174266. lajstromszámú szabadalom • Koaxiális csatlakozó
5 174266 6 A szigetelőt képező és első központi érintkezőnek hordozóeszközként is szolgáló első betét anyaga előnyösen rugalmas tulajdonságú. Az első csatlakozótest középső furatát hordozó falrésze célszerűen deformálhatóan kiképzett, s így az első betét a középső furatba külső peremezéssel vagy sajtolásos deformációval rögzíthető. A második csatlakozótestnél szintén szigetelőként és a második központi érintkezőnek hordozóeszközként szolgáló második betét anyaga is előnyösen rugalmas tulajdonságú. A második csatlakozótest mellső furatát hordozó falrész szintén célszerűen deformálhatóan kiképzett, s így a második betét a mellső furatban külső peremezéssel vagy sajtolásos deformációval rögzíthető. Az első központi érintkezőt az első csatlakozótest hátsó része felé irányuló elmozdulásban a támaszkodóválltól az érintkezővég felé esően elrendezett, célszerűen az első betétre támaszkodó szakáll vagy perem gátolja meg. A második központi érintkezőt a második csatlakozótest vezetékrögzítő része felé irányuló elmozdulásban a belső válltól az érintkező vége felé esően elrendezett, célszerűen a második betétre támaszkodó fül vagy támasztó perem gátolja meg. További előnyös kiviteli alaknál a második csatlakozó tag orr részének falvastagsága közel azonos az első csatlakozó tag csatlakozó furatát határoló váll szélességével, és az on résznek külső átmérője közel azonos a csatlakozó furat átmérőjével. A találmány szerinti csatlakozó legfőbb előnye, hogy csatlakoztatott helyzetében a légrés impedanciája valamivel nagyobb, mint a csatlakoztatott kábelek jellemző impedanciája, ezzel szemben a szigetelő betétek impedanciája pedig valamivel kisebb, mint a kábelek jellemző impedanciája. Ennek következtében a betétek és a légrés impedanciájának eredőjeként rögzíthető visszaverődések vektoriális összege a csatlakozó összekapcsolt helyzetében nagyon kicsi, nevezetesen a feszültség állóhullám-aránya 1,35-nél kisebb. Az impedancia illesztetlenség ilyen kiegyenlítése és a csatlakozó szerkezeti hosszának csökkentése végeredményben olyan olcsó csatlakozót valósít meg, amely a gyakorlatban igényelt minőségi jellemzőket kielégíti. A találmány szerinti koaxiális csatlakozó további előnye, hogy alkalmas gyors és üzembiztos kapcsolásra. Az összekapcsoláshoz a dugasz jellegű tagot és a hüvely jellegű tagot egyszerűen csak össze kell tolni, az orr rész csatlakozó furatban való szoros illeszkedése egyrészt biztosítja az esetleges szennyeződések betolássai történő eltávolítását, másrészt gátolja a nemkívánt bontódást, a csatlakozó bontásához pedig egyszerűen csak szét kell húzni. Elmarad a más, ismert koaxiális csatlakozóknál megtalálható különböző rögzítőelemek alkalmazásának szükségessége, s azok kötésével és bontásával járó kiegészítő műveletek. A csatlakozó tagok külön-külön csak három darabból, valamint rögzítőhüvelyből és szorítóhüvelyből állnak, azokat egyszerűen és könnyen lehet szerelni, így a csatlakozók anyag és munkabér költsége igen alacsony. Megjegyezzük még, hogy a találmány lényege szempontjából közömbös, hogy a csatlakozópár melyik tagja a dugasz funkciójú, és melyik tagja a hüvely funkciójú tag. Ezt az egyes csatlakozó tagokba szerelt központi érintkezők kialakítása határozza meg. Előnyös, ha az első csatlakozó tag van dugasznak és a második csatlakozó tag van hüvelynek kialakítva. A találmány lényegét a továbbiakban előnyös kiviteli példák bemutatásával részletesebben ismertetjük, hivatkozva a csatolt rajzra, ahol az 1. ábra a találmány szerinti csatlakozó egy előnyös kiviteli változata dugasz jellegű első csatlakozó tagjának hosszmetszeti képét, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott első csatlakozó tag elölnézeti képét, a 3. ábra a találmány szerinti csatlakozó hüvely jellegű második csatlakozó tagjának hosszmetszeti képét, a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott második csatlakozó tag elölnézeti képét, az 5. ábra az 1-2. ábrán bemutatott első és 3-4. ábrán bemutatott második csatlakozó tagot egymással csatlakoztatott helyzetben, hosszmetszetben, valamint a csatlakozóba beszerelt kábeleket oldalnézetben részben metszetben, és a 6. ábra a találmány szerinti csatlakozó egy másik előnyös kiviteli alakjának A ábrarészleten a második csatlakozó tag belső szerelvényeit, B ábrarészleten pedig az első csatlakozó tag belső szerelvényeit mutatja. A jelen kiviteli példa szerinti csatlakozó 10 első csatlakozó tagja dugasznak és 52 második csatlakozó tagja hüvelynek van kialakítva. Az 1—2. ábra a 10 első csatlakozó tagot hosszmetszetben, illetve elölnézetben szemlélteti. Az 1. ábrán láthatóan a 10 első csatlakozó tagnak külső érintkezőt képező, kismértékben lágy rugalmas tulajdonságú, villamos vezető anyagból egy darabban előállított, hosszúkás, lényegében csőszerű kialakítású 12 első csatlakozóteste, rugalmas tulajdonságú szigetelő anyagú 14 első betétje, villamos vezető anyagú 18 első központi érintkezője és 44 rögzítőhüvelye van. A 12 első csatlakozótestben egytengelyűén elrendezett, mellső, az 52 második csatlakozó taggal illeszkedő végénél nyíló 40 csatlakozó furat, ennek folytatását 42 váll hagyásával képező, a 40 csatlakozó furat átmérőjénél kisebb átmérőjű 38 középső furat, valamint a 38 középső furat folytatását 43 támaszkodóváll hagyásával képező, a 38 középső furat átmérőjénél kisebb átmérőjű, és a 12 csatlakozótest hátsó végénél nyíló 36 hátsó furat van kialakítva. A 12 csatlakozótest 40 csatlakozó furatát hordozó 22 mellső része hosszirányú hasítékokkal a 2. ábrán jobban láthatóan két kb. 120° ívű rugalmas 24 falrészre és ezek által közrefogottan két 26 villaágra tagolt. Minden 24 falrész és 26 villaág vége az 1. ábrán láthatóan kifelé kismértékben széttartó, hogy az 52 második csatlakozó tagnak összekapcsoláskor megvezetést biztosítsanak. A 26 villaágak a 2. ábrán láthatóan kismértékben a 12 első csatlakozótest tengelye felé hajlanak, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
