174233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hígtrágya és városi szennyvíz kijuttatására altalajöntözéssel
7 174233 8 A hígtrágya-felhasználás elsősorban eddig is erdőtelepítésben történt. Legnagyobb részt nyár és tölgy öntözésére használták. Kedvező tapasztalatok mellett az utóbbi években azonban számos kedvezőtlen jelenségre is felfigyeltek. Árasztásos öntözés esetén a híg- 5 trágya túlzott és állandó alkalmazásának következtében a talajfelszínen úgynevezett „zsírzóréteg” képződött, amely a levegőcserét a talajban akadályozta. A kezdeti igen jelentős fejlődést a faállományban 6—8 év után megszüntette, jelentős depressziós hatás kö- 10 vetkezett be. A bakhátas vagy a mélyárkos technológiánál is hasonló jelenséget tapasztaltak. A bakhát és a mélyárok oldala több év után teljesen lezáródott, a hígtrágyát a talaj nem képes befogadni. Az állandóan felszínen levő hígtrágya a környezetet szennyezi. Er- 15 dőtelepítésnél az előbbi káros hatások kiküszöbölése végett a következő eljárás alkalmazását javasoljuk: Telepítés előtt az egész területet vakonddrénezővel felszerelt lazítóval 60 cm mélyen és 60 köztávra járatott késekkel végezzük el. Azt azonban szem előtt 20 kell tartani, hogy a fasorok iránya a lazítás irányára feltétlenül merőleges legyen. A telepítést követő évben minden harmadik fasor közé ki lehet húzni a barázdákat és a hígtrágyaöntözés megkezdhető. A telepítést követő 3 évig az altalajlazítás hatására létre- 25 jött járatok biztosítják a talajban az egyenletes szétosztást. A harmadik évben azonban már célszerű megismételni az altalajlazítást. Az altalajlazítás iránya a telepítés előtt végzett lazítás irányával megegyező legyen, tehát a barázdák irányára keresztben történjék. Mivel a fasorokban a tőtávolság csak egy lazítókés járatását teszi lehetővé, a gyökérrendszer nagyobb arányú megsértése nélkül, ezért az ismételt lazításokat 3 évenként csak egy késsel végezzük. A lazítás elvégzése után az előző években kihúzott barázdákat húzzuk be és a következő sorokban húzzuk ki a hígtrágya szállítására szolgáló barázdákat. Ezzel az eljárással a barázdák 6 év után kerülnek vissza ugyanazon helyre, így az eliszapolódás kiküszöbölhető. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás hígtrágya és városi szennyvíz kijuttatására altalajöntözéssel, melynek során a hígtrágyát vagy városi szennyvizet zárt csőrendszer segítségével juttatjuk a felhasználás helyére, azzal jellemezve, hogy a felhasználás helyén egymástól 30—40 méterre, az altalaj fellazításának irányára merőlegesen, csatornanyitó ekével árokszerű barázdát nyitunk, ahová a hígtrágyát vezetjük, majd az ily módon kijuttatott hígtrágyának vagy szennyvíznek a lazítókések nyomán keletkező járatokba történő felszívódása megindulásakor a barázdát betemetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az altalaj fellazítását horizontális irányban lazítószerkezetre szerelt vakonddrénezővel végezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 80.8775.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 4
