174412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősen szennyezett alumíniumfelületek tisztítására
3 174412 4 30-250 g/1 zsíral'coholszulfát előnyösen 7S—85 g/1, 30—100 g/1 denaturáltszesz előnyösen 40—60 g/1 Az anyag felvitele történhet ecseteléssel, vagy előnyösebben szórófejjel. A szórás lényegesen gyorsabb, kevesebb munkaerő ráfordítást igényel, egyenletesebb felület kialakítását teszi lehetővé, azonban elsősorban környezet szennyeződés szempontjából, de anyagtakarékossági okból is feltétlenül megfelelő porlasztó berendezés kiválasztása, illetve alkalmazása szükséges. A szórás további előnye, hogy az ecseteléssel el nem érhető szennyezett felületekre is juttatható tisztítóanyag. A felületet a kívánt hatás eléréséhez csak igen vékonyan, de egyenletesen kell a tisztítószerrel beborítani. Az anyag felvitele után mintegy 2-10 percig a tárgy szennyezettségétől függően - a tisztítóanyagot a felületen kell hagyni, ez alatt a felületen erős habképződés tapasztalható. A habot a szükséges kezelési idő után bő, lehetőleg nagynyomású vízsugárral kell alaposan leöblíteni. Ezzel a művelettel a felületről a tisztítószert lehetőség szerint minél tökéletesebben el kell távolítani. Befejező lépésként célszerű egy enyhén savas - 4-8% salétromsav tartalmú - oldattal utóöblítést végezni, amely kezelés az esetleg felületen maradó lúgos tisztítószer maradványok közömbösítése mellett a felületre a tisztítás során kiülepedő különböző anyagok - például így CU, Zn stb. — eltávolításával, feloldásával világosabb, egyenletesebb megjelenésű felületet biztosít. A savas kezelés után szintén alapos vizes öblítésre van szükség. A savas kezelés egyes ötvözeteknél elhagyható — ilyen esetekben fokozott gondossági öblítés szükséges. A tisztítószer egyes adalékainak hatására vonatkozóan a következők állapíthatók meg: A nátriumhidroxid jelentős mértékű szennyeződés oldó hatása mellett az alumínium felület oldása és az eközben fejlődő gáz által biztosítja a tisztítószer hatást. A vízüveg a tisztító hatás mellett bizonyos fokú inhibitáló szerepet is játszik, megakadályozza a lyukszerű bemaródások keletkezését. A trinátriumfoszfát a felületnek egyenletes, selymes fényt biztosít. A zsíralkoholszulfát jó habképző anyag, a zsíroldó hatáson kívül stabil, kemény hab kialakulását teszi lehetővé, így a fejlődő gázok gyors eltávozását megakadályozza. A denaturáltszesz a tisztítószer egyenletes terülését, s a felület jobb nedvesítését biztosítja. Igen fontos adalék a dextrin, amely töltőanyagként a tisztítószer felületi tapadását javítja, s az oldat viszkozitását erősen megnövelve a felületről való gyors lefolyást megakadályozva a koncentrált tisztító hatás elérését teszi lehetővé. Az eljárás további alkalmazási területét jelentheti a különböző, alumíniumból készülő tartályok, szerkezetek gyártás utáni, illetve használat közbeni tisztítása. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a nagyfelületű, védelem nélküli, tagolt alumínium tárgyak gyors, hatásos és gazdaságos, s egyben minimális fizikai munkaráfordítást igénylő tisztítása valósítható meg. A találmány szerinti eljárás alkalmazása mind termelékenységét tekintve, mind anyagfelhasználás szempontjából igen gazdaságos. Nagy felületek tisztítása kevés munkaidő ráfordítással igen gyorsan megvalósítható. Mivel az anyag a nagyon erős tisztítóhatását koncentráltan fejti ki, a felületre csak egészen vékonyan, igen kis mennyiségben kell felvinni. A fajlagos anyagfelhasználás - a szennyezettségtől csak kis mértékben függően - mintegy 0,05-0,2 liter/m2-re tehető, amely mennyiség — figyelembe véve az egyes komponensek hazai beszerezhetőségét és alacsony árát — igen kis anyagköltséget jelent. A kezelési időt, azaz felhordás és az öblítés közötti reakció időt kell a szennyezettségtől függően 2-10 perc között megválasztani. Az utókezelés, azaz a savas közömbösítés szintén igen kis anyagfelhasználást jelent, a fajlagos hígított savoldat felhasználás nem haladja meg a 0,1 liter/m2 mennyiséget. A vizes öblítéseket, a tisztítószer illetve a sav maradékának eltávolítására igen bő vízzel kell elvégezni, e műveleteknél 5-10 liter/m2 víz felhasználással lehet számolni. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának további előnye, hogy a nagy felületű tárgyak tisztítása nagyobb beruházás nélkül, gyakorlatilag bárhol megvalósítható. így felállított, vagy felállításra kerülő alumíniumszerkezetek helyszíni tisztítása is megoldható. A találmány szerinti eljárással tisztított felületek egyenletes alumínium színűek, a mechanikai tisztításnál lényegesen egyenletesebb és tisztább felületi megjelenést mutatnak. Vizsgálataink szerint az eljárással kezelt termékeknél számottevő, a mechanikai szilárdságot csökkentő mértékű alumínium oldás nem történik, azaz szükség szerinti időközökben a tisztítás rendszeresen végrehajtható. Ennek feltétele a tisztító műveletek utáni igen alapos vizes öblítés, amellyel méréseink szerint a maróhatású tisztítószer maradék nélkül eltávolítható a felületről. Alkalmazási példák: 1. A tisztítandó tárgyra, pl. alumíniumból készült konténerre, amelynek külső felülete mintegy 40m2-re tehető, s amely erősen szennyezett sötétszürke színű, ecsettel 4 liter 300 g/liter nátriumhidroxid, 120 g/liter dextrin, 50 g/liter vízüveg, 100 g/liter trinátriumfoszfát, 80 g/liter zsíralkoholszulfát és 50 g/liter denaturáltszesz tartalmú vizes oldatot viszünk fel egyenletes rétegben. 3 perc múlva bő nagynyomású vízzel a felületet alaposan leöblítjük. E tisztítás után a felület foltmentes, egyenletes alumínium színű. 2. Az l.pont szerint végezve a műveletet a vizes öblítés után 4 liter 5% salétromsav tartalmú vizes oldatot poriasztunk a felületre, majd alapos vizes öblítést végzünk. Az 1. példa szerint végzett művelet után kapott felületnél világosabb, egyenletesebb megjelenésű felületet kapunk. ,;t 3. A tisztítandó tárgyra nyomásos porlasztó berendezéssel mintegy 2iitémyi 1. példa szerinti S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5$ 60 65 2
