174355. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés aszinkron jellegű motor fordulatszámának elektrónikus szabályozására, előnyösen adathordozót mozgató motrornál való alkalmazásra

5 174355 6 nál való alkalmazásra. Az elrendezés tartalmaz fordu­latszámadót, pl. a motor tengelyére ékelt tachogene­­rátort, referenciaadót és a motor tápkapcsára a kívánt nyomatékkai arányos tápfeszültséget bocsátó meghaj­tó fokozatot. A találmány abban van, hogy a fordulatszámadó kimenete kétki menetű impulzusgenerátor vezérlőbe­menetére, az impulzusgenerátor első, illetve második kimenete — referenciaadót magában foglaló - fü­­részjelgenerátor indító, illetve kapum bemenetére, s a második kimenet ezenkívül mintavevő fokozat kapu­zó bemenetére, a fűrészjelgenerátor kimenete egyen­áramú erősítő bemenetére, az erősítő kimenete a min­tavevő fokozat jelbemenetére, a mintavevő foko­zat kimenete pedig — egyik fegyverzetével fix poten­ciálú pontra, pl. az elrendezés közös potenciálú pont­jára kötött — kondenzátor másik fegyverzetére és - közvetlenül vagy közvetve — a meghajtó fokozat vé­­zérlőbemenetére csatlakozik. A felsorolt jellemzőkkel kialakított elrendezés az egyszeres mintavételt megvalósító kivitel, mely az is­mert korszerű megoldáshoz képest egyszerűbb felépí­téssel ugyanolyan szolgáltatást nyújt. A találmány olyan kiviteli alakjánál, mely többszörös mintavétel révén a zavarmentes kompenzálás lehetőségét bizto­sítja, a mintavevő fokozat kimenete és a megható fokozat vezérlőbemenete közé előjelhelyes összeadó áramkör van beiktatva, melynek pozitív bemenetére a mintavevő kimenete csatlakozik, és az elrendezés tar­talmaz további mintavevő(ke)t, mely(ek)nek megfele­lő bementei ugyancsak az egyenáramú erősítő kime­netére, illetve az impulzusgenerátor második kimene­tére csatlakoznak, míg a további mintavevő foko­zatok) kimeneté(i)re integráló tag(ok) bemenete(i), az integráló tag(ok) kimeneté(i)re pedig egységnyi erősítésű elválasztó erősítő(k) bemenete(i) van(nak) kötve, s az elválasztó erősítő(k) kimenete(i) csatoló ellenálláso(ko)n át az előjelhelyes összeadó áramkör negatív bemenetére van(nak) kötve. Ha pedig nemcsak a zavarmentes kompenzálást, de szinkronfutást is kívánunk biztosítani, akkor a talál­mány szerinti elrendezés ezenfelül tartalmaz fázis­­-frekvencia komparátort, melynek egyik bemenetére referenciajelgenerátor, másik bemenetére sebességadó van kötve, mely sebességadó jelbemenetével a fordu­latszámadó kimenetére, vagy az adathordozó leszedő elemére, pl. mágnesszalagos adathordozó esetén a ki­olvasó mágnesfejre csatlakozik, míg a komparátor ki­menete impedancián, célszerűen ellenálláson át az egyenáramú erősítő további bemenetére van kötve. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán ma­gyarázzuk, melyek olyan kivitelt mutatnak, amelynél az opciós — nem feltétlenül szükséges — áramkörök is alkalmazást nyernek, mert így valamennyi kivitel mű­ködésmódja könnyebben érthető és követhető, ugyanakkor kitérünk arra is, mikor miért hagyhatók el az opciós áramkörök, miáltal a legáltalánosabb megvalósítás jellemzői is egyértelmű meghatározást nyernek. Az 1. ábra a teljes elrendezés tömbvázlatát mutatja, a 2. ábra pedig a tömbvázlat egyes elemeinek kimenő jelalakjait mégpedig az „A” oldalon állandó, a ,3” oldalon ugrásszerűen változó motorsebesség esetén. Utóbbi esetben az időtengely értelemszerűen zsugorí­tott. A 3. ábra a fázis-frekvencia komparátor lehetsé­ges kivitelét, a 4. ábra a mintavevő fokozat lehetséges kivitelét, az 5. és 6. ábrák a meghajtó fokozat egy-egy kiviteli alakját mutatják, egyenáramú, illetve váltako­zóáramú motor esetére. A találmány szerinti elrendezés működése a követ­kező: Az 1 motor alkalmasan megválasztott, a minden­kori hordozónak megfelelő közvetítő 2 elemen ke­resztül mozgatja a 3 adathordozót. A célszerűen a motor tengelyére ékelt 4 fordulatszámadó (pl. tacho­­generátor) az 1 motor pillanatnyi sebességére jellemző periódusidejű jelsorozatot állít elő, amelyből a két-ki­­menetű 5 impulzusgenerátor egy-egy kimenetén két egymáshoz képest időben eltolt, egymást követő im­pulzussort állít elő. Ezek közül az időben elsőt minta­vevő, míg az időben másodikat indító impulzussoro­zatnak nevezzük. Az indító impulzusok rendre indítják az - indított és kapuzott — 6 fűrészjelgenerátort, azaz olyan áram­kört, amelynek fűrészfeszültsége az indító impulzu­sok hatására lefut, majd az impulzus megszűnte után emelkedik, kivéve a kapujel időtartamát, amely alatt a fűrészfeszültség szintje állandó értékű. A 6 fűrészjel­generátor kimenőjele egyenáramú 7 erősítőre kerül, melynek kimenetén azonban csak akkor jelenik meg a felerősített fűrészjel, ha annak szintje meghaladja az egyenáramú 7 erősítő másik bemenetére kapcsolt úgy­nevezett referenciafeszültség szintjét. Azt az időt, amely az indított fűrészjelnek ezen referenciaszintre való feltöltődéséhez szükséges, Tr referenciaidővel je­löltük. (A 6 fűrészjelgenerátorban kialakítandó refe­renciaadó konkrét megtervezése szakembertől elvár­ható). Ha a 6 fűrészjelgenerátor indításai ezen Tr referenciaidőnél gyakrabban történnek, akkor a 6 fű­részjelgenerátor kimenőjele nem képes az egyenáramú 7 erősítő referenciaszintjére feltöltődni, így annak kimenetén állandó nulla potenciál lesz. Ha azonban a 6 fűrészjelgenerátor indítása Tr-nél hosszabb időtarta­mok eltelte után történik, akkor az egyenáramú 7 erősítő kimenetén megjelenik a fűrészjelnek a referen­ciaszintet túllépő része — felerősítve —, mely jel csúcs­értéke a két indító impulzus közötti időnek a Tr referenciaidőtől való eltérésével arányos. A 7 erősítő kimenőjelének ezen csúcsértékeit az 5 impulzusgene­­rátomak az indító impulzusokat rendre megelőző mintavevő impulzusai hatására a mintavevő 8a foko­zat, illetve - ha vannak - a további mintavevő 8b és 8c fokozatok betárolják a 9 kondenzátorba, illetve a 10a és 10b integráló tagok kondenzátoraiba. Mivel a mintavevő impulzusok a 6 fűrészjelgenerátor kapuzá­sát is végzik, a mintavétel ideje alatt a fűrészjel nagy­sága és így a 7 erősítő kimenőjele is előnyösen állandó értékű. A fentiekből következően a tároló 9 kondenzátor­ban mindig az 1 motor megelőző, adott mértékű elmozdolásához szükséges időnek a Tr referenciaidő­től — lényegében tehát a motor pillanatnyi sebességé­nek az l/Tr-el jellemezhető referenciasebességtől — való eltérésével arányos nagyságú egyenfeszültsége van jelen. A 10a és 10b integráló tagok kondenzáto­raiban pedig ezen egyes értékek integráljai tárolód­nak. Állandó értékű motorsebesség esetén a 9 kon­denzátorban is állandó értékű egyenfeszültség, növek­vő, illetve csökkenő motorsebesség esetén pedig csök­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom