174316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és felületbevonó sor felületek bevonására
3 174316 4 kívánatos. Ebben az esetben a folyadékban a tárgynak az a része érintkezik közvetlen a felmelegített folyadékfázisú közeggel, amelyen nincs bevonat. Ilyen esetben a meleg mennyiségét a felmelegített folyadékba merített felületről közvetett úton, konvenció útján adjuk át a tárgyra felhordott bevonatra. A találmány szerint a beégetőállomáson a bevonattal ellátott tárgyat a bevonat beégetési hőmérsékletére felmelegített folyadékfázisú közeggel a bevonat kikeményedéséig tartó bemerítéssel érintkeztetjük. Ily módon a bevont tárgy közvetlen úton gyorsan felveszi a bevetéshez szükséges hőmérsékletet és a folyadékfázisú közegben megtörténik a bevonati réteg beszárítása, illetve kipolimerizálása. Amennyiben a közvetlen érintkezés a bevont felülettel nem kívánatos, úgy a találmány szerint a beégetőállomáson a bevonat beégetési hőmérsékletére felmelegített folyadékfázisú közeggel a tárgy üregét vagy üregeit feltöltve végezzük el a bevonat kikeményít ését. A találmány egy további ismérve szerint a bevonat beégetési hőmérsékletére felmelegített folyadékfázisú közegként a tárgyakon, illetve azok legalább egy részén további bevonatot képező felületvédő és/vagy szigetelő anyagot használunk. Ezáltal elérhető, hogy a bevonat beszárításával egyidejűleg egy további felületvédelmi, illetve szigetelési bevonatot kapunk, ami a technológiát egyszerűsíti és ugyanakkor lényegesen emeli a termelékenységet. A találmány egyben felületbevonósor a találmány szerinti eljárás foganatosítására. Itt a találmány lényege abban van, hogy beégetőállomása hőközlő, folyadékfázisú közeget befogadó, fűtéssel ellátott kádként van kiképezve. További előnyt jelent, ha a találmány szerint a beégetőállomás kádja hőszigeteléssel, továbbá kezelendő tárgyakat be- és elvezető nyílásokkal ellátott fedéllel van kiképezve. A találmány tehát a beszárítás, illetve polimerizálás területén kihasználja a folyadékfázisú közegek magasabb hőkapacitását, könnyebb hőntartását és energiatakarékos fűtési lehetőséget. A találmány nagy előnye, hogy elmaradnak a sorozatfestésnél alkalmazott hosszújáratú szárítókemence-felépítmények, egyszerűsödnek a felfűtési és hőntartási feltételek és nem utolsósorban egyszerűsödik a felszabaduló oldószerek biztonsági elszívórendszere is. További előnyt jelent, hogy a hőátadás folyamata felgyorsul, alakos felületek, váltakozó falvastagságú munkadarabok hőmérséklete egyenletesebb lesz. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az ábra a találmány szerinti festősorhoz tartozó beégetőállomást képező kád elvi elrendezésének függőleges metszete. A kiviteli példán az ábrán nem ábrázolt felületbevonósor előkezelő állomását követő bevonatoló állomása utáni beégetőállomás lényegében 1 tárgyakat szállító 2 pálya alatt elrendezett 3 folyadékközeget befogadó 4 kádból áll. A 4 kád határolófalai 5 hőszigeteléssel vannak ellátva. A 4 kád ezenkívül hőszigeteléssel ellátott 6 fedéllel van lefedve. A 6 fedél az 1 tárgyak méretének megfelelő be- és elvezető 7 nyílásokkal, valamint az 1 tárgyakat a szállító 2 pályához kapcsoló függesztékek részére hosszirányban végighúzódó, az ábrán nem ábrázolt nyílással, valamint a nyílások előtt elrendezett 8 elszívóelemekkel van ellátva. A kiviteli példán a 4 kádban levő 3 folyadék felfűtését, illetve hőntartását a 4 kádban elrendezett 9 fűtőelemek biztosítják, amelyeket 10 hőérzékelőszerv vezérel. Természetesen a 3 folyadék felfűtése és hőntartása egyéb úton is megoldható a találmány keretén belül, így például ha a 4 kádat hőkicserélőrendszerrel ellátott recirkulációs vezetékkel megcsapoljuk, úgy a folyadék felfűtése a hőkicserélőn keresztül felmelegedett folyadékkal történik. Üzemelés során az előkezelő állomáson előkezelt és a 2 szállítópályán a bevonatoló állomáson emulgeált festékanyaggal elektroforetikus úton bevont 1 tárgyak a 2 szállítópályán továbbhaladva bemerülnek a beégetőállomást képező 4 kádban levő folyékony közegbe. A 4 kádban levő folyadékközeg hőmérséklete azonos a festékanyag beégetési hőmérsékletével. A 3 folyadékközegben a hőátadás folyamata felgyorsul és különösen az alakos felületek, változó falvastagságú munkadarabok hőmérséklete egyenletesebb lesz. A beégetési hőmérsékletre felfűtött 3 folyadékközegben a festékréteg gyorsan és egyszerű módon beégetési nyer. A 2 szállítópálya sebessége úgy van megválasztva, hogy az 1 tárgy a beégetés után elhagyja a beégetőfolyadékot. A hőközlő folyadékfázisú közeg megválasztásától függően javítható a felület minősége is, a folyékony közegbe beadagolt polimerizáló anyaggal is. A hőszigetelt 6 fedél meggátolja a 4 kádban levő 3 folyadékközeg párolgását, a 8 peremelszívószervek pedig elszívják a levegőt szennyező folyadékpárát. Az esetben, ha a festékanyaggal bevont felület nem érintkezhet a beégetőfolyadékkal, úgy az 1 tárgynak azt a részét kell a beégetőfolyadékkal érintkeztetni, amelyre a beégetőfolyadék nem jelent káros hatást. így például sorozatban festett, vagy más módon bevont edényszerű 1 tárgyak belső zárt terét vagy üregét közvetlen úton töltjük fel a magas hőfokú beégetőfolyadékkal és a polimerizálódás bekövetkezése után a magas hőfokú folyadékot célszerűen kialakított mozgatóberendezés segítségével kiürítjük. Más esetben pedig az 1 tárgyak befestetlen, illetve bevonat nélküli — az ábrán nem ábrázolt — nyúlványait mártjuk a beégetőfolyadékba, vagy pedig az 1 tárgyakhoz jó hővezető anyagból készült — nem ábrázolt — nyúlványokat erősítünk. A kiviteli példán nem ábrázoltuk, de a találmány keretén belül az 1 tárgy üregeit, illetve nyúlványait az 1 tárgyra felhordott bevonat hőmérsékletére felmelegített felületvédő és/vagy szigetelő bevonatot képező anyaggal érintkeztetjük. így a bevonat kikeményedésével egyidejűleg további bevonatot, illetve szigetelést tudunk biztosítani. Például gépjármű-karosszériák alsó részét és üregeit korróziónak ellenálló bevonatot képező felületvédő, szigetelő anyagba mártva az így felvett hőmennyiséggel szárítjuk be, illetve polimerizáljuk a ka-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
