174413. lajstromszámú szabadalom • Kombinált nedves/száraz hűtőtorony
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174413 jfÉÊÊk-Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. VI. 17. (BA-3284) F 28 d 5/00 Német Szövetségi Köztársaság Uniós elsőbbsége: 1974. XI. 02. (P 24 52 123.1) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. I. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Vodicka Vladimir oki. mérnök, Bochum, Német Szövetségi Köztársaság Balcke-Dürr Aktiengesellschaft, Ratingen Német Szövetségi Köztársaság Kombinált nedves/száraz hűtőtorony 1 A találmány tárgya olyan hűtőtorony, amely egyrészt konvektiv hőátadással dolgozó hőcserélőfelületekkel (száraz üzemű rész), másrészt elpárologtatásos hűtéshez szolgáló permetezőfelületekkel (nedves-üzemű rész) rendelkezik. 5 Ismeretes például az 1 939 174 számú német DAS (közzétett leírás) alapján olyan, fentiekben leírt típusú hűtőtorony, ahol a száraz-üzemű rész hőkicserélő felületei kizárólag szárazon, míg a ned- 10 ves-üzemű rész hőkicserélő felületei kizárólag nedvesen üzemelnek. Ebben az esetben a hőkicserélő felületeket úgy kell méretezni, hogy a megkívánt hűtőteljesítmény, valamint a toronynak a hideg évszakokban is gőzfelhőmentes üzeme biztosítható 15 legyen. A gőzfelhőképződést köztudottan azáltal lehet megakadályozni, hogy a nedves-üzemű részből kilépő nedves levegőt száraz, meleg levegővel keverik össze, amely a hűtőtorony száraz-üzemű részéből származik, azaz amely a konvekciós hőcserélő- 20 elemeken áramlott keresztül. A száraz-üzemű rész nagyságát az ismert berendezések esetében a téli időszakban való gőzfelhőképződés-mentes üzemre történő méretezéssel határozzák meg, míg a nedves-üzemű rész nagyságát lényegileg a kimeneti pont- 25 ban előírt hűtőteljesítmény adja meg. Ezen okokból kifolyólag az ismert berendezéseknél szükségképpen igen nagy méretek adódnak, s meredekebb jelleggörbével rendelkeznek, mint a tisztán nedves-üzemű hűtőtornyok. 30 2 Ismeretes továbbá olyan megoldás is, ahol a kizárólag konvektiv hőcserélésre, illetve hőátadásra szolgáló hűtőtoronyfelületeket locsolják vagy permetezik annak érdekében, hogy magasabb külső hőmérséklet esetén növelhessék ezen felületek hőcserélőteljesítményét. Emellett a hűtendő közeget a hőkicserélőelemeken vezetik át. Az elemek locsolása külső, azaz „idegen” vízzel, vagy a körfolyamatból vett vízzel történik. Egy másik, ismert javaslat szerint a körfolyamatban levő vizet egy szivattyú segítségével egy gyűjtőtartályból szívják ki és az elemekre permetezik. (Lásd a 2 220 167 és 2 251 709 számú német nyilvánosságrahozatali leírásokat [DOS], valamint a 2 157 070 és 1 890 864 számú USA szabadalmi leírást.) A levegő, valamint a hűtendő közeg közötti konvektiv hőkicseréléshez általában bordáscsöves hőcserélőket alkalmaznak, melyeknek csövei olyan anyagból készültek, mely jó hővezetési tulajdonságokkal rendelkezik. Az ilyen anyagok azonban vagy nem korrózióállóak, vagy pedig igen drágák. Ezen oknál fogva az utóbbi időben egyre inkább rátérnek arra a megoldásra, hogy műanyagból készült hőcserélőelemeket alkalmaznak. A műanyagok azonban köztudottan igen rossz hővezetőképességgel rendelkeznek, s csekélyek a szilárdsági értékeik is, úgy, hogy a műanyagból készített hőkicserélőknél olyan legkisebb falvastagság szükséges, amely másfelől nem elhanyagolható hőellenállást jelent a falazatnál, összehasonlítva a szokásos, fémből ké-174413
