174357. lajstromszámú szabadalom • Berendezés takarmánylisztek, különösen pillangós növények és fűféleségek lisztjeinek osztályozására
MAGYAR SZABADALMI 174357 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VII. 22. (MO-938) Nemzetközi osztályozás: Közzététel napja: 1979. V. 28. B 07 B 1/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Madarász Dániel oki. gépészmérnök, 75%, Budapest, Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Simon Károly oki. gépészmérnök, 25%, Mosonmagyaróvár és Szolgáltató Vállalat, Szolnok Berendezés takarmánylisztek, különösen pillangós növények és fűféleségek lisztjeinek osztályozására 1 A találmány tárgya berendezés takarmánylisztek, különösen pillangós növények és füféleségek lisztjeinek osztályozására, melynek felöntő garattal és ürítőcsonkokkal ellátott házában egy célszerűen hengerpalástként kiképzett, vízszintes tengelyű szitadobja és egy ezzel koaxiálisán elrendezett haj tóműről forgómozgással meghajtott, anyagmozgató elemekkel felszerelt tengelye van. A mezőgazdaságban döntő jelentőségűvé vált nagyüzemi jellegű állattartás alapvető követelményei közé tartozik a megtermelt takarmány hatékony felhasználása. A nagyüzemi állattartásban igen sokféle takarmányt és keveréktakarmányt alkalmaznak. A takarmányféleségek legfontosabb összetevői közé tartoznak a pillangós növények és fűfélék lisztjei, elsősorban a lucernaliszt. A tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a különféle rostos takarmánylisztek nyers fehérje-, karotin és más tápanyagtartalma a rosttartalom csökkentése révén növelhető. E felismerés következtében viszont a takarmánygyártó iparban a rostok teljes vagy részleges eltávolítása a technológiai folyamat elengedhetetlen műveletévé vált. A művelet elvégzésére először a malom- és tárháziparban használatos osztályozógépeket próbálták felhasználni. Az ismert sík- ill. dobsziták azonban pillangós növények és fűfélék rostjainak eltávolítására nem bizonyultak alkalmasnak. A malom- és tárházipari sziták helyett a rostos takarmánylisztekhez ún. forgószitákat dolgoztak ki. 174357 2 Az ismert forgósziták felépítésének lényege az, hogy hengeres vagy kúpos kiképzésű perforált dobjaikba, forgómozgással hajtott anyagmozgató szerkezet van koaxiálisán beépítve. Az anyagmozgató szerkezet ket- 5 tős felépítésű, a felöntő garat alatti szakasza szállítóelem, főként szállítócsiga, míg a perforáció mentén szóróelem, verőlécekkel felszerelt kosár. A verőléceknek a tengelyhez ül. a dobpalásthoz viszonyított helyzete, élkiképzése géptípusonként változó. A kosárra 10 felszerelt 3-4 verőléc lényegében extrém nagyemelkedésű, folytonos csigalevélnek tekinthető. Az ismert forgósziták hátrányos tulajdonságait gazdaságossági szempontból nagy fajlagos energiafelvétel melletti kis teljesítményükben, technológiai szem- 15 pontból pedig abban jelölhetjük meg, hogy a feladott anyagot csak frakcióra lehet veiül felbontani. A találmány feladata tökéletesített berendezés kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk 20 meg, hogy a berendezés anyagmozgató elemei a szitadob felületének közvetlen szomszédságáig kinyúló, legalább egy, célszerűen két bekezdésű csigavonal mentén elrendezett, radiális irányba beállított lapátok és szitadobja legalább két, eltérő perforációval ellátott 25 övből van összeállítva. A találmány szerinti berendezés további jellemzője az, hogy a lapátok csapjai elforgathatóan és/vagy radiális irányba eltolhatóan vannak a tengelyen rögzített szemekbe befogva; hogy a lapátok egy a bevezető öv 30 mentén elrendezett továbbító-csoportra és egy perfo-
