten, és így egyszerű eszközökkel is végrehajtható legyen. Végül az alumínium és alumíniumötvözetek lágyforrasz­tására használt ötvözöttel szemben fontos köve­telmény a képlékeny alakíthatóság, illetve az öntés lehetősége, mert az igényeknek megfelelő külön­böző méretű és alakú forraszanyagok csak ebben az esetben állíthatók elő. A találmány lényege egy olyan, lágyforrasztásra alkalmas ötvözet létrehozása, amellyel folyasztószer és egyéb, a kötést elősegítő különleges eljárások alkalmazása nélkül is lehetséges alumínium és alumíniumötvözetek alacsony hőmérsékleten tör­ténő forrasztása során nagyszilárdságú kötések lé­tesítése. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a kidolgozott összetételű ötvözet kiváló nedvesítő­képességű, és ehhez kapcsolódó jellemző tulajdon­sága az is, hogy a forrasztott kötés létesítéséhez előkészített felületek közötti kisméretű résekbe is képes behatolni, másrészt annak az eredménye, hogy az alkalmazott ötvözök szilárdságnövelő hatása következtében a forraszanyag nagyszilárd­ságú. Mivel folyasztószer alkalmazása szükségtelen, ez a kötés korrózióállósága szempontjából kedvező tény szükségtelenné teszi utólagos kezelési eljárások alkalmazását is. A jelzett célok érdekében a következő össze­tételhatárú ötvözetet dolgoztuk ki: Sn 60 -72 súly% Bi 0,5- 3 súly% Cu 0,5- 2 súly% Ni 0,5- 2 súly% Mg 0,3- 2 súly% Zn maradék Az ötvözet olvadásának hőköze: 160 °C—250°C. Amint az összetételből megállapítható, a kidol­gozott ötvözet ón alapú, és a megfelelően kiválasz­tott alkotók célszerű arányával lehet biztosítani az ötvözet szükséges jellemző tulajdonságait. A réz, a nikkel és a magnézium együttes alkal­mazását az ötvözetben szilárdságnövelő hatásuk in­dokolja, a forraszanyag és a kötés szilárdságának növelése érdekében. A bizmut jelentékeny arányban való alkalmazása kettős cél elérése érdekében történt. Az első, fon­tosabb szerepe az, hogy erősen növeli az ötvözet ledvesítőképességét, a másik az a tény, hogy a bizmut az ónnal alacsony olvadáspontú eutektiku­­mot képezve biztosítja az ötvözet alacsony olvadás­pontját. Erre azért is szükség van, mert a kialakuló MgjSn ionvegyület növeli az ötvözet szilárdságát, viszont emeli annak olvadáspontját. Végül a megkívánt alacsony olvadáspont és nagy szilárdság csak a horgany mint második legnagyobb mennyiségű alkotó bevezetésével volt biztosítható. A találmány gyakorlati alkalmazását a következő példával szemléltetjük. 1. példa A következő összetételű lágyforraszból: Sn 70,5 súly% Bi 1,0 súly% Cu 1,2 súly% Ni 0,8 súly% Mg 0,3 súly% Zn maradék <t> 6 mm-es huzal illetve öntött pálca készült, amelyek felhasználásával 20 mm szélességű, A1 99,5 fk, AlMgSi fk, AlMg3 fk minőségű lemezcsí­kokon, mint próbatesteken, az 1. számú ábra sze­rint 20 mm széles átlapolással, a szokásos módon előkészített forrasztási felületek között, folyasztó­szer és egyéb, a kötést elősegítő eljárás alkalmazása nélkül, elektromos kézi forrasztópákával forrasztá­sokat készítettünk. 1. számú ábra: Próbatestek szakító-vizsgálatához A létrehozott kötések szilárdságának és kohéziós kapcsolatának ellenőrzésére az 1. számú ábrán be­mutatott próbatest hossztengelye irányában végre­hajtott szakító-vizsgálat és metallográfiái vizsgálat szolgált. A szakító-vizsgálatok eredményei: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom