174184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés granulátum előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174184 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. III. 16. (KU- 513) B 01 J 2/04 Hollandia elsőbbsége: 1976. III. 20. (7602953 sz.) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Collong Jan Joseph Hubert műszerész, Neek, Unie Van Kunstmestfabrieken B.V., cég Lucassen Servatius Jozef vegyész, Utrecht, Hollandia Smit Andreas Christiaan Michael vegyész, Schimmert, Hollandia Eljárás és berendezés granulátum előállítására 1 A találmány szemcsék, elsősorban karbamidszemcsék, valamely vizes oldat, szuszpenzió vagy olvadék granulálása útján történő előállítására alkalmas eljárásra és berendezésre vonatkozik. Az eljárás során a már kialakult szemcséket 5 alulról felfelé irányuló gázáramba vezetjük, mimellett a granulálandó folyadékot ebben a gázáramban egyidejűleg eloszlatjuk és a legalább részben megszilárdult, folyadékfázissal bevont szemcséket fent kiválasztjuk a gázáramból. 10 Ilyen eljárás már ismert a 962 265 számú angol szabadalmi leírásból. Az ott leírt eljárás szerint gázáramot, amelyben a granulálandó folyadékfázist szétpermetezik, felfelé egy granuláló zónán át egy már kialakult szemcsékből álló ágyba fúvatnak be. 1$ A gázáram az ágyban levő szemcsék folyamatos körforgásáról gondoskodik, így a szétpermetezett folyadékfázis vékony réteg formájában többször rárakódik a már meglevő szemcsékre. Az ágyban egy túlfolyó van elhelyezve, amelyen át az ily 20 módon képzett szemcsék egy részét elvezetik. A hivatkozott szabadalmi leírás víztartalmú folyadékfázisok granulálására és szárítására vonatkozik, az 1442 813 szánni német szabadalmi leírás hasonló eljárást ismertet olvadékok granulálására. 25 Ezeknek az ismert eljárásoknak azonban több hátránya van, Mivel a granuláló zóna az egész kerületén nyűt kapcsolatban van az ággyal, a szemcsék idő előtt, azaz még mielőtt a felhordott folyadékfázis eléggé megszilárdulna, elhagyhatják a 30 2 granuláló zónát. Az is lehetséges, hogy a gázáram a szemcséket az ágyban olyan helyre viszi magával, ahol egyáltalán nem kerülnek érintkezésbe a folyadékfázissal. Ezenkívül a szemcsék hosszabb ideig keringenek az ágy felső részében, így nem nagyobbodnak és elvezetés, majd szitálás után ezeket ismét vissza kell vezetni a folyamatba, ami kedvezőtlenül hat a teljesítményre. Másrészt a fennmaradó szemcsék túlságosan sok folyadékfázist vesznek fel. Ez a szemcseátmérő nem kívánt nagy szórásához vezet. Az utóbbi esetben ugyancsak fennáll annak a veszélye hogy a folyadékfázis még akkor sem szilárdul meg egészen, amikor a szemcsék a granuláló zónából távoznak. Ismertek továbbá olyan granuláló eljárások is, melynél a granulálandó folyadékfázist fent a már kialakított szemcsékből létesített örvényágyon szétporlasztják vagy szétpermetezik. Az 1 542 388 számú NSZK-szabadalmi leírásból példaképpen egy olyan eljárás vált ismertté, melynél a granulálandó anyagot egy vagy több helyen szemcsékből kialakított, felfelé irányuló gázáram útján örvénylő mozgásba hozott hosszanti és adott esetben függőleges síkban is mozgó ágyra permetezik. Az 1 667 205 számú NSZK szabadalmi leírás egy olyan eljárást ismertet oldatok vagy szuszpenziók granulálására, melynek során a granulálandó anyagot különleges szárítás után ugyancsak már 174184
