174394. lajstromszámú szabadalom • Katód-sugárcsöves képmegjelenítő berendezés áthatoló sugárzással átvilágított testek sík metszeti sugárzáselnyelési képének megjelenítésére
3 174394 4 A találmányt a továbbiakban a csatolt ábrákon szemléltetett kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra átvilágított testek sík metszeti sugárzáselnyelési képének megjelenítésére alkalmas berendezés egy részletének tömbvázlata, a 2. ábra magyarázó diagram, a 3. ábra 6., 9. és 10. ábra a találmány szerinti képmegjelenítő berendezés egy-egy kiviteli alakjának tömbvázlata, a 4. ábra egy sík metszet megjelenített képe, melyet például a 3. ábra szerinti berendezéssel kaphatunk, az 5., 7., 8. és 11. ábra magyarázó diagramokat mutatnak. Az 1. ábrán az 1 adatfeldolgozó készülék tartalmazza azokat az adatokat, amelyek valamely átvilágított test egyes sík metszeteinek sugárzáselnyelési képét határozzák meg. Az 1 adatfeldolgozó készülék memóriájában például egy-egy metszetbe tartozó adatok egy-egy oldalon vannak tárolva. Az 1 adatfeldolgozó készülékhez 3 szelektáló berendezés van kapcsolva, amely a 2 órajelgenerátor ütemezésére egy oldal adatait juttatja a 4 tárolóba. A 2 órajelgenerátor másrészt az 5 számlálót vezérli, mely a 6 digitális-analóg átalakító segítségével önmagában ismert módon vezérli a képernyő, pl. az itt nem ábrázolt katódsugárcső minden egyes sorának az eltérítését, szinkronban a 4 tároló egy-egy sorának olvasásával, ily módon egy mátrixot jelenítve meg. Az 5 számláló hajtja a 7 számlálót, mely a 8 digitális-analóg átalakítón át azt biztosítja, hogy a katódsugárcső képernyőjének sorról-sorra történő eltérítése szinkronban legyen a mátrix egymás után következő sorainak leolvasásával. A mindenkor a 2 órajelgenerátor által vezérelt 4 tároló sorról-sorra és minden egyes sornál pontról-pontra a 9 számítóegységbe juttatja el adatait. Tegyük fel, hogy az adatok bináris kódolásúak és, hogy a sugárzásáteresztő képességre jellemző értékek O-tól N-ig terjedhetnek, ahol N = 2p—1. A 9 számítóegység két vezérlő S’ és C’ bemenettel rendelkezik, melynek szerepét a 2. ábra világítja meg. Az S’ bemenetet a 10 regiszter vezérli, melyet „küszöb-tárolónak” nevezünk, a C’ bemenetet pedig a „kontraszt-tároló”-nak nevezett 11 regiszter. Ez a két regiszter szolgáltatja a kezelő által kiválasztott két C és S értéket, ahol az egyik a kép küszöbértékének, a másik pedig a kép kontrasztosságának beállítására szolgál. A 9 számítóegység a 12 digitális-analóg átalakítón át, ez utóbbi W kimenetével van a katódsugárcső rácsára csatlakoztatva és így szabályozható vele az elektronsugár intenzitása. Az egység működését a 2. ábra görbéi alapján magyarázzuk. Mindenekelőtt rá kívánunk mutatni arra a tényre, hogy egy oszcilloszkóp ernyőjén, amely az árnyalatokat fekete-fehérben adja vissza, az emberi szem csak kb. tízféle szürke szintet tud könnyen megkülönböztetni. A könnyebb kezelhetőség miatt csak nyolc szintet választunk. A 0 szint a minimális sugárzáselnyelésnek és a megjelenítő képcső 0 intenzitású elektronsugarának, a 7 (23 — 1) szint pedig a maximális sugárzáselnyelésnek felel meg, pl. a csontok sugárzáselnyelésének, ha az emberi test egy területének vizsgálatáról van szó. A 9 számítóegység átalakítja a 0 és N közötti értékeket, ahol N pl. 511, 0 és 7 közötti szürkeségi értékekké. A 2. ábra diagramja az abszcisszán azokat az adatokat ábrázolja, melyek a 4 tárolóból kilépnek és amelyek a minden egyes pontban feljegyzett sugárzáselnyelési képességet a 0 és 511 közötti értékkel adják vissza, az abcisszán pedig a 12 digitális-analóg átalakítóból kilépő, a szürke szinteknek megfelelő feszültségeket. A 10 regiszter szolgáltat egy S számjegyet, amely egy küszöbérték, mely alatt a 9 számítóegységből kilépő számjegyek a 0 szintet adják. Ez a küszöb, amint azt később látni fogjuk, a kezelő által állítható. A 11 regiszter, amelynek tartalma ugyancsak állítható, a megjelenítendő kép kontrasztosságát szabályozza, vagyis a szürke szinteket reprezentáló egyes lépcsőfokok hosszát. A 2 órajelgenerátor tehát szinkronban vezérli az eltérítést az 1 adatfeldolgozó készülék memóriájának olvasásával. A valóságban minden egyes pont egy-egy felületelemnek felel meg, azaz pl. meghatározott méretű téglalap. A 3. ábra szerinti kiviteli alak lehetővé teszi, hogy kiválasszunk az átlátszósági szintek közül egy bizonyos, előre meghatározott határok közötti tartományt, és hogy az eme tartományba eső átlátszósági szintű felületelemeket feketén vagy fehéren ábrázoljuk. A 3. ábrán alkalmazott hivatkozási jelek részben megegyeznek az l.ábra hivatkozási jeleivel. Ezenkívül még tartalmazza a kilenc db első bemenettel rendelkező 13 komparátort, amely első bemenete a 4 tároló ama kimeneteihez kapcsolódnak, amelyeknek 0 és 1-nek megfelelő állapotai egy 0 és 511 közötti számjegyet képviselnek. A 13 komparátornak kilenc db második bemenete van, melyeknek állapotát a kezelő által beállított 14 regiszter tartalma határozza meg, amelyek a választott átlátszósági szintnek megfelelő 0 és 511 közötti számjegyeket reprezentálnak. A 13 komparátor kimenete nyugalmi állapotban logikai 0 állapotban van és akkor kerül logikai 1 állapotba, amikor a két számjegy, vagyis a beállított és a 4 tároló kimenetén levő koincidenciában van. A 12 digitális-analóg átalakító kimenete össze van kötve a 15 analóg kapuáramkörrel, melynek a kimenete analóg 16 VAGY-áramkör első bemenetére csatlakozik, amely utóbbinak W kimenete a képcső rácsához csatlakozik. A 13 komparátor kimenete a 17 inverteren keresztül a 15 analóg kapuáramkör vezérlőbemenetére csatlakozik. A 13 komparátor ugyanakkor egy további 18 analóg kapuáramkör vezérlőbemenetére is csatlakozik, amelynek kimenete a 16 VAGY-áramkör második bemenetére csatlakozik. A további 18 analóg kapuáramkör analóg bemenete egyenfeszültségű 19 tápfonásra csatlakozik, amely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
