174175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyület vékonyrétegek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174175 Nemzetközi osztályozás: ■IM9 Bejelentés napja: 1975. XI. 28. (IU—282) B 01 J 17/32 Finnország Uniós elsőbbsége: 1974. XI. 29. (3473/74) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas; Dr. Suntola Tuomo, mérnök, Espoo, Instrumentarium Oy, Helsinki, Antson Jorma, mérnök, Vantaa, Finnország Finnország Eljárás vegyület vékonyrétegek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás gáz halmazállapotból vegyület vékonyrétegek előállítására. A vegyület vékonyrétegek gázhalmazállapotból való előállítására szolgáló korábbi eljárások közül a legfontosabb a vákuumpárologtatás, melyet úgy va- 5 lósítanak meg, hogy közvetlenül a megfelelő ve­­gyületet alkalmazzák forrásként, vagy pedig egyide­jűleg párologtatják el különböző forrásokból a kü­lönböző kémiai elemekből álló összetevőket. Az első esetben nagyon hátrányos, hogy a vegyület 10 felbomlik alkotó részeire és ez az előállított réteg sztöchiometriájának szabályozását megnehezíti, ezen­kívül általában a vegyület sztöchiometrikus összeté­tele változik a párologtatási folyamat során. Ami­kor a párologtatás a különböző összetevők egy- 15 idejűleg történő el párologtatásával történik, a jó sztöchiometria kialakulása az összetevők elpárolog­­tatási sebességének szigorú ellenőrzését, vagy a gyorsabban párolgó összetevő szelektív visszapáro­­logtatását kívánja meg. Ugyanúgy mint a vegyület- 20 bői való elpárologtatásnál, a réteg magképződési tulajdonságai és a réteg kristályfelépítése nem sza­bályozható megfelelően az összetevők egyidejűleg történő elpárologtatása során. Amikor egy-kristály alaplemezt használnak, a 25 technika jelenlegi állása szerint ismert módon, a szelektív visszapárologtatás elég hatásos lehet annak elérésére, hogy a növekedő réteg az alaplemez kristályszerkezetét folytassa. Ezzel kapcsolatban ko­rábbról ismeretes a „Molekulasugaras epitaxiá”-ra 30 2 vonatkozó szakirodalmi közlemény L.L. Chang és társaitól; „Structures Grown by Molecular Beam Epitaxy”, J. Vac. Sei. Techn. Vol. 10, No 5, Sept/Oct 1973. Amikor az elkészített vegyületet használják for­rásként, a vegyület elbomlása ismert módon csök­kenthető a porlasztásos módszer alkalmazásával, melynek során az átvivendő anyagot ionos bom­bázással választják le a forrásról. A porlasztással kapcsolatban a legjobb sztöchiometriát általában az úgynevezett előfeszítéses porlasztással érik el, ez az eljárás egyenértékű a visszapárologtatás alkalmazá­sával. A találmány célkitűzése az eddigi eljárásoknál tapasztalt hátrányok kiküszöbölése. A találmány tárgyát a továbbiakban „Atomos rétegű epitaxiának” (Atomic Layer Epitaxy = ALE) nevezzük, rövidítése ALE. A vegyületrétegek legfontosabb csoportjai a pe­riódusos rendszer II—VI és III—V csoportjába tar­tozó elemek kétalkotós vegyületei és ezek kombi­nációi, főképpen ezeknek a vegyületeknek a fél­vezető jellege miatt. A sikeres félvezetős alkalma­zások számára elsődleges fontosságú a rétegek kris­tályos szerkezete. A legtöbb alkalmazási területen ez a követelmény elég magas ahhoz, hogy korlá­tozza a hasznos anyagnak egy-kristályos alakban való alkalmazását, kivéve azokat, amelyeket egy­­-kristályos alaplemezen epitaxiális növesztéssel elő lehet állítani. A vegyületek epitaxiális növesztése az 174175

Next

/
Oldalképek
Tartalom