174385. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két impulzussorozat közötti külömbséggel arányos érték képzésére, különösen szerszámgépvezérléshez

5 174385 6 kező regiszterfokozatot mindig a lefutó impulzuséi indítja, akkor az RT9 regiszterfokozat kimenetén a 2. sorban és az RT10 regiszterfokozat kimenetén a 3. sorban ábrázolt impulzussorozat keletkezik. Az RT11 regiszterfokozat azonos módon történő meg­hajtása esetében a 4. sorban szaggatott vonallal jelzett impulzussorozat adódna. A szóban forgó kapcsolásnál a felépítés azonban olyan, hogy az utolsó RT11 regiszterfokozat az RT 10 regiszter­fokozat invertáló kimenetéről kapja a vezérlést, úgyhogy 90°-os fáziseltolódás keletkezik, amint azt a 4. sor mutatja. Mivel az FT finomszámlánc azonos felépítésű, az FT 11 regiszterfokozat kimenetén — hacsak további impulzusok valamilyen fázistolást nem idéznek elő — az 5. sorban ábrázolt impulzussoro­zat keletkezik, amely a 4. sorban szaggatott vonal­lal rajzolt impulzussorozattal megegyezik. Járulékos impulzusok bevezetésével ezt az impulzussorozatot balra lehet eltolni, amint a 6. sorban látható, míg impulzusok kioltásával az eltolódás jobbra történik, amint a 7. sorban látható. Az impulzusok bevezeté­sét és kiváltását a 38 keverőfokozat végzi, amelyen mindkét impulzussorozat, amelynek különbségét kell képezni, jelen van. Egyszerűsítve, ez a keverő­fokozat úgy van felépítve, hogy egy pozitív impul­zust kever a 31 órajelgenerátorból jövő impulzu­sokhoz, míg egy negatív impulzus esetén egy a 31 órajelgenerátorból jövő negatív impulzust a 381 kapu kiolt. Ugyanilyen módon a 36 keverőfokozat­ban tápláljuk be a finomtartomány számára szol­gáló FT finomszámláncból jövő átviteli impulzust a GT számláncba, és ugyanakkor a 37 keverőfokozat segítségével megfelelően korrigáljuk az FT szám­láncban levő fázishelyzetet. A 3. ábra 8. sora ábrázolja a 33 antivalencia­­fokozat kimenetén levő kimeneti impulzussoroza­tot. Ennek az impulzussorozatnak a jel-szünet aránya adja meg az FT és RT számláncokban levő impulzussorozatok fáziseltolásának a mértékét. Az an ti valenciafokozat oly módon működik, hogy C kimenetén akkor lesz kimeneti jel, ha mindkét bemenő jel egyidejűleg jelen van, vagy egyidejűleg hiányzik, tehát C = AB + A.D. A 4. és 5. sorokban levő impulzussorozatok összehasonlítása alapján, azaz ha nincs fázistolás, a 8. sorban ábrázolt im­pulzussorozat jelenik meg, 1 : 1 jel-szünet aránnyal. Ez igen előnyös, mert nullátmenetnél nem kell élőjelváltás. Negatív fáziseltolásnál, azaz járulékos impulzusok bevezetésénél a 4. és 6. sorokban levő impulzussorozatok összehasonlításából a 9. sorban ábrázolt impulzussorozat adódik, amelyben a jel* -szünet arány lecsökkent, azaz az impulzusszünet a Aip fáziseltolással arányos mértékkel megnőtt. Ennek megfelelően a 4. és 7. sorok összehasonlí­tásából pozitív fázistolásnál a 10. sorban ábrázolt impulzussorozat adódik, amelynél a 8. sorban ábrá­zolt impulzussorozathoz képest a jel-szünet arány megnagyobbodott. A finomszámlánc tartományában elméletileg akkora fázistolás is keletkezhetne, amelynél vagy az impulzusszünet, vagy az impul­zustartam nullává válhatna, azaz a fáziseltolásnak teljes lehetséges A<pc kapacitás tartománya (lásd a 3. sort) előfordulhatna. Annak érdekében, hogy el­kerüljük a kapacitáshatáron az impulzusoknak a számláncok közötti állandó átvitelét, már akkor képezzük az átviteli impulzust, amikor a fázis­eltolás egy meghatározott +^max vagy -^max értékeket elér. Ez a 11. sorban ábrázolt érték pél­daképpen az 1., 2. és 3. sorokban levő impulzus­­sorozatokból határozható meg, és például azáltal adható meg, hogy az RT8 regiszterfokozat ki­meneten levő impulzussorozat egy jelének és az RT9 regiszterfokozat kimenetén levő impulzus­sorozat egy jelének egyidejű jelenléte egybeesik az RT 10 regiszterfokozat kimenetén levő jel hiányá­val. Amennyiben tehát a fáziseltolás a 11. sorban ábrázolt egyik impulzus tartományába jut, egy koincidenciajel egy átviteli impulzust juttat a GT számláncra. Ugyanekkor az FT számláncot kapaci­tásának megfelelő értékkel, vagyis az átviteli impul­zus értékének megfelelő értékkel ellenkező irány­ban eltoljuk, például 256 bites kapacitás esetén példaképpen 192-ről mínusz 64 bitre. Ez egy­szerűen úgy történik, hogy a 37 keverőfokozatban egy kimenő impulzus oldalát elnyomjuk. A meg­engedett negatív fáziseltolás értékének elérésekor értelemszerűen járunk el, itt egy negatív impulzust adunk a GT számláncra és a 37 keverőfokozat egy impulzusát hozzákeveijük. A 32 és 33 antivalenciafokozatok kimenetein levő mindkét impulzussorozat a finom- és durva­eltérésnek megfelelően impulzusszélességben modulált. Ezt a két impulzusszélességben modulált impulzussorozatot megfelelő kombinált analóg jellé kell alakítani. E célból a két impulzussorozatot simítjuk, és helyiértéküknek megfelelően össze­adjuk, amint azt a 4. ábra kapcsán részletesebben ismertetjük. Egy integrált áramkörös felépítésű 44 differen­ciálerősítőre vezetjük a 43 referenciafeszültségfor­rásból eredő UR referenciafeszültséget a 48 ellen­álláskombináción keresztül. Ugyanezt az UR re­ferenciafeszültséget a 411 kapcsoló-érintkezőn és a T-kapcsolású 47 szűrőn keresztül a 44 differen­ciálerősítő másik bemenetére vezetjük. A 44 dif­ferenciálerősítő visszacsatoló ágába további 49 szű­rőtagok vannak kötve. A 411 kapcsoló-érintkezőt a 41 kapcsoló berendezés az impulzus időtartama alatt minden alkalommal zárja. Az impulzus­szünetekben a 44 differenciálerősítő bemenete a 412 kapcsoló-érintkezőn keresztül a födpontra kapcsolódik. Az egyszerűség és az áttekinthetőség érdekében itt mechanikus kapcsolóként ábrázoltuk a kapcsoló berendezést. A valóságban igen gyors elektronikus kapcsoló fokozatot használunk erre a célra. A differenciálerősítő bemenetéinél a kap­csolási elrendezést úgy alakítjuk ki, hogy 1 : 1 jel-szünet aránynál a két bemeneten az áramnak és időtartamának szorzata azonos legyen, ezáltal a kimeneti feszültség nulla lesz. Az impulzusszélesség megnagyobbodása ennek megfelelően pozitiv jel­ként, míg az impulzusszélesség csökkenése negatív jelként jelentkezik. A durvatartományban ugyan­olyan módon történik az impulzussorozat átala­kítása, mint a finomtartományban, éspedig itt is 42 kapcsoló 421 és 422 kapcsoló-érintkezőin ke­resztül az UR referenciafeszültséget vagy föd­­pontot kapcsoljuk a 45 differenciálerősítő egyik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom