174408. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus berendezés analóg mintajelek erősítésére diszkrét értékeket felvevő erősítési tényezővel
MAGYAR SZABADALMI 174408 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JCTk. Nemzetközi osztályozás . IS5I Bejelentés napja: 1973.1.10. (SE-1659) H 03 K 13/02 G01 R 17/02 *** Elsőbbsége: Franciaország: 1972.1.11. (7200799) G01 V 1/18 ORSZÁGOS ’ TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1980. VIII. 31. Feltalálók: Angelle Philippe mérnök, Thouare, Lefevre Georges mérnök, Nantes, Franciaország Szabadalmas: Société d’Etudes, Recherches et Constructions Electroniques Sercel, Carquefou, Franciaország Elektronikus berendezés analóg mintajelek erősítésére diszkrét értékeket felvevő erősítési tényezővel 1 A találmány tárgya elektronikus berendezés analóg mintajelek erősítésére diszkrét értékeket felvevő erősítési tényezővel a mintajelek digitális kijelzésére. A numerikus információk kiértékelésében napjainkban elért haladás következtében, amely - részben ezen információk előállítására, részben pedig az információk feldolgozására vonatkozik - olyan tendenciát figyelhetünk meg, hogy a különböző természetes forrásokból származó analóg jelekből kódolással numerikus jeleket hoznak lére. Analóg jelek keletkezhetnek például a szeizmográfiai vizsgálatoknál is, ahol két kísérleti vonal mentén több mérő átalakító, például geofon, helyezkedik el, amelyek mesterséges földi szeizmikus jeleket érzékelnek. Az így keletkező analóg jeleket kiértékelés céljából numerikus jelekké alakítják át. A lebegőpontos numerikus jelek két részből állnak - a karakterisztikából és a mantisszából - és ezek a részek bináris információkból, illetve bitekből állnak. A karakterisztika, illetve a mantissza minden bitjének számszerű értékét megadhatjuk időbeni sorrendben (soros digitális megjelenítés) vagy egy adott számértékhez képest meghatározott sorrendű kapcsolattal (párhuzamos digitális megjelenítés), vagy ezen két módszer kombinációjaként is. Az analóg jelek digitális megjelenítéséhez arra van szükség, hogy az analóg jelből elég rövid időközökben mintákat vegyünk, amelynek segítségével az analóg jelek elég pontosan leképezhetők. A digitális megjelenítéshez ezenkívül szükség van a minta amplitúdójá-174408 2 nak és adott esetben az előjelének a megmérésére is, amelynél a mérés eredményét numerikusán kell kinyomtatni. Az ilyen számszerűsítési megoldásnál szükség van az egyes minták megmérésére, amelynél fixpontos digitális átalakítást végzünk. Ha az analóg jelek dinamikatartománya nagyon nagy értéket vesz fel, a fixpontos digitális átalakításhoz sok bináris helyértékre van szükség. Ezt azonban csak komplex és bonyolult módon lehet elvégezni. A fenti hátrányok elkerülése céljából ismert már olyan megoldás, amelynél minden mintát több adott érték közül kiválasztott bináris egész számmal megegyező nagyságú erősítési tényezőnek megfelelően felerősítenek, aminek következtében az egyes felerősített minták amplitúdói egy adott jelszinten belülre kerülnek, majd a felerősített mintának megfelelő jelet analóg-digitális átalakítással digitálisan kijelzik. Ezt a „lebegőpontos digitális átalakításinak nevezett megoldást például az 1 522 267 számú francia szabadalmunkban ismertettük. Az analóg-digitális átalakító kimenetén megjelenő jel ebben az esetben a bináris egész számot jelentő erősítési tényezőnek megfelelően felerősitett minta mantisszáját jelenti. A tizedespontnak a mantisszában való elhelyezkedését meghatározó karakterisztikát ez a numerikus alakban külön kinyomtatható bináris egész számot képviselő erősítési tényező képezi. Az erősítés után kapott feszültséget tehát úgy választottuk meg, hogy a bináris egész számnak megfelelő erősítési tényező 1-nél mindig nagyobb legyen, és így 5 10 15 20 25 30
