174299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők tápanyaghasznosításának fokozására alkalmas A-28 086 jelű antibiotikum A vagy D jelű összetevőit tartalmazó szarvasmarha-takarmány előállítására

33 174299 34 A fenti eredmények mutatják, hogy olyan állatok esetén, melyek nem kaptak tápanyaghaszno­­sítást-növelő szert, 15,90 kg tápanyag volt szükséges 1 kg súlynövekedés eléréséhez. Ha monenzint, egy ismert tápanyag-hasznosítást fokozó szert használ­tunk, melyet 30 g/tonna takarmánymennyiségben adtunk az állatoknak, csak 13,33 kg takarmány volt szükséges 1 kg súlynövekedéshez. Még jobb eredményt kaptunk azonban, ha az A 28 086 antibiotikumot adtunk az állatoknak. A fenti táblázat szerint, ha az antibiotikumot a takarmányban 2,5—5,0 és 15,0 g/tonna mennyiség­ben adagoltuk, sorrendben, csak 12,25, 12,73, illetve 12,22 kg tápanyag volt szükséges 1 kg súlynövekedés eléréséhez. Ebből látható, hogy az A 28 086 lényegesen hatékonyabb tápanyaghaszno­sítást fokozó szer, mint a monenzin, mivel ala­csonyabb dózisban adagolva is magasabb fajlagos hasznosítást eredményez. In vivo szénhidrát-hasznosítás-vizsgálat A kérődzők szénhidrát-hasznosítás hatékonysá­gának fokozása abban áll, hogy az állatok bendő­­jében levő mikroflórát a propionát-termelés felé stimulálják, az acetát- és butirát-termelés rovására. Ezért a hasznosítás hatékonyságát a bendőben levő propionát vegyületek termelésének és koncentráció­jának mérésével jellemezhetjük. A szénhidrát-hasz­nosítás fokozását in vivo kísérletekben végeztük, melynek során olyan állatokat használtunk, melyek bendőjében fisztulák voltak, így képesek voltak arra, hogy a bendő tartalmából egyes specimeneket visszavonjanak. A kísérletet érett tisztulás bikákon végeztük, melyek átlagosan 454 kg súlyúak voltak. Két bikát normál takarmánnyal etettünk, és minden további kezelt csoportban 4—4 bikát ugyanilyen takar­mánnyal, melyhez azonban A 28 086 A faktort adagoltunk. Minden 100 ml, bendőfolyadékból vett mintához 100 ml 10%-os metafoszforsavat adtunk. A mintákat kiülepítettük, és a felülúszók propion­­sav-tartalmát gázkromatográfiás módszerrel mértük. Az alábbi táblázatban felvett értékek a bendő propionsav-tartalmának növekedését mutatják, 5, összesen 14 napos kezelési periódus során vett analízis átlagából számítva. A kontrollok hozzávető­legesen 20 mól% propionsavat tartalmaztak. Az első oszlop a vizsgált vegyületeket mutatja, a második oszlop az alkalmazott vegyület koncentrációját adja meg g/tonna takarmány értékben. A harmadik oszlop ismerteti a bendő propionsav-koncentráció­­jának %-os növekedését. Vizsgált vegyület Koncentráció g/tonna %-os növekedés kontrolihoz viszonyítva 5 Monenzin 30 30 30 31,0 35,4 47,2 A fenti eredményekből látható, hogy 10 10—20 g/tonna A 28 086 olyan mértékű propion­­sav-koncentráció-növekedést eredményez, mint 30 g/tonna monenzin. így az A 28 086 hatéko­nyabb szénhidrát-hasznosítást fokozó hatással ren­delkezik, mint az ismert monenzin. 15 In vitro szénhidrát-hasznosítási kísérlet Bendőfolyadékot vettünk egy olyan bikából, amelynek bendőjében a bendőbe nyíló, műtéti 20 úton előidézett fisztula volt. A bikát erős hizlalás­ban tartottuk. A bendőfolyadék egy mintáját 4 réteg szűrővásznon szűrtük át, és a szűrletet összegyűjtöttük. A vásznon visszamaradó anyagot az eredeti térfogatnak megfelelő mennyiségű fízio- 25 lógiás pufferoldatban szuszpendáltuk, és a szusz­penziót ismét szűrtük. Az alkalmazott puffer megfelelt a Cheng és munkatársai által a J. Dairy Sei. 38 1225-1230 (1955) által leírtnak, és összetétele a következő volt: 30 Alkotórész g/liter kalciumklorid-dihidrát 0,050 35 vas(II)-szulfát-heptahidrát 0,008 mangánszulfát-hidrát 0,004 cinkszulfát-heptahidrát 0,004 40 rézszulfát -pentahidrát 0,002 kobaltklorid-hexahidrát 0,001 45 dinátrium-hidrogénfoszfát 0,316 kálium-dihidrogénfoszfát 0,152 nátriumhidrogénkarbonát 2,260 50 káliumklorid 0,375 nátriumklorid 0,375 55 magnéziumszulfát 0,112 Vizsgált vegyület Koncentráció g/tonna %-os növekedés kontrolihoz viszonyítva A 28 086 10 34,3 10 32,3 10 39,5 20 46,3 A két szűrletet egyesítettük, és állni hagytuk, míg szilárd anyag vált ki a felszínen. A tiszta folyékony fázist elválasztottuk, egy : egy arányban 60 ugyanazon pufferral hígítottuk, majd pH-értékét 6,8 és 7,0 közé állítottuk be. 10 ml hígított bendőfolyadékot 25 ml-es lom­bikba mértünk, 40 g fentiekben leírt takarmánnyal együtt, valamint 1 mg szójabab hozzáadásával, és 65 hozzáadtuk a vizsgálandó vegyület et. Minden keze-17

Next

/
Oldalképek
Tartalom