174200. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz derítésére és/vagy lágyítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174200 (|) Bejelentés napja: 1976. II. 06. (ME—1944) Nemzetközi osztályozás: C 02 B 1/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Oszkó Károly oki. gépészmérnök, 45%, Veres Pál oki. gépészmérnök, 25%, Száraz József oki. gépésztechnikus, 30%, budapesti lakosok Mélyépítési Tervező' Vállalat, 70%. Budapest, Szentendrei Vas- és Kazánipar KTSZ, 30%, Szentendre Berendezés víz derítésére és/vagy lágyítására 1 A találmány víz derítésére és/vagy lágyítására szolgáló berendezésre vonatkozik, amelynek hengeres felső tartályrésze, ahhoz csatlakozó, lefelé csökkenő keresztmetszetű kúpos alsó tartályrésze, nyersvíz- és vegyszerbevezető-, tisztítottvíz-elvezető-, 5 valamint iszapelvezető szervei vannak. A vízderítés és a csapadékképzéssel történő vízlágyítás műveleti szempontból azonos folyamatnak tekinthető. A derítési eljárás során a derítendő vízbe pe- 10 helyképzésre alkalmas derítőszert adagolnak. A keletkezett pelyhekbe a kisméretű lebegő szennyeződések beépülnek. Az így képződött anyagot ülepítéssel távolítják el a vízből. A csapadékképzéssel történő vízlágyítási eljárás- 15 nál olyan vegyszereket adnak a lágyítandó vízhez, amelyek az oldott kalcium- és magnéziumsókkal vízben nem oldódó csapadékot képeznek, majd e csapadékot a vízből ugyancsak ülepítéssel távolítják el. 20 Bár a derítési és lágyítási feladat gyakran együtt jelentkezik, a gyakorlatban a víz derítésére és lágyítására általában más-más berendezéseket alkalmaznak. Az áramlásirányt tekintve vannak vízszintes átfo- 25 lyású derítők, függőleges átfolyású ellenáramú derítők, valamint függőleges átfolyású egyenáramú derítők. Lágyítóberendezésekként általában függőleges áramlású reaktorokat és ún. gyorsreaktorokat (Virbos) alkalmaznak. Ez utóbbiak túlnyomáson 30 2 üzemelő berendezések. Az előbb felsorolt deritöberendezések, valamint a normál lágyítóreaktor atmoszférikus nyomású, szabad vízfelszínű berendezések, amelyek felületi terhelése (a felszálló sebesség) 0,5—2,0 mm/sec között változik. A gyorsreaktorokban a felületi terhelés elérheti a 4,0—6,0 mm/sec értéket is, ilyen berendezéseket azonban csak lebegőanyag mentes, kevés szervesanyagot tartalmazó víz esetében lehet alkalmazni. A fenti berendezések közös hátránya — azon felül, hogy vagy csak a derítés, vagy csak a lágyítás feladatának megoldására alkalmasak - a viszonylag nagy térigény (nagy berendezésméretek), ami a tökéletlen keveredés miatti viszonylag kis reakciósebességek következménye. Emellett a legtöbb ismert berendezésnek forgó, meghibásodásra hajlamos alkatrészei vannak. A gyorsreaktorok súlyos hátránya továbbá, hogy amennyiben a kezelendő vízben magnéziumsók vannak jelen, funkciójukat egyáltalán nem képesek betölteni, tehát csak a kalcium kiküszöböléséhez használhatók. E hátrányok kiküszöbölésére irányul az a természetes vizek karbonátkeménységének lecsapására szolgáló berendezés, amelynél a reaktor kúpos alsó rész&e tangenciálisan vezetik be a nyersvizet és meszet, és a bevezetési hely felett spirálisan körbefutó terelőlemezt helyeznek el a reaktor alsó részében. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a terelőspirál meglehetősen nehezen gyártható szerkezet, emellett a hidraulikai folyamat nem eredményezi a 174200
