174249. lajstromszámú szabadalom • Konténer, ipari létesítmények üzemkész állapotban való szállítására és üzemi helyzetben való telepítésére

5 174249 6 ködő részei környezetében minimális legyen a hő­ingadozás. Célszerűen tehát meghatározzuk azt a berendezést vagy egységet, esetleg több egységet, mely(ek) üzem közben a főhőtermelő(k), s annak közvetlen hősugárzási környezetében a tartalék kli­­matizáló berendezéssel termikusán csatolt hőcse­rélőt rendezünk el, pl. úgy, hogy a hőtermelő egység hősugárzó falának szélső pontja és a tarta­lék klimatizáló berendezés tartályával termikusán csatolt hőcserélő külső fala közötti távolság ne haladja meg a 60 cm-t. Ez úgy értendő, hogy ha kiválasztunk ezen a külső falon a hőtermelő egy­séghez legközelebb eső részén három — egymástól 10 centiméternél távolabb eső - pontot, akkor ezek egyike sem legyen 60 centiméternél távolabb a hősugárzó felülettől. Ezzel elérjük, hogy a primer hőcsere a legrövidebb úton a hőnyelő, illetve hő­leadó tartalék klimatizáló berendezés és a főhő­­termelő között megy végbe és a többi működő rész csak a különbségi hőcserét érzékeli, miáltal az örvénylő mozgás is a különbségi hőcseréből adódó mértékre redukálódik. A hőcsere hatékonyságának növelése érdekében célszerűen forszírozott légmoz­gást, ventillátort alkalmazunk. Egy példakénti kivitelnél az alkalmazott butil­­származék révén a hőstabilizálás folyamata úgy megy végbe, hogy ez az anyag körülbelül 35 °C-on szilárd halmazállapotból folyékony halmazállapotba megy át, miközben a környezetéből 20 kcal/kg hőt von el. A hőkiegyenlítő anyag célszerűen csőkí­gyóval kialakított tartályban nyer elhelyezést. A példakénti kivitelnél a radiátorban elhelyezett anyag mennyisége úgy volt megválasztva, hogy há­lózatkimaradás esetén 5 órán át biztosítsa az éppen nem működő üzemi klimatizáló berendezés által egyébként biztosított üzemi hőmérséklet tarto­mányt. Még kedvezőbb üzemi feltételek biztosíthatók a konténer olyan kivitelénél, mely a telepítés után nem igényel a szabványos belterületű konténerben külön helyet a tartalék klimatizáló berendezés ré­szére. A konténer belsejében — olyan helyen, me­lyet üzem közben pl. közlekedésre kívánunk fenn­tartani — a tartalék klimatizáló berendezés helyt­álló rögzítésére alkalmas felerősítő szerveket ala­kítunk ki. így pl. elrendezhetünk bontható kötő­elemeket, vagy kialakítunk olyan nyílásokat, illetve pályákat, melyek kötőelemek befogadására alkal­masak. A gyártóhelyen a létesítmény beépítése - és célszerűen a gyártóhelyi végátvételi üzemi próba — után erre a helyre építjük be a tartalék klimatizáló berendezést azért, hogy az szállítás köz­ben a konténer belsejében legyen. Ugyanakkor azonban a konténer egyik külső falában, célszerűen a tetőzet alkalmas pontján, szintén kialakítjuk a tartalék klimatizáló berendezés helytálló rögzítésére alkalmas szerveket. A telepítés után a tartalék klimatizáló berendezést kiszereljük a konténer bel­sejéből és felszereljük az üzemi helyzetbe, pl. a konténer tetejére. Szállítás közben nem lehetne itt, hiszen a konténerek szabványos befoglaló mére­téből kilógna, de a telepítés helyén mindenképpen 'fcn olyan irány, melyben a kiterjedés nem korlá­tozott (ez elsősorban a magassági irány, ezért java­soljuk a tetőn való elrendezést, de ez nem szükség­szerű). A hűlendő beltér és a kívül elrendezett tartalék klimatizáló berendezés tartálya között lég­csatorna biztosítja a hőcserét. Jelentősen növelhető a hatékonyság és csökkenthető az üzemelő egyes berendezések és egységek környezetében a hőinga­dozás és rotáció, ha a legnagyobb hőtermelő egy­ségek) és a tartalék klimatizáló berendezés között közvetlen hővezetést, biztosítunk. Erre a célra a konténer külső falán, annál a pontnál, ahol a klimatizáló berendezés felerősítő szerveit ala­kítottuk ki, hőszigetelő — célszerűen vízzáró, illet­ve hermetikus — tömítésen keresztül jó hővezető­képességű csövet vezetünk át, mely hővezetőcső a másik végén a legnagyobb hőtermelő berendezéshez vagy egységhez illeszkedő csőszerelvénnyel van el­látva, így a telephelyen alihoz erősíthető. A kon­téner falán át kivezetett végén pedig a hővezető­csövet olyan szerelvénnyel látjuk el vagy alakítjuk ki, mellyel a hővezetőcsövet a tartalék klimatizáló berendezés tartályának falához erősítjük jó hőáta­dási feltételek mellett. A szakember által ismert módon megválasztott hővezetőcső alkalmas geo­metriája a tömör fémekhez képest két nagyság­renddel jobb hővezetést biztosíthat. A konténerben szállítható és üzemi helyzetben a konténeren kívül elhelyezhető tartalék klimatizáló berendezéssel kialakított konténer kétféle kiviteli alakját mutatják az 1—11. ábrák. Az 1. ábra az ilyen konténert üzemi helyzetben, oldalnézetben mutatja, a 2. ábra megfelelően elöl­­nézetben. A 2. ábrán jelölt A—A kitörést mutatják részletesebben a 3-6. ábrák, mégpedig a 3. és az 5. ábra a nyíllal mutatott irányban nézve, a 4. és a 6. ábrák arra merőleges irányban nézve, s ott a konténer falát metszetben mutatjuk. A 3. -és a 4. ábra az eddig tárgyalt kiviteli alakra vonat­koznak, az 5., illetve 6. ábra szerinti kivitel eltérő sajátosságaira később visszatérünk. A 7. és a 8. áb­ra — egymásra merőleges nézetekben — az 1. ábrán mutatott B—B kitörést részletesebben is mutatják, a tartalék klimatizáló berendezés szállítás közbeni elhelyezésének szemléltetésére. A 9. ábra a 2. ábrán C-C jellel mutatott metszet részletesebb képét adja, a nyílászáró szerkezet hőszigetelésének pél­dakénti szemléltetésére. A 10. ábra az 1. ábrán je­lölt D—D metszetet mutatja, a 11. ábra pedig a 10. ábrán mutatott D’ kitörést. Az 1 - ábrán teljes vonallal mutatjuk az 1 konté­nert, s szaggatott vonalakkal az 1 konténer belse­jében elhelyezkedő fő hőtermelő részeket, példánk­nál mikrohullámú berendezésben üzemelő négy da­rab haladóhullámú cső 2 hűtőbordáit. Az 1 konté­ner külső falán van elrendezve a több (pl. négy) részből álló üzemi klimatizáló 2 berendezés. A négy egyenlő rész olyan helyeken van a külső falhoz erősítve, hogy a falon át - hőszigetelve - bevezetett hőszállító szervek a legrövidebb úton megközelíthessék a fő hőtermelő részeket. Az 1 konténer tetőrészén rendezzük el üzem közben az ugyancsak több (példánknál két) részben kivite­lezett tartalék klimatizáló 6 berendezést. Ezt is úgy rendezzük el, hogy a hővezető szervek a legrövidebb úton jussanak el a fő hőtermelő részek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom