174207. lajstromszámú szabadalom • Sínköszörülőgép
7 174207 8 felületi egyenetlenségek mellett is azonos szinten tarthatjuk a köszörülési mélységet. A sínfej felső felületének illetve a sínek futófelületének egésze jobban megmunkálható, ha az egyes, a sínfej felső felületének, különösen a járótükörnek, és mindegyik sín sínfejoldalának (ideértve a belső élét is) megmunkálására szolgáló köszörüszerszám-aggregátok szerszámkereteit egymás mögött helyezzük el és együttesen elmozdítható szerelvényként képezzük ki. Végül, a találmány egy további jellemzője szerint a szerszámkereteknek, illetve a köszörűszerszám-aggregátoknak a vágány középtengelyéhez viszonyítottan központos megvezetése céljából a vágány hosszirányában közvetlenül egymás után elrendezett görgőkkel ellátott futóművek nyomkarimás keretei a vágány sínszálaihoz játékmentesen illeszthetők, mégpedig kitámasztó, illetve reteszelő berendezés segítségével emelő- vagy nyomórudazatból álló kiegyenlítőrudazaton keresztül, amely előnyösen a gépkeretben forgathatóan csapágyazott és egy munkahenger segítségével a vágány keresztirányában a gépkerethez képest elmozdítható lengőkar végeivel működtető kapcsolatban áll. A gép előrehaladásakor fellépő súrlódást így - például csúszódarabok alkalmazásával összehasonlítva — igen alacsony szinten tartható, ezen túlmenően a központos vezetés, valamint a nyomtáv különbségeinek a két szerszám-aggregátokra való egyenletes felosztása révén az egyes szerszámkeretek utánállítási elmozdulásainak mértéke csökkenthető, ami a pontosságot és egyidejűleg az egész gép munkateljesítménye emelhető. A találmány értelmében továbbá a már leköszörült és még leköszörülendő anyagmélységek megállapítására legalább egy köszörűszerszámot, illetve köszörűszerszám-aggregátot letapogatóberendezéssel láthatunk el, amely adott esetben jelzőrendszerrel és vonatkoztató rendszerrel áll kapcsolatban. Ezáltal rendkívül racionális munkamódszer biztosítható maximális pontossággal és az egyes sínprofilok lehető legminimálisabb lemunkálásával. A találmányt néhány előnyös kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzmellékletekben ismertetjük, ahol az 1. ábra a gép metszeti részábrázolása a 2. ábra I-I vonala mentén, az egyik sínoldalhoz rendelt keretelrendezéssel, a 2. ábra a sínfej felső felületének megmunkálására szolgáló szerszám-aggregátokkal ellátott gépkeretet mutatja felülnézetben, a 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet, a 4. ábra köszörűszerszámmal és köszörűfelület-profilozó berendezéssel felszerelt szerszám-aggregátot, azaz a 3. ábrán IV nyíllal jelölt területet mutatja kinagyítva, az 5. ábra egy további előnyös kiviteli alak kinematikai vázlatát mutatja be. Az 1. és 2. ábrákon a 2 sínköszörülőgép 1 gépkerete látható, amely a 3 futóművek útján a 4, 5 sínekből álló vágányra támaszkodik, valamint az 1 gépkerethez tartozó 6 keretelrendezés. A 6 keretelrendezés a 9 tartókeretből áll, amely az 1 gépkereten elrendezett 7 vezetőoszlopok mentén a 8 állítóhajtómű segítségével magásságában, a vágánysíkra merőlegesen állítható, továbbá a 10 szerszámkeretből, amely a 9 tartókereten elrendezett további 11 vezetőoszlopok mentén a 12 hajtómű segítségével ugyancsak magasságában állíthatóan van csapágyazva. Az említett 10 szerszámkeret két 13 szerszám-aggregát felvételére alkalmasan van kialakítva, amelyek az A nyíllal jelzett munkavégzési irányban, azaz a vágány hosszirányában egymás mögött helyezkednek el és amelyek a sínfej felső oldalán levő, a rajzban sematikusan ábrázolt egyenetlensécek leköszörülésére a 14 köszörűszerszámokkal vannak felszerelve és a 10 szerszámkerettel együtt magasságukban állíthatóak. Az 1 gépkeret magasságban történő vezetéséhez minden 3 futómű a sínfej felső oldalán felfekvő 15 görgőkkel, valamint egy központosán elhelyezkedő, a 16 nyomvezetőrésszel ellátott és a gépkerethez képest axiálisan eltolhat óan csapágyazott 17 nyomkarimás kerékkel rendelkezik. Ahogy az főképpen a 2. ábrából látható, a sínpárt képező 4, 5 sínek egyikéhez rendelt és tengelyirányban eltolható 17 nyomkarimás kerekeket a 18 támasztó- és reteszelőberendezés köti össze egymással. Ez utóbbi a 20 nyomtávbiztosító rudakból áll, amelyek a 17 nyomkarimás kerekekkel és egy kétkarú, az egymással szembenfekvő futóművek között elhelyezkedő, a munkavégzés irányára merőlegesen fekvő, a két sínen átnyúló merev 1 gépkereten forgathatóan csapágyazott 19 lengőkar végeivel vannak összekötve, és az említett nyomtávbiztosító rudak — a 16 nyomvezető részeknek a két 4, 5 sínre való játékmentes felfekvése érdekében — a 19 lengőkarral összekötött 21 henger-dugattyú-elrendezés útján a munkavégzés irányára keresztben és ezzel ellentétesen elmozdíthatóak. A 18 támasztó- és reteszelőberendezés ábrázolt elrendezése folytán és azáltal, hogy a kétkarú 19 lengőkar a 22 lengőtengely körül elfordítható, az 1 gépkeret M középvonala központos vezetése biztosítható a 4, 5 sínek között. Ugyanis ha a szaggatott vonalakkal jelzett módon az 5 sinA x mértékben eltér a normál 2 x nyomtávtól, akkor az M középvonal Ax/2 értékkel mozdul el az 5 sín irányában és ismét központosán - azaz Xi távolságban — helyezkedik el a két 4, 5 sín között. A minden egyes sínhez rendelt 6, 23 és 24, 25 keretelrendezések, illetve azok 9, 26, 27, 28, valamint a 10 szerszámkeret a vágány hosszirányára keresztben nézve, az 1 gépkereten meghatározott távolságban egymástól vannak elhelyezve. A 9, 26, illetve 27, 28 tartókerethez tartozó 10, 29, illetve 30, 31 szerszámkeretek a vágány hosszirányában egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve. Jelen kiviteli példánál az eltolódás mértéke a 10, 29, 30, 31 szerszámkereten elrendezett két 13 szerszám-aggregét közötti távolság felének felel meg. Ahogy a 3. Arából kitűnik, a 10, 29, 30, 31 szerszámkeretek és az ezeken elrendezett 13 szerszám-aggregátok lényegében azonos módon vannak kialakítva, de egymáshoz képest tükörszimmetrikusan és a vágány hosszirányában egymáshoz ké5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
