174354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagszétválasztásra centrifugális erő segítségével
174354 amelynek a perdületet létesíti s?erk'ezé'f"hazához szimmetrikusan elhelyezett leválasztóházai ^|nap|az egymáshoz képest szimmetrikusan elhelyez^' ventillátorokkal tengelyirányú elszívást hozunk létre. A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy perdületet létesítő szerkezet, háza,, egy. vagy. tobh.pex-~ dületet továbbvezető csővel van ellátva, amelyek egy vagy . tphb leváiasztóházbia nyúlnak be oly módon, hogy egy elszívócsőhöz viszonyítva -egy áramlási közbenső tér keletkezik, és mindegyik" leválasztóháznak az elszívás céljírá'lé^alább égy érintőleges kilépőnyílása van. j A találmány alkalmazható a legkülönbö^bii területeken, így pl. a porkibocsátás kiküszöbölésére, hasznos por visszanyerésére, különböző porok szemcsenagyság szerinti osztályozására, turbinaüzemnél a vízcseppek leválasztására és a|ott esetben olajleválasztásra. I A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismerkénti kiviteli alakját tüntetik fel.. Az 1. ábra a találmány szerinti" eljárás foganatosításához alkálmá^bétén^lzés^p^j^tszete. A 2. ábMs-aiíiöbi^làt««vÀ-e-Ai-rÿ(Miala mentén vett metszet. __A 3. ábra az 1. ábra _B-B vonala, mentén vett metszet. A 4. ábra ciklont ábrázol ráhelyezett leválasztóházzal. Az 5. ábra a 4. ábra C—C vonala râeaiéJKïètte metszet. A 6. ábra a berendezés.hosszmetszete, amelynél a perdületet létesítő szerkezét házából részáram ágazik 1®' . • ;; ,r;v;, •y.U:r. ; j • : ' 7 A 7,t ábra a 6. ábra D-p vonala mentén vett metszet. V;7V.V-T r A'B.;á6|a a 6-tat)ra Ë-E vonala mentén vett metszet, ; amelynél a maradék pyersáramokat, összevezetjük. .. . ä 10. ábra a találmány szerinti berendezést: ábrazoíjá kéf, egybeépített ventillátorral- V ’ ‘ "... ~ ; All. á.bráa találmány szerinti beréndezés kapcsolásí rajzaközvetlen levál asz tóval. ......' " A 12. ábra.kapcsolási elrendezést ábrázol két, találmány szerinti l^rerodéjzés^f'ës'ej|ÿ^ô^é4i|h,l<â^àsztóval. ' " V. '-V A Ï ábra a találmány szerinti beréndezés. kiviteli példája, amélÿnéia Íévál^ztóházak. egymásmpgé.vam riakkapésolva. . ... . .1 J A? l-3."ábráká ftdálmány szerinti ,eljárás foganá-; ámítására alkalmas "bérendézés olyan kiviteli példáját ábrázolják, amelynek perdületet létesítő eszköze 1 házban vánelhelyezve, és a perdületet továbbyezető 10, 11 csöveí váhrrak, továbbá egy-egy lOa elszivócsóT" vei és árarnílsí l 2 kózbenső térrel eifátQtt 2, 3 leválasztóháza van. Akpzelendő vagy t^ztítandó anyag énnt^gçs.7; belepdnyüáson át Jépbe az J házba. Az enhtóíegesbelépőnyílás és a.2. ábrahlátható, példaképpen spirár alakü'J ház.M^ftezté^’^^lyPfk tengelyirányú 5 és ó határpJófalai.tbvábba a perdületirtidVâbbveàèi(Ô ¥o,;} 1 4^% smyéáő áramlás Összegeződéséből adódik. Amikor ä közeg áthalad a 10, 11 csöveken, megmarad az 1 2 házban kialakult perdülete, úgyhogy a 10, 11 csöve- Íkeftbelt|l, az itt erősen lecsökkent átmérőkörétkeztéjbeff-8 forgás sebessége jelentős mértékben nő. Ennek következtében a közeg nehéz alkatrészei nagyon vé- 5 kony 16 rétegben csavarálakú pályákon a 10, 1] .csovek. belső falai-mentén a mindenkori 12 közbenső térbe kerülnek. Az ezekben a házakban lévő áramlást a mindenkori 14 nyílásokon beáramló forgó közeg, egy érintőleges elszívás a 8,9 csatornákon keresztül - 10 amint az a 3. ábrából látható A.és a mindenkori 15 nyüáson keresztül létrejövő elszívás uralja. Ezeknek a részáramlásoknak, a .hatására a 2, 3: leválasztóházak mindenkori középpontjában örvényforrás keletkezik a kezdeti áramlásnak erős forgómozgással való összeg- 15 ződése következtében. A perdületi, energiát . ebbe az áramlási térbe elsősorban á minddnkórj J4 jlyflásból kilépő •f<Si|ö;tkéíiiÉétl-váfár^lás és" mjá^dszor à 8, 9 nyflásból kilépőnyílásokonílétrejövö elszíváskor a 13 házfal rrieitférielöiétéSéíiléjrejött érintőleges sebesség ■^'■víszrber: ’ A 14 nyíláson való kilépés után a közeg nehezebb része, például a porrészecskék a. fprgóáram nagy pentrifugális erőhatása következééb en.és a:kezdeti áramlás erre ráadódó magávalvivő hatása következtében a 2,3 25 leválasztóházak ívelt fala közeiéig tolódnak el, és a 8, 9. nyílásokon .keresztül elhagyjáka házat. A ház hala mentén ívelt pályán áramló közeg szekunder áramlást indukál, amely az előzőleg leírt áramláshoz j áruléko,sari:hozzáadódik.,,IMok a részecskék, amelyeket a s2êi(Aifl'dejçrh.anilàs megragad, az ívelt 13 házfal mentén, annak két oldalán tengelyirányban áramlanak a 2, 3 leválasztóházakat tengdyirányban határoló 5,18 határolófalakig, innen a 10, 10a csövek tövéig, majd iruien,jmindçnkor .a ház közepe felé:iranyit^t^^jcLális 35 komponensekkel csavaralakúj spirális pályákon, a hajlított házfalhoz áramlanak, úgyhogy a 2, 3 leválasztóházát ugyancsak a 8, 9 nyílásokon.át hagyják. el.A s^ekmider áran^f magáyel.vivőhatása: a. minderiköri axiális 5, ; 18 határolófaiak közelében surgáirányban 40 befelé irányul, ezzelszembenmennéljobban tolódik el. tengelyirányban a 2S 3 leválasztóház középső síkja felé, sugárirányban annál inkább kifelé fordul. Ennek következtében mind a kezdeti áramlásnak, mind pedig a centrifugális erőnek a magávalvivő hatása itt, a 45 2, 3 Áeváiásztóház középső síkja tartományában a legerősebb. Mindezeknek a, hatásoknak az összegeződése azt, eredményea. hQgy ezeknek a szekunder: áram által maggysiyitt r^zeknek a 10, :10a: esöyek tövében ^münhenkon 3,3(teyálasztóházban kéfcdpdő-teftgely- 50 imhyp eltolódása olyan mértékben alakuLát egy kife* le', irányuló sugárirányú eltoíódássá.aniilyen mértében az teltpíódás ^2Jt,3 igyálasztpjíázak sugárirányé középső síkja felé nől Ezáltal ezek a magukkalvitt részecskék ismét ki£elé/a ház kerülete felé és annak 55 tólépp nyhása felé tolódnak el. Az előzőekből kitűnjél hogy a közeg nehezebb alkotórészei, miután a ,12 közbenső térbe belépnék, .á, mindenkori 14 és 15 uytf^p^ k^z^^ alaku l? pályákon.nagy sugárirányú sçbességkômponen^ kifelé yândprQlnak. Ily 60 mpŐph á l 5 nyjásnál a közég fajlagosan könnyebb t&ze téj^élyHpyb^" etóirató,^^A 15 nyíláson át a eíősen;petd^fe pefdméfi efigérgiát visszanyerő berendezést kagc?0! 65 lünk, amely például perdületet megszüntető 19 szer-
