174235. lajstromszámú szabadalom • Hányadosmérő műszer

3 174235 4 kör a mérendő hányadossal egyértelmű, de nem lineá­ris kapcsolatban álló jelet állítja elő. Ezt az értéket az 5 kijelző áramkör (műszer) mutatja. A mérőrendszer hátránya, hogy szükségképpen frekvenciaszelektív áramköröket alkalmaz, ennek kö­vetkeztében külső fázistolásokra és a frekvenciastabi­litásra érzékeny, beállítása nehézkes és mérési hibája nagy. A frekvenciaszelektív áramkörök alkalmazása miatt a módszer eredendően alkalmatlan gyors, vobbulációs mérésekre. További hátránya, hogy a mérő áramkör által szolgáltatott jel a mérni kívánt hányadossal nem lineáris kapcsolatban van, ezzel nem arányos. b) Digitális elven működő hányadosképzés. Analóg jelek esetében mind a mérőcsatornú, mind a referenscsatorna bemenetére a megfelelő jelszintek kialakítására lineáris erősítőket kell elhelyezni. A megfelelő jelszintek elérése után mindkét csatornánál el kell végezni az analóg-digitál átalakítást. A digitális jelekkel elvégzik a hányadosképzést (osztást) és ezt kijelzővel megjelenítik. Analóg rendszerekben, amennyiben még szükség van a jel továbbvitelére, úgy ezt digitál-analóg átalakítóra kell vezetni, hogy analóg kimeneti jelet kapjanak. A mérőrendszer hátránya, hogy bonyolult, és így gazdasági megfontolások miatt csak nagy berendezé­seknél alkalmazható. A mérendő jelek változási sebes­ségét korlátozza a hányadosképző és az analóg-digitá­­!is átalakító áramkor idő igénye, ezért csak viszonylag alacsony frekvenciájú jelek hányadosának pillanatér­tékét jelzi. c i Különleges szorzó eszközök segítségével végzett hányadosképzés. Négynegyedes szorzó áramkörök, vagy a Hall effek­tuson alapuló eszközök megfelelő kapcsolásával is el­érhető a hányadosképzés (2. ábra). Ismeretes, hogy ha egy invertáló műveleti 23 differenciálerősítőt egy 20 szorzóáramkörön visszacsatolnak, akkor egy hánya­­iosképző áramkörhöz jutnak. A mérendő jelet a 21 és 22 lineáris erősítők közbeiktatásával a 20 szorzóáram­­'cör Y bemenetére, illetve a visszacsatolt 23 differen­ciálerősítőre juttatják. A 23 differenciálerősítő kime­neté szintén a 20 szorzóáramkör X bemenetére csatla­kozik. A 20 szorzóáramkör Z kimenete ugyancsak a 23 differenciálerősítő bemenetére csatlakozik. A 23 differenciálerősítő kimeneti jeleit a 24 erősítővel erő­sítik és a 25 kijelzővel (pl. mutatós műszerrel) megje­lenítik. ■ezekből az eszközökből készített áramkörök rend­kívül kényesek, megfelelő működtetésükhöz több se­­pcdáramkör szükséges. Működési dinamikájuk szűk uatárok közé szorított, valamint fázisérzékenyek. To­­abbi hátrány, hogy a különleges szorzó eszközök alkalmazása költséges megoldást eredményez és az elérhető dinamika erősen korlátozott. Célunk a találmánnyal olyan hányadosmérő áram­kör és műszer megvalósítása, amellyel akár egyenfe­szültségű (egyenáramú) vagy lassan változó jelek amp­litúdójának hányadosa mérhető, illetve meghatározha­tó és amely különleges eszközök alkalmazását nem igényű. A hányadosképző részben nem tartalmaz erős frekvenciafüggést mutató frekvenciaszelektív áramkö­röket, frekvencia eltérésre és fázishibára nem érzé­keny és az eddigieknél egyszerűbben beállítható áram- 2 köröket tartalmaz és a mérendő hányadossal ponto­san arányos kimenő jelet szolgáltat. Találmányunk szerint a hányadosképzést a 3. ábrán látható elrendezéssel valósítjuk meg. A megoldás sze­rint a REF referenscsatorna jelét önmagában ismert MO moduláló áramkörre (hídmodulátor, chopper stb.) kapcsoljuk és így a referenscsatoma jelét frek­venciában felfelé eltolva (modulálva) visszük a hánya­dosképző változtatható erősítésű E differenciálerősítő Ebe nem invertáló (+) bemenetére. Az Me mérőcsator­na szintén az E differenciálerősítő Ebe, nem invertáló (+) bemenetére csatlakozik. Az E differenciálerősítő­nél alapvető követelmény, hogy a két csatornára vo­natkozó átvételi karakterisztika azonos legyen. Az E differenciálerősítő Ekj kimenetére csatlakozó Szí aluláteresztő szűrő a hányadosmérő Hki kimenetére, az SZ2 felüláteresztő pedig a DE burkolódetektohoz csatlakozik. A Hki kimenetre csak az alacsonyfrek­venciás ME mérőcsatorna jele jut, a burkolódetektor­ra pedig a REF referenscsatorna modulált jele. A DE burkolódetektor a modulált referens jelet demodulál­­ja és a modulált referensjel amplitúdójával arányos egyenfeszültségű (illetve időben lassan változó) jelet állít elő. A DE burkolódetektor kimenete egy további SZ3 aluláteresztő szűrő közbeiktatásával az EA egyenáramú erősítőre, annak kimenete pedig az SZ4 aluláteresztő szűrő közbeiktatásával a T térvezérlésű tranzisztor G vezérlő kapu elektródájára csatlakozik. A T térvezérlésű tranzisztor - a munkapont megfele­lő beállítása esetén (az elzáródás mentes tartomány­ban működtetve) — az E differenciálerősítő erősítését oly módon szabályozza, hogy a burkolódetektor ki­menetén megjelenő jel közel állandó értékű legyen. Ez azt jelenti, hogy az erősítésszabályozó áramkor változtatható erősítésű E differenciálerősítő erősítését a modulált referensjel amplitúdójának reciprokával arányosan szabályozza. Miután az ME mérőcsatoma és a REF referenscsatoma jele ugyanazon a változtat­ható erősítésű E differenciálerősítőn halad át, a két jel azonos fizikai csatornában halad és a mérőjel erősítése is a referenciajeí nagyságával fordítottan arányosan változik. Ez más szóval azt jelenti, hogy a Hki kime­netre nem a mérőjellel, hanem a mérendő hányadossal arányos jel kerül. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy nem tartalmaz erős frekvenciafüggésű, frekvenciaszelektív elemeket, az E differenciálerősítő kimenetére csatla­kozó SZi aluláteresztő szűrő; SZ2 felüláteresztő szű­rő a működés tartományban lapos karakterisztikával, elhanyagolható frekvenciafüggéssel megvalósíthatók. Az áramkör egyszerű és közvetlen beállítású, nem tartalmaz sem a beállításra sem a szimmetriára érzé­keny frekvenciaérzékeny vagy fázisérzékeny eleme­ket. sem különleges eszközöket vagy áramköröket. Ez a találmány szerinti hányadosmérőt gazdaságossá te­szi. Az alkalmazások szempontjából további előnyös tulajdonság, hogy a Hki kimeneten megjelenő jel a hányadossal nagy pontossággal arányos és így akár numerikus vagy analóg kijelzés, akár további feldolgo­zásra kiválóan alkalmas. A találmány lényegét a következőkben két kivitele­zési példán mutatjuk be. Az egyik kiviteli példa a 4. ábrán látható. A REF referenscsatoma jelét egy MOj hídmodulá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom