174413. lajstromszámú szabadalom • Kombinált nedves/száraz hűtőtorony

3 174413 4 szült hőkicserélőelemekkel, a műanyagból levő hő­­kicserélők hőellenállása 2-3 nagyságrenddel na­gyobb, úgy, hogy a hőátbocsátási tényezők, ame­lyeknek értékétől függ a hőcserélőfelületek nagy­ságának meghatározása, ennek megfelelően ala­csonyabbak. A találmány alapját azon feladat képezi, hogy egy kombinált nedves/száraz hűtőtornyot úgy ala­kítsunk ki, hogy az ismert ilyen berendezések hátrányait a lehető legnagyobb mértékben ki lehes­sen küszöbölni. Főképpen az a fontos, hogy a hűtőtoronynak még az alacsonyabb környezeti hő­mérsékletek mellett is gőzfelhőmentesen kell dol­goznia és laposabb hűtési jelleggörbével kell rendel­kezzen, mint a jelenleg ismeretes berendezések, s a műanyagból készített hőkicserélőelemek alkalma­zását is lehetővé tegye anélkül, hogy az ezen elemek nagyobb hőellenállása hátrányosan hatna. Olyan nedves/száraz hűtőtoronynál, amely mind konvektiv hőátadással dolgozó elemeket, mind pe­dig elpárologtatásos hűtéshez szolgáló permetező­felületekkel is rendelkezik, s amelynél a hőkicse­rélőelemek a hűtőtorony feneke felett vannak el­helyezve, és gyakorlatilag annak egész keresztmet­szetét kitöltik, mimellett a hűtőlevegő sugárirány­ban lép be a talaj, illetve a fenékrész, valamint a hőkicserélőelemek között, s utóbbiakon alulról fel­felé haladva átáramlik, a találmány lényege abból áll, hogy'a hó'kicserélőfelületek egy része tisztán permetezőfelület, míg a többi hőkicserélőfelület olyan hőkicserélőfelületként van kialakítva, amely a szükségletnek megfelelően teljes egészben, vagy részben akár konvektiv hőátadáshoz, akár elpáro­­iogtatásos hűtéshez szolgáló hűtőfelületként alkal­mazható, s amely csőszerű üreges testekből — elő­nyösen műanyagból - áll. Meglepetésszerűen az derült ki, hogy a hűtő­felületeknek ilyen módon történő megosztásával épített nedves/száraz hűtőtornyok méretei olyanok lehetnek, amelyek csak kismértékben térnek el a normál nedvesüzemű hűtőtornyokétól. A találmány szerinti nedves/száraz üzemű hűtőtornyoknál úgy járunk el, hogy a nedves hőcserélőfelületeknek a száraz hőcserélőfelületekhez való viszonyát a külső hőmérséklet változása szerint változtatjuk annak érdekében, hogy bármilyen külső hőmérséklet mel­lett elérhessük a gőzfelhőképződés-mentes üzeme­lést. továbbá, hogy lehetőség legyen a teljesítmény­változásra, illetőleg a járulékos vízmennyiség változ­tatására. A hűtőtoronynak gőzfelhőképződésmentes visszahűtőberendezésként való alkalmazásakor lapo­sabb hűtési karakterisztika adódik, mint az eddig ismert úgynevezett kombinált hűtőtornyoknál. Azoknál a hőkicserélőelemeknél, amelyek mind a konvektiv hőátadásra, mind pedig az elpárologta­­tásos hűtéshez egyaránt alkalmazhatók, s amelyeket a továbbiakban „NTB”-(nedves/száraz üzemű)-ele­­meknek fogunk nevezni, a hűtendő közeget a száraz üzemhez az elemeken vezetjük keresztül, a nedves üzemhez pedig a hűtőelemek felületére jut­tatjuk, s elpárologtatás útján hűtjük. A találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy a levegőt a nedvesen és szárazon dolgozó hűtőtorony-szaka­szokhoz párhuzamosan vezetjük hozzá, ahol is a hűtendő folyadék a nedvesen és szárazon üzemelő szakaszokon akár párhuzamosan, akár sorban ára­molhat át. A 2 157 070 számú USA szabadalomból ismert javaslatnál például azt vették tervbe, hogy a hű­tendő folyadék egyik részét elpárologtatás útján, míg másik részét az elpárologtatással lehűtött fo­lyadékhoz az elemfalakon át történő hőátadással hűtik. Ezzel ellentétben a jelen találmány szerinti visszahűtőberendezésnél, amikor az NTB-elemek nedves üzemre vannak kapcsolva, az előzőekben az elemeken át áramló teljes vízmennyiséget az elem felületére osztjuk el. A vízoldali párhuzamos kap­csoláskor tehát, az NTB-elemek nedves üzemelé­sekor nincsen az elemeken keresztül semmiféle vízáramlás. A vízoldali sorbakapcsoláskor a talál­mány értelmében a vizet először az NTB-elemeken vezetjük át, és ezután egyrészt a tisztán permetező­­felületekre, másrészt pedig azon NTB-elemek felü­letére juttatjuk, amelyeket nedvesen kell üzemel­tetni. Ekkor a tulajdonképpeni vízhűtés a perme­tezett film felületén valósul meg. Ennek különösen a műanyagból készült NTB-elemek esetében van nagy jelentősége, mivel az NTB-elemek nedves üze­meltetésekor nem kell az ilyen NTB-elemek falának viszonylag nagy hőellenállását leküzdeni. Ezáltal lényegesen magasabb teljesítményadatok érhetők el, mint az eddig ismert eljárásmód mellett, azaz a hőcserélőfelületek locsolásával, ahol is a hőt állan­dóan a hőcserélő-elemek falán keresztül kellett elszállítani, elvezetni. A találmány további jellemzőit az aligénypontok tartalmazzák. A találmányt a továbbiakban példaképpeni • kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra a találmány szerinti hűtőtornyot vázlatosan mutatja, — a 2. ábrán az NTB-elemek és a permetező­berendezés kapcsolását láthatjuk, — a 3. ábra az NTB-elemek és a permetező­berendezés kapcsolásának egy másik kiviteli for­máját szemlélteti,- a 4. ábrán a beépített NTB-elemek perspek­tivikus képe látható, a nedvesrész permetezőlápjai mellett, a hozzátartozó vízelosztással,- az 5. ábra egy NTB-elemrész metszete, — a 6. ábra az NTB-elem egy részletének pers­pektivikus rajza, nagyobb léptékben. Az 1. ábrán látható hűtőtorony 1 köpenyből áll, amelynek alsó tartománya, a talaj felett meg van szakítva, a levegőbelépőnyílások kialakítása érde­kében. Ezeken át a levegő a 2 jelű nyilak irányá­ban lép be és azután alulról felfelé a hőkicserélő­elemeken átáramlik, amely elemek gyakorlatilag a hűtőtorony egész keresztmetszetét befedik. A le­vegő végül a felső kilépőnyíláson keresztül áramlik ki a toronyból. A hőkicserélőelemek a 3 beépített nedves elemekből és a 4 beépített NTB-elemekből állnak. A hűtendő vizet az 5 főcsővezetéken át vezetjük a hűtőtoronyhoz és ormán belép a víz­elosztóba. Innen a víz egyrészt a 16 permetező­aggregáthoz áramlik, amely a nedves elemek felett helyezkedik el, másrészt a 6 szabályozószerveken 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom