174335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés heterogén diszperz rendszerek szemcseszámának és szemcseméret-elosztásának meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. IV. 21. (KO-2782) Közzététel napja: 1979. V. 28. 174335 Nemzetközi osztályozás : G 01 N 15/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Szirmai Sándor vegyészmérnök, 50%, Budapest, Kozmetikai és Háztartásvegyipari Körhöny Mihály elektrotechnikus, 50%, Debrecen Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés heterogén diszperz rendszerek szemcseszámának és szemcseméret-eloszlásának meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés heterogén diszperz rendszerek mérhető tulajdonságainak meghatározására. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás heterogén diszperz rendszerek szemcseszámának, szemcseméret-eloszlásának és kívánt esetben a hordozó közegben beálló változásoknak a mérésére, továbbá berendezés a fenti jellemzők mérésére. Légnemű vagy cseppfolyós közegben porlasztóit vagy beleszórt, avagy éppen a porlasztás vagy beleszórás által előállított szilárd/levegő, cseppfolyós/levegő, szilárd/cseppfolyós rendszer a szemcséket különböző méretben tartalmazza. Szemléletes példaként a folyadék aeroszolok kialakulása szolgálhat, amely szemcseméret-eloszlásának a meghatározása igen bonyolult feladat, és többé-kevésbé egzaktul az alábbi módokon végezhető: extinkciómérés, nefelometriás mérés, lebegtetés, ülepítés, diffúzióállandó meghatározása, ultramikroszkópos felvétel, Tyndall-effektus mérése, röntgendiffrakciós mérés, lézer-holografikus mérés, nagyfrekvenciás akusztikus mérés. A gyakorlatban csupán a lézer-holográfiát alkalmazzák. A más területen alkalmazási lehetőséget kínáló ! 254 493 lsz. nagy-britaniai szabadalmi leírás szerint a részecskék számlálását egy piezoelektromos kristály felületére történő ütköztetéssel, s ennek következtében kapott feszültségjelek analízisével érik el. A részecskék tehát közvetlenül a kristályt érik. A kristálydetektálás elve az, hogy érintéssel, a jelen esetben becsapódással, benne feszültség indukálódik. Ez a feszültség amplitúdóanalizátorral kerül feldolgozásra. 174335 2 A becsapódás keltette feszültség nagysága és a részecskenagyság között arányosság áll fenn. Az optikai módszerek csupán homodiszperz rendszerek részecskeméret-eloszlásának vizsgálatára alkal- 5 masak. Szűk határok között változó részecskéket tartalmazó rendszerekben így középértéket kapunk. A kifejezetten polidiszperz rendszerekre (aeroszolok) vonatkozó mérési eredmények már többnyire nem értékelhetők. 10 Olepítéssel vagy valamilyen más módon szétválasztva a részecskéket, a nagyság—eloszlás függvény meghatározható, azonban a szétválasztás olyan durva beavatkozás, amely nem a valódi, hanem a beavatkozás során kialakult eloszlást engedi vizsgálni. 15 A diszperzióanalízis tulajdonképpeni célját, a polidiszperzrendszerek szemcseméret-eloszlási görbéinek meghatározását ezen az úton nem érhetjük el. További hibaként merül fel, hogy azonos mért érték nem biztos, hogy azonos koagulálási foknak felel meg. 20 Optikai módszerekkel nem tudjuk nyomonkövetni egy spray-ködben végbemenő bonyolult változásokat, ugyanis a részecskék elektrosztatikus töltése, párolgása, koagulálása és a mozgató kényszererő változása következtében a részecskék száma pillanatról pillanat- 25 ra statisztikus valószínűséggel változik. A közvetlen megfigyelésen alapuló optikai módszerek gyakran nehézségekbe ütköznek. Kólönösen, ha a diszpergált fázis térfogata nagy. Például aeroszol esetén a köd kiterjedése pár centimétertől több méterig terjedhet. 30 Ebben az esetben a mikroszkópos felvétel lehetősége
