174396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 17-Ó-hidroxi-kortikoszteroidok előállítására

3 174396 4 A (IX) általános képletű vegyületeket kiindulási anyagokként használhatjuk fel az értékes gyógyá­szati hatással rendelkező (X) általános képletű kor­­tikoszteroidok előállításában. Ez utóbbi képletben R3, Re, Rn, R16, a hullámos vonal és a szagga­tott vonal jelentése a fenti, és A jelentése hidro­génatom, halogénatom vagy valamely —OR21 álta­lános képletű csoport, amelyben R21 hidrogén­­atomot, 2-6 szénatomos alkilkarbonil-csoportot vagy 7—12 szénatomos, adott esetben az aromás gyűrűn szubsztituenseket, így 1-4 szénatomos alkil-csoportot vagy halogénatomot hordozó aralkil­­karbonil-csoportot jelent. A (IX) általános képletű vegyületeket a talál­mány szerint úgy állítjuk elő, hogy a (VII) általá­nos képletű vegyületeket - ahol R3, R6, Rí t, Ri6, Rj 7 és Z, valamint a szaggatott vonal és a hullámos vonal jelentése a fenti - egy tiofil rea­genssel kezeljük. A kiindulási anyagként felhasznált (VII) általá­nos képletű vegyületeket a következőképpen állít­hatjuk elő: valamely (IV) általános képletű szteroi­­dot - ahol R3, R6, R! !, R, 6, a szaggatott vonal és a hullámos vonal jelentése a fenti - egy R17— S—M általános képletű szubsztituált szulfe­­nilezőszerrel - ahol M klóratomot, brómatomot, fenilszulfonil-, ftálimido- vagy imidazolil-csoportot jelent és R, 7 jelentése fenil-csoport, reagáltatunk, és a kapott (VI) általános képletű allénszulfoxid­­-vegyületeket - ahol R3, R«, R11( R16, R, 7, a szaggatott vonal és a hullámos vonal jelentése a fenti - valamely Z csoportot tartalmazó alkoxid­­dal - ahol Z jelentése a fenti - reagáltatjuk a Michael-addíció körülményei között. A fenti eljárásban kiindulási anyagként fel­használt (IV) általános képletű vegyületeket ön­magukban ismert módszerekkel alakíthatjuk ki a megfelelő (III) általános képletű androszténdion­­-típusú vegyületekből - ahol R3, R«, Rn, R16, a hullámos vonal és a szaggatott vonal jelentése a fenti. A felsorolt reakciókat összefoglalóan az (A) és (B) reakcióvázlaton szemléltetjük. A következőkben az (A) és (B) reakció vázlaton bemufatott egyes eljárási lépéseket részletesen is­mertetjük. A szintézis első lépésében kiindulási anyagként felhasznált (III) általános képletű androszténdion­­-típusú vegyületekben Rj i előnyösen egy vagy két hidrogénatomot, oxigénatomot vagy (H./30H) cso­portot jelenthet. A (III) általános képletű 17-oxo­­-szteroidokat önmagukban ismert módszerekkel ala­kíthatjuk át a megfelelő (IV) általános képletű propargilalkohol-típusú vegyületekké, például úgy, hogy a (III) általános képletű vegyületek A gyűrű­jéhez kapcsolódó R3 szubsztituenst ketálképzéssel, enoléter-képzéssel vagy enamin-képzéssel védjük, majd a védett vegyületet valamely acetilid-sóval, például litium-acetíliddel reagáltatjuk. A reakció lezajlása után az A gyűrűhöz kapcsolódó védő­csoportot hidrolitikusan lehásíthatjuk. Az enoléter­­képzéshez felhasználható reagenseket és az így kialakí­tott védőcsoportokat többek között a Bér. 723, 595 (1939) szakcikk ismerteti. Eljárhatunk úgy is, hogy a (III) általános képletű 17-oxo-szteroidokat szerves oldószerben, például tetrahidrofuránban oldjuk, és az oldathoz kálium-terc-butoxidot és acetilént adunk. Ezt a reakciót a Chem. Abstr. 55, 27440 (1961) referátum ismerteti. A szintézis következő lépésében a (IV) általános képletű propargilalkohol-típusú vegyületeket egy R, 7 -S-M általános képletű szulfenilező reagensek­kel reagáltatjuk. E vegyületekben M előnyösen klóratomot vagy brómatomot, célszerűen klór­atomot jelenthet. Az R17-S-M általános képletű szulfenilező reagenseket önmagukban ismert módszerekkel állít­hatjuk elő, például úgy, hogy a megfelelő tiol szerves oldószerrel, így széntetrakloriddal készített oldatához szulfurilkloridot adunk [lásd Chem. Rév. 39, 269 (1946) és a 2 929 820 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás], A szulfenilezési reakciót apoláros aprotikus oldó­szerben, például toluolban, kloroformban, éterben vagy metüénkloridban, legalább a kiindulási anyag­gal ekvimoláris mennyiségű tercier amin-bázis, pél­dául trietilamin vagy piridin jelenlétében hajtjuk végre. A bázis fölöslege oldószerként is alkalmaz­ható. A reakciót általában körülbelül — 80 °C és +25 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen körül­belül -70 °C-on hajtjuk végre. A reakciót cél­szerűen vízmentes közömbös gáz-atmoszférában, így nitrogén-, argon- vagy széndioxid-atmoszférában végezzük. Az ekvimoláris mennyiséghez viszonyítva kis fölöslegben vett R17 — S-M általános képletű szulfenilező reagenst cseppenként adagoljuk : reakcióelegybe. Az R17—S—M általános képletí szulfenilező reagenst az ekvimolárisnál lényegesen nagyobb mennyiségben is felhasználhatjuk, ebben az esetben azonban mellékreakciók fellépésével kell számolnunk. A szulfenilező reagens beadagolása után a hűtőfurdőt eltávolítjuk, és a reakcióelegyet körülbelül -30 °C és +25 °C közötti hőmérsék­letre, előnyösen körülbelül —20 °C-ra hagyjuk melegedni. Ezután a szulfenilező reagens fölöslegét megfelelő bontó reagenssel, például vízzel, ciklo­­hexénnel vagy alkoholokkal, így metanollal vagy etanollal elbontjuk, és a reakcióelegyet híg vizes savoldattal, például 1 n vizes sósav-, kénsav-, fosz­forsav- vagy ecetsav-oldattal mossuk. A vizes sav­oldat koncentrációja nem döntő jelentőségű té­nyező. A sav fölödegét közismert semlegesítősze­rekkel, például nátrium-hidrogénkarbonáttal meg­kötjük, majd az oldószert eltávolítjuk, és kívánt esetben a kapott terméket ismert módon kristályo­sítjuk. A (VI) általános képletű vegyületeket további tisztítás nélkül is felhasználhatjuk a követ­kező reakciólépésben. Feltételezésünk szerint a (IV) általános képletű propargjlalkohol-vegyületek és az R17— S-M általá­nos képletű szulfenilező reagensek reakciója (V) általános képletű közbenső termékek képződésén keresztül zajlik le. Az (V) általános képletű vegyü­letek a reakcióelegyből nem különithetők el, mert spontán átrendeződés révén azonnal (VI) általános képletű allénszulfoxid-vegyületekké alakulnak. Az eljárás következő lépésében a (VI) általános képletű vegyületeket Michael-addícióval (VII) általá­nos képletű szulfoxi d-származékokká alakítjuk. Reagensként alkoxidókat használhatunk fel. 01 dó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom