174316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és felületbevonó sor felületek bevonására

174316 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. 12. 10. (HA-1032) Nemzetközi osztályozás: B 05 C 3/12, B 05 C 9/14, B 05 D 3/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Di. Domokos József okL vegy. mérnök, 33 1/3%, Winkler László oki gép. mérnök, 33 1/3%, Kálmán Vince hőtechnikus, Budapest 33 1/3% Szabadalmas: Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, Budapest Eljárás és felületbevonó sor felületek bevonására 1 A találmány tárgya eljárás és felületbevonó sor felületek bevonására. Felületek bevonásánál a bevonandó felületeket előbb megtisztítják, zsírtalanítják, majd az előkezelt felületet elektroforetikus festéssel, folyékony fes- 5 tékanyaggal, vagy szilárd festékanyaggal, például műanyagporral bevonják. A festékanyag beszá­­rítását, illetve a műanyagbázisú festékek esetén a felhordott bevonat polimerizálását külön állomáson, különféle kemencékben, általában sugárzó vagy 10 konvekciós elven forró levegő közvetítésével végzik. A kemencébe bevezetett tárgyra felhordott bevona­tot a sugárzó hő, illetve a meleg levegő hőenergiája a beégetési, beszáradási hőmérsékletre hevíti. Ezen a hőmérsékletem tartva a tárgyat, a felhordott 15 bevonat beszárad, beég, illetve műgyantabázisú bevonatok esetén polimerizálódik. Az ismert eljárásoknál a szárítókemencék az ener­giahordozóból nyert hőt közvetett úton juttatják a 20 szárítandó tárgyra, így a bevonóanyag beégetési folyamata hosszantartó és sok gépészeti egységgel kiszolgált műveletet követel. A viszonylag hosszú beégetési idő miatt hosszújáratú szárítókemence­­felépítményekre van szükség. Hátrányt jelent az is, 25 hogy a tárgyat szállító láncpályákat a szárítótéren belül kell vezetni, ami azok kenési és üzembiz­tonsági feltételeit hátrányosan befolyásolja. Kalo­rikus szempontból a kemencâuiél a huzathatásból származó veszteségek ugyancsak jelentősek. 30 2 A találmány célja felületek bevonására olyan eljárás kidolgozása, amelynél a tárgyakra felhordott bevonatok kiszárítása az eddigieknél egyszerűbben, gyorsabban és minimális helyigényű berendezéssel oldható meg. A találmány tehát eljárás felületek bevonására, amelynek során a bevonandó felületet előkezelő­állomáson tisztítjuk és/vagy zsírtalanítjuk, ezt köve­tően bevonatolóállomáson az előkezelt felületet felületbevonóanyaggal bevonjuk, majd beégető­állomáson a felületre felhordott bevonatot beszá­lltjuk, polimerizáljuk. A találmány lényege abban van, hogy a beégető­állomáson a már bevonattal ellátott tárgy legalább egy részét a bevonat beégetési hőmérsékletére felmelegített folyadékfázisú közeggel a beszáradá­­sáig, illetve polimerizálódásáig érintkeztetjük. A találmány szerinti kialakításnál tehát a festék­anyaggal vagy más fedőanyaggal bevont tárgyat legalább részben közvetlen érintkezésbe hozzuk a beégetés hőfokára felmelegített folyadékfázisú kö­zeggel. A folyadékfázis biztosítja, hogy a bevont tárgy közvetlen úton gyorsan felvegye a beszárí­­táshoz, illetve polimerizáláshoz szükséges hőener­giát. A hőenergia átadása a találmány szerint, minden eddigi eljárástól eltérően közvetlenül tör­ténik. A találmány az esetben is alkalmazható, ha a folyadárfázisú, magas hőfokú polimerizáló közeg közvetlen érintkezése a bevont felülettel nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom