174201. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nyomás alatt álló áramló folyadék nyomásának és hozamának szabályozására
5 174201 6 a 4. ábra a henger alakú szabályozóelemek egy részét kiterített perspektivikus nézetben szemlélteti, az 5. ábra a 4. ábrán látható elemeket az ott elfoglalt helyzetükhöz képest egymáshoz viszonyítva eltolt helyzetben tünteti fel, a 6. ábra elölnézetben szemlélteti a szabályozóelemek egy további előnyös kiviteli példáját. Az 1. ábra szerinti szerkezet például víz nyomásának csökkentésére szolgál, de egyidejűleg alkalmas a vízhozam szabályozására, stabilizálására is. A nyomás alatt érkező víz az 1 bebocsátónyüáson át lép a szerkezetbe, és a csökkentett nyomású víz a 2 kibocsátónyíláson keresztül távozik onnan. A nyomás alatti vizet a 3 csővezeték szállítja, amely 3a karimával csatlakozik a szerkezethez. A rögzített helyzetű első 4 szabályozóelem a zárt 5 házban helyezkedik el, és 4a karimája az 5 ház 5a karimája és az említett 3a karima közé van befogva. A 3a, 4a, 5a karimákat 6 csavarok rögzítik egymáshoz. Az első 4 szabályozóelem az 1 bebocsátónyüás felé eső végén nyitott 7 hengeres résszel rendelkezik, amely felül 8 fedéllel van lezárva. A 7 hengeres rész falazatában egymással szemben 9 és 10 átbocsátónyílások vannak kiképezve. A zárt 5 házon belül a rögzített helyzetű első 4 szabályozóelemre az X hossztengely irányában az a kettős nyílnak megfelelően ide oda mozgatható, második 11 szabályozóelem illeszkedik Di átmérőjű 12 hengeres részével. Ez utóbbi falazatában két, egymással szemben elhelyezkedő 13 és 14 átbocsátónyílás van kiképezve. A 12 hengeres résznek még az 5 házon belül elhelyezkedő körbenfutó 15 válla van, amelyen pontszerű 16 ütközők vannak, ezek az 5 ház 17 fedele belső felületével működnek együtt. A 15 váll b szélességű. A mosatható második 11 szabályozóelem a 15 vállat követően kisebb D2 átmérőjű 18 hengeres részben folytatódik, amely az 5 házból ki van vezetve. A 18 hengeres részhez az X hossztengelyre merőleges 19 karima csatlakozik oly módon, hogy a 18 hengeres rész a kettős nyíl, a irányában akadálytalanul el tud mozogni, viszont a centrális X hossztengelyre merőleges elforgatásával az egész második 11 szabályozóelem elfordul. A 19 karimától y távközzel az említett nyilak a irányában ugyancsak ide-oda mozgatható 20 karima helyezkedik el, amely belső menetes felületével a 18 hengeres rész 18a kívül menetes részéhez csatlakozik. A 19 karima és 20 karima között a 21 rugó van elrendezve. A 19 karimában íves 22 és 23 nyílások vannak egymással szemben kiképezve, ezeken át egy-egy 22a, 23a fejes csavar van átvezetve, amelyek segítségével a 19 karima, és ezzel az egész második 11 szabályozóelem az 5 házhoz viszonyítva e nyílások által megengedett tartományban tetszőleges helyen rögzíthető. A 18 hengeres résznek az 5 háztól távolabb eső vége 24 fedéllel van lezárva, és ezzel szomszédosán a 18 hengeres rész belső T3 teréből 25 cső torkollik az atmoszférába, másszóval a belső T3 térben atmoszférikus nyomás uralkodik. Ennek a szerkezeti megoldásnak az az előnye, hogy egyrészt a 27 tömítőgyűrű az egymáson mozgó elemek tartományába kívülről sem juthat szennyeződés, másrészt ha esetleg meghibásodna a 27 tömítőgyűrű, az átszivárgó folyadék a 25 cső végén megjelenik,' miáltal a hiba vizuálisan észlelhető és elhárítható! Atmoszférikust meghaladó nyomás egyébként már csak azért sem uralkodhat a belső T3 térben, mert a 15 vállra belülről ható nyomással ellentétesen hatna. A 19 tárcsához 26 kar van erősítve. Az 5 házon belül az első 4 szabályozóelem 7 hengeres részének külső és a második 11 szabályozóelem 12 hengeres részének belső felülete között 27 tömítőgyűrű (0-gyűrű) van elrendezve. Ugyancsak 28 tömítőgyűrű van rögzítve az 5 ház 17 fedelének 17a nyílása peremén, amely nyíláson át a második 11 szabályozóelem 18 hengeres része van az 5 házból kivezetve. Az 1—3. ábrák szerinti szerkezet működése a következő: a p, nyomás alatt álló folyadék a 3 csővezetéken át az E nyíllal jelölt irányban lép a nyomáscsökkentő szerkezet 4 első szabályozóelemének 7 hengeres részébe, a Tt térbe. Kiindulási helyzetben a második 11 szabályozóelemet a 21 rugó az 5 ház 17 fedelének feszített helyzetben tartja, azaz ekkor a 16 ütközők e fedél belső felületének nyomódnak. A 9, 13 és 10, 14 átbocsátónyílások teljesen átfedik egymást. A 21 rugó ereje úgy van megválasztva, hogy azt a P erőt legyen képes ellensúlyozni, amely a csökkentett p2 nyomás és a b szélességű 15 váll f felületének szorzatából adódik. Az ennek megfelelő kündulási helyzetben a 9, 13 és 10, 14 átbocsátónyílások teljes átfedésben vannak egymással, azaz a nyitás maximális. A pi nyomás alatt álló folyadék az F nyilakkal jelölt irányban a első 4 szabályozóelem belsejéből kilép az egymással fedésben levő 9, 13, valamint 10, 14 átbocsátónyílásokon, és a zárt 5 házban, a T2 térbe kerül, kitöltve annak belsejét. Az átáramlással természetesen nyomáscsökkenés lép fel, a nyomás azonban a T2 és T2 terekben (1. ábra) igyekszik kiegyenlítődni. Ahogy azonban a T2 térben a nyomás a p2 szabályozási értéket meghaladja, a 15 vállra ható tényleges erő a 21 rugó erejével ellensúlyozott P erőt meghaladja, és a Ap erő-növekmény a 21 rugó ereje ellenében a második 11 szabályozóelemet a nyü a] irányában lefelé nyomja. (Amint említettük, a 19 karima X hossztengely irányú helyzete az 5 ház 17 fedeléhez képest rögzítve van, a 18 hengeres rész viszont a kettős nyíl a irányában ide-oda tud mozogni, tehát a 21 rugó mozgása is biztosítva van.) Ennek következtében a 9, 13 és 10, 14 átbocsátónyílások egymáshoz képest elmozdulnak, csökken az átfolyási keresztmetszet, megnövekszik a nyomásveszteség, tehát a T2 térben csökken a nyomás. A T3 térben atmoszférikus nyomás uralkodik. A megnyúlt 21 rugó ekkor igyekszik kiindulási helyzetébe visszatérni, magával viszi az egész második 11 szabályozóelemet, ami ismét az átfolyási keresztmetszet növekedését, következésképpen a T2 térben a nyomás kismértékű megnövekedését eredményezi. Érmek hatására az Ap erőnövekmény ismét lefelé kényszeríti a 21 rugó ereje ellenében a második 11 szabályozóelemet, és az előbb részle5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
