174353. lajstromszámú szabadalom • Forgólapátos műtrágyaterítő berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174353 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY w Bejelentés napja: 1975. XI. 19. (ME-1920) Nemzetközi osztályozás : A 01 C 15/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Dr. Kó'szeghy Géza tudományos osztályvezető, Gödöllő, 60%, Faragó András műszaki ügyintéző, Kerepes, 20%, Takacs Sándor műszaki ügyintéző, 10%, Balázs Mihály művezető, 10%, Budapest Szabadalmas: Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Gödöllő Forgólapátos műtrágyáién tő berendezés 1 A találmány tárgya forgólapátos műtrágyaterítő berendezés, amely alkalmas kertészeti kultúrákban szükséges műtrágyáknak a talaj szintje alatt, megfelelő eloszlásban történő elterítésére. A kertészeti kultúrákban általában egyenletes rétegben, a gyökérzóna közelében kell elteríteni a termesztéshez szükséges, kálium és foszfor tartalmú műtrágyákat. A műveletet célszerű gépesíteni, olyan erőgépeket felhasználni, amelyek a termesztőknek általában rendelkezésére állnak. A műtrágya elterítése azonban, különösen a szőlőkben, nehézségeket okoz, minthogy a jelenleg alkalmazott erőgépek gyakran nem fémek be a szőlősorok közé. Követelmény tehát ilyen helyeken, hogy a műtrágyaterítő berendezés viszonylag kis teljesítményű és kis terjedelmű géppel is működtethető legyen. A műtrágya kiszórására alkalmazott berendezések általában műtrágyatartállyal és a műtrágyalevezető csővel, valamint lazítókéssel vannak ellátva. Az alkalmazott lazítókések rendszerint úgynevezett .lúdtalp kialakítású” kések, amelyek meglehetősen széles barázdát húznak. A műtrágyalevezető cső a lazítókés által fellazított talajba helyezi a kiszórandó műtrágyát. Az ilyen berendezéseknek azonban két igen jelentős hátránya van. Az egyik hátrány az, hogy a viszonylag nagy felületű lazítókés mozgatásához nagy teljesítmény szükséges. Ezt a teljesítményt azonban a kisebb, a sorok közé beférő traktorok nem tudják biztosítani. A másik alapvető hátrány az, hogy a talajba a műtrágya vastag hengeres alakban kerül. Ennek 174353 2 külső része a talajnedvesség hatására megkötődik, így a műtrágya elbomlása nagyon hosszú időt vesz igénybe. A műtrágyacsíkokat gyakran még évek múltával is a lerakás helyén lehet megtalálni. 5 Ismert olyan berendezés is, amelyben a vonóteljesítmény csökkentése érdekében a lazítókést elhagyják, és a műtrágyalevezető csövet készítik ékes kialakításúra. Ennél a megoldásnál a szükséges vonóteljesítmény csakugyan kisebb, azonban a műtrágya elterí- 10 tése ezzel sem oldható meg. Hátránya még az ismertetett berendezéseknek, hogy érzékenyek a műtrágya minőségére. A műtrágyalevezető cső környezetéből ugyanis nehezen távozik el a ki s zórt műtrágya, így nedves, vagy darabos 15 műtrágyák kiszórása sok meghibásodást és üzemzavart okoz. A jelen találmánnyal olyan műtrágyterítő berendezés kialakítása a célunk, amelynek vontatási teljesítményigénye viszonylag csekély, a műtrágyát meghibá- 20 sodás nélkül vezeti a talajba, és amellyel a műtrágya elterítése is megoldható. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a keretszerkezetből, tartályból, műtrágya- 25 levezető csőből és lazítókésből álló berendezés az erőgép teljesítményleadó tengelyéhez kapcsolódó hajtóművel van ellátva, a hajtóműhöz pedig a talaj szintjéhez szögben hajló, forgólapáttal ellátott tengely van csatlakoztatva. 30 A berendezésben alkalmazott lazítókés úgy van ki-
