174313. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomó spirálrugók végeinek gépi megmunkálására
3 174313 4 vannak, miközben a két homlokfelület síkjának távolsága valamivel kisebb, mint a végleges rugóhossz. Ennek a kiképzésnek az az előnye, hogy a megmunkálandó rugót közel teljes hosszúságában szilárdan be lehet fogni, és így az nem térhet ki a megmunkáló erők hatása alatt, ami a rugóhossz nem-kívánatos méretváltozásához vezetne. A fölös hosszúsággal tekercselt rugó befogása utáni első művelet, a „méretrevágás” élvezéséhez ajánlatos a szorítópofák homlokfelülete előtt egy-egy késpárt elhelyezni. A késpárok késeit célszerű egy forgáspont körül elfordíthatóan kialakítani, hogy ezek a rugóvégek lecsípése után különösebb egyenesbe-vezetések nélkül messze szétnyithatók legyenek abból a célból, hogy a további megmunkáló szerszámokat könnyen a rugóvégekhez lehessen közelíteni. Ehhez elképzelhető, hogy a két késpár késeit egy közös tengely körül elfordíthatóan csapágyazzák, és így azok egy közös hajtómű segítségével azonosan mozgathatók. Ezen túlmenően előnyösnek bizonyult a késeknek a rugó tengelyére merőlegesen állíthatóan megfelelő tartókarokra való erősítése. így lehetővé válik a kés élének a vágás helyén való elkopása után a kés rugótengelyre merőlegesen való eltolása következtében új, éles vágóéi beállítása anélkül, hogy a késeket minden esetben újra ki kellene cserélni. Szintén előnyös a kések tengelyirányú állítási lehetősége, aminek következtében a rugóvégek zömítésére és síkba-köszörülésére szükséges ráhagyás a sorozatonként változó rugóátmérőnek megfelelően változtatható. Javasoljuk végül, hogy minden késpár vágóélei egymással pontosan szemben legyenek. Ezen a módon a rugóhuzalt a késpár úgy csípi el, mint a csípőfogó, aminek az az előnye, hogy nem keletkezik sugárirányú soija, mint a lenyírásnál fellépne. A lecsípésnél ezenkívül nem lép fel a szabad rugóvégen hajlítónyomaték sem. A következő munkaművelet a „zömítés” elvégzésére egy-egy, a rugótengely irányában a megfelelő rugóvégre tolható zömítőberendezés szolgál, amely célszerűen egy belső tüskéből és egy külső, tengelyirányban a tüskéhez képest rugózva elmozdítható perselyből áll. A perselynek a rugótartó készülékből szabadon kiálló rugóvégre-tolása lehetővé teszi a zömítő tüske és a rugóvég kölcsönös központosítását. A persely felfekszik a rugótartó készülék homlokfelületén, míg a tüske az utolsó rugómenet mintegy háromnegyedét a korábbi csavarvonal szerinti tekercselési síkból egy, a rugótengelyre merőleges síkba maradóan deformálja. Legutolsó műveletként következik a „síkbaköszörülés”. Ehhez egy-egy, a rugótengelyre merőlegesen eltolható forgó köszörűkorong szolgál, amelyek tengelye párhuzamos a rugótengellyel, és arra merőlegesen állítható. Egyszerű konstrukciós kivitel elérése céljából szintén lehetséges a köszörűkorongok egy közös tengely körül elfordíthatóan történő elrendezése. Köszörűkorongnak célszerű fazékkorongot alkalmazni, amelyet úgy helyezünk el, hogy a rugóvég előtt történő eltolása esetén a teljes sugárirányú szélességet elhasználjuk, hogy ezzel egyenletes korong-kopást és a rugók sík homlokfelületét érjük el. A találmány egy kiviteli példáját a rajzon szemléltetjük, és a következőkben közelebbről ismertetjük. Az ábrák az egyes megmunkálási fokozatokhoz szükséges részletek egyszerűsített képét mutatják mindig két nézetben. A berendezés működése a következő: Az egy közelebbről nem ábrázolt tárból — lásd ehhez az 1 288 007 nyugatnémet szabadalmi leírást - egyenként adagolt 1 nyomó spirálrugót a 2, 3 szorítópofák a 15, 16 fix ülékekhez oly módon szorítanak, hogy a rugótartó készülék kft oldalán az eredetileg hosszabbra tekercselt rugók vége körülbelül azonos mértékben álljon ki, lásd az 1. és 2. ábrát. Az egymástól ellentétes irányban fekvő 24, 25 homlokfelületek távolságát valamivel kisebbre választjuk a rugó előírt hosszúságánál. A rugótartó készülék 24, 25 homlokfelületei mellett kétoldalt van egy-egy 4, ill. 5 késpár, 6, ill. 7 zömítőberendezés, valamint egy-egy 8, ill. 9 köszörűkorong, amelyek a kft rugóvég megmunkálására szolgáló szerszámok. Első megmunkáló művelet: „méretrevágás”, lásd a 3. és 4. ábrát. Az 1 nyomó spirálrugót mindkét oldalán egyszerre egy, a rugó névleges hosszánál valamivel nagyobb, meghatározott méretre vágunk. A 4, 5 késpárok eközben a nyíl irányában mozognak, a 26 tengely körül forogva. A késpárok segítségével a szokásos nyírás helyett a rugóhuzal keresztmetszetét elcsípjük, azaz a vágóélek pontosan egymással szemben helyezkednek el. Ezzel elkerüljük a művelet során fellépő soijaképződést, és a 10 10’ lecsípett rugóvégek a rugó anyagának viszonylag nagy szilárdsága következtében oldalt elpattannak. Második megmunkáló művelet: „zömítés”, lásd az 5. és 6. ábrát. A 6, 7 zömítőberendezések egy-egy 13, ill. 14 központosító perselyből állnak, amelyek a 11, ill. 12 rugókon keresztül rugalmasan vannak a 17, ill. 18 zömítőtüskéhez képest csapágyazva. A zömítés művelete azzal kezdődik, hogy a két 6, 7 zömítőberendezést a rugóvégek irányába mozgatjuk. A két 11, 12 nyomórugók által tartott 13, 14 központosító persely először felütközik a 2, 3, 15, 16 rugóbefogó pofákhoz, és így központosítja az előzőleg zömítési és köszörülési ráhagyással lecsípett kft rugó véget. Ezután következik a tulajdonképpeni zömítési folyamat, amikor a 6, 7 zömítőberendezések 17, ill. 18 tüskéi a 13, 14 központosító perselyekben tengelyirányban megnyonqák a rugó végeket, és ezeket a rugó ráhagyásának, ill. a 19, 20 réseknek megfelelően zönútik. A 13, 14 központosító perselyek alkalmazása segítségével elkerülhető a rugóvégek átmérőjének megnövekedése a zömítési folyamat alatt. A művelet elvégzéséhez a 6,\7 zömítőberendezéseket a nyitott 4, 5 késpárok között vezetik. Harmadik művelet: „síkba köszörülés”, lásd a 7. és 8. ábrát. A harmadik művelet elvégzéséhez először mind a kft lecsípő, mind pedig a két zömítőberendezést a rugó tengelyére merőlegesen a 27 távolságnak megfelelően visszahúzzuk. Ezután a 8, 9 fazékköveket, amelyek a többi művelet alatt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
