174328. lajstromszámú szabadalom • Kondenzációs berendezés hőerőgépekhez
3 174328 4 az esetenként igen hosszú vezetékek miatt. Ennél a megoldásnál a hűtőrendszer zavartalan téli üzeme bonyolult automatika többlet beépítésével biztosítható. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan kondenzációs berendezést hozzunk létre hőerőgépekhez, előnyösen hűtőgépekhez, amely az előzőekben ismertetett hátrányos tulajdonságokkal nem rendelkezik, ugyanakkor viszonylag kisszámú és csekély műszaki ráfordítást igénylő automatikával van ellátva. Célul tűztük ki továbbá, hogy a különböző rendeltetésű és különböző munka-, vagy hűtőközeggel töltött berendezések egy közös kondenzációs berendezéssel legyenek üzemeltethetők, továbbá, hogy az egyes hűtőkörökbe töltendő hűtőközeg mennyisége ne haladja meg az ismert rendszerek töltetét. Fentieknek olyan kondenzációs berendezéssel teszünk eleget, amely két, helyileg egymástól elkülönített hőcserélővel vagy hőcserélőcsoporttal rendelkezik. A hőcserélők vagy hőcserélőcsoportok közül az egyik a hűtőberendezés hűtőköreihez kapcsolódik, a másik pedig a környezeti vagy hűtőlevegővel, és/vagy a hőhasznosító berendezés munkaközegével van kapcsolatban. Az említett két hőcserélő vagy hőcserélő csoport az azokat összekapcsoló gőzvezeték és folyadékvezeték közbejöttével zárt áramlási rendszert alkot. E zárt áramlási rendszerben a hűtőberendezés hűtőköreihez kapcsolódó hőcserélő, illetve hőcserélőcsoport termodinamikailag telített állapotú közvetítő közeget, célszerűen halogénezett szénhidrogént tartalmaz. A közvetítő közeg folyadékfázisú része a hőátadó felületeket ellepi, míg gőzfázisú része a teljes zárt áramlási rendszert kitölti. A találmány szerinti kondenzációs berendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál a hűtőkörökhöz kapcsolódó hőcserélők hőátadó felületei hűtőközeg oldalon több áramlástechnikailag egymástól független csatornarendszert alkotnak. Egy hőcserélőhöz így több hűtőkar csatlakoztatható, a hőcserélő csoport hőcserélőinek száma tehát csökkenthető. Amennyiben a kiépített hűtőkörök száma kisebb vagy egyenlő az egy hőcserélőben elhelyezett, egymástól független hőátadási rendszerek számával, nem hőcserélő csoportról, hanem csak egy hőcserélőről, csoporthőcserélőről beszélünk. A találmány szerinti kondenzációs berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a környezeti vagy hűtőlevegővel, illetve a hőhasznosító berendezés munkaközegével kapcsolatban levő hőcserélő ventillátorai vagy a rendszer szivattyúi önmagukban ismert módon a közvetítő közeg nyomása vagy hőmérséklete útján szabályozhatók. A kondenzációs berendezéseknek ez a hőcserélője a hűtőkörökhöz kapcsolódó hőcserélőhöz vagy hőcserélő csoporthoz képest magasabb geodetikus szinten helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, illetve az áramlást hatékonyabbá szükséges tenni, a rendszerbe keringtető szivattyú iktatható. A kondenzációs berendezés másik kiviteli alakjánál a közvetítő közeg oldalán zárt rendszert képező hőcserélőket vagy hőcserélő csoportokat összekapcsoló gőz- vagy folyadékvezetékbe a közvetítő közeg nyomásáról, illetve hőmérsékletéről vezérelt fojtó- vagy elzáró szelep van elhelyezve. A kondenzációs berendezés létrehozható oly módon is, hogy a közvetítő közeg oldali zárt rendszer a telített állapotú közvetítő közeg mellett halmazállapotát nem változtató gázzal is töltve van és a rendszer megfelelő pontján gázgyűjtő van elrendezve. Találmányunk szerinti kondenzációs berendezést részleteiben, előnyös kiviteli alakok kapcsán, rajzmellékletekben ismertetjük, ahol az 1. ábra a kondenzációs berendezés alapberendezésének vázlatát, a 2. ábra egy célszerű telepítési módot mutat be. Az 1. ábrán bemutatott kondenzációs berendezés két hőcserélőből áll. Ezek közül a hűtőberendezés hűtőköreihez kapcsolódó 1 hőcserélőben helyezkednek el a 7 hőátadó felületek. A primer vagy hűtőközeg oldalon az említett hőátadó felületek több, egymástól független egységet képeznek, egységenként két-két csatlakozással, melyek a különböző hűtőkörök 8 közegvezetékeihez kapcsolódnak. Az 1 hőcserélőt csonkjaihoz csatlakozó 3 gőzvezeték, valamint 4 folyadékvezeték köti össze a környezeti- vagy hűtőlevegővel, illetve a hőhasznosító berendezés munkaközegével kapcsolatban levő másik 2 hőcserélővel, mely a kiviteli példákban hűtőbordákkal van ellátva és környezetében 9 ventillátor van elrendezve. Ily módon tehát az 1 hőcserélő szekunder oldala és a másik 2 hőcserélő primer oldala zárt rendszert képez. Az 1 hőcserélőt a gép közelben — célszerűen gépházban — helyezzük el, míg a másik 2 hőcserélőt az 1 hőcserélőnél magasabb szinten, a szabadban vagy a hűtőlevegő, illetve a hőhasznosító berendezés munkaközegének hozzávezetése szempontjából legkedvezőbb helyen. A hűtőberendezés hűtőköreihez kapcsolódó 1 hőcserélő, valamint a környezeti levegővel kapcsolatban levő másik 2 hőcserélő és a közéjük iktatott 3 gőzvezeték és 4 folyadékvezeték alkotta zárt rendszert termodinamikailag telített állapotú közvetítőközeggel, célszerűen halogénezett szénhidrogénnel töltjük fel, mégpedig olyan módon, hogy a közvetítőközeg az 1 hőcserélőben helyet foglaló 7 hőátadó felületeket folyadék formában ellepje. Üzem közben a hűtőkörök kondenzációs hője a közvetítő közeget fonásba hozza, melynek gőzei a 3 gőzvezetéken keresztül az ún. másik 2 hőcserélőbe jutnak. Itt kondenzálódnak és hőenergiájukat a hűtőlevegőnek vagy munkaközegnek adják át. A kondenzátum a 4 folyadékvezetéken keresztül ismét az 1 hőcserélőbe kerül. Amennyiben a két hőcserélő elrendezés az 1. ábra szerint történik, tehát a környezettel kapcsolatban levő másik 2 hőcserélő a hűtőberendezés köreihez kapcsolódó 1 hőcserélőnél magasabban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
