174201. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nyomás alatt álló áramló folyadék nyomásának és hozamának szabályozására

magvak NÉPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174201 Bejelentés napja: 1976. V. 04. Nemzetközi osztályozás: (ME-1972) G OS D 16/14 Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Csordás László oki. gépészmérnök, 15%, Kocsis János oki. mérnök, 40%, Mélyépítési Tervező Vállalat, Dr. Lipták Ferenc oki. mérnök, 15%, Siklósi Ferenc oki gépészmérnök, 15%, Budapest Tóth István oki gépészmérnök, 15%, budapesti lakosok. Szerkezet nyomás alatt álló áramló folyadék nyomásának és hozamának szabályozására 1 A találmány nyomás alatt álló áramló közeg, főként folyadék nyomásának és hozamának szabá­lyozására szolgáló szerkezetre vonatkozik. Folyadéknyomás és -hozam szabályozó szerke- 5 zetek alkalmazására a műszaki élet számos terüle­tén szükség van. A rohamosan fejlődő kőolajfeldolgozó ipar pél­dául a kőolaj és kőolajtermékek tárolásával kapcso­latban is egyre fokozódó követelményeket támaszt. 10 Egyre nagyobb, gyakran több tízezer köbméter térfogatú tartályokat építenek benzinfélék, gázolaj, petróleum, fűtőolaj stb. tárolására, amelyek termé­szetesen fokozottan tűzveszélyesek, ezért fokozott védelmet is igényelnek. Ennek megfelelően a tűzi- 15 víz biztosítása mellett a tartályok tető- és palást­hűtéséről is gondoskodni kell. Előírások szerint a tetőfelületen négyzetméterenként 1,6 liter/perc, a palástfelületen fm-ként 30 liter/perc intenzitással kell a hűtővizet biztosítani. Mivel azonban a vál- 20 tozó nyomások miatt a tartály falánál levő fúvó­kákbán nagy sebességek lépnek fel, ami a felszórt víz nagyrészének leverődéséhez vezet, gyakorlatilag 46 liter/perc intenzitásra van szükség a kívánt hűtő­hatás eléréséhez. Ezeknek az értékeknek a biztosi- 25 tásához 4att-os nyomást kell szolgáltatni. Tűz ese­tén viszont a teljes tartály-tűz felület oltásához szükséges vízmennyiséggel kell számolni, továbbá azzal, hogy tartályhibásodás esetén a tartály befo­gadására szolgáló védőgödör is megtelik éghető 30 2 kőolajtermékkel. A tűzivíz mennyiséget a léghab­­oltáshoz 12att-os nyomással kell biztosítani. A 4att-os és 12att-os nyomású víz-igény a védekezés módjának megfelelően külön-külön és együttesen is jelentkezhet, ezért jelenleg elkerül­hetetlen két, egymástól teljesen különválasztott víz­vezetékhálózat építése. Ez természetesen nagymérvű beruházási költségráfordítást igényel a nagykiter­jedésű tartálytelepeken. Funkcionális szempontból problémát jelent, hogy a vezetékrendszerek álta­lában üzemen kívül vannak, és csak tűz esetén kerül sor az igénybevételükre: ez korróziós és biztonságtechnikai vonatkozásban vet fel nehézsé­geket. Ezek a nehézségek két vezetékrendszer ese­tén természetesen duplán jelentkeznek. Egy-egy feldolgozó- és/vagy tárolótelepen belül azonban nemcsak a nyomás, hanem a vízhozam változtatására (szabályozására) is szükség van. A mindenkor szükséges vízhozam ugyanis az évszak­nak (környező hőmérséklet), a tartály nagyságának, a tárolt kőolaj-termék jellegének és egyéb ténye­zőknek a függvényében változhat. Jelenleg azonban olyan szerkezet, amely a kőolajipari tűzvédelemmel kapcsolatban jelentkező, fent részletezett feladatok megoldására alkalmas lenne, nem ismeretes. Nyomás- és hozamszabályozásra természetesen nemcsak a kőolajipari tűzvédelemben van szükség, hanem úgyszólván minden vízgazdálkodással kap­csolatos területen. Szükség lehet például kutak vízhozamának szabályozására vízpazarlás meggátlása 174201

Next

/
Oldalképek
Tartalom