174159. lajstromszámú szabadalom • Jelrögzítő anyag deformációs képekhez
3 174159 4 részét igénybeveszi, úgy, hogy ez a felületrész információrögzítés szempontjából veszendőbe megy. Olyan optimális optikai elrendezések, amelyek számos részhologramot tartalmaznak, amelyeknek mintegy 2 mm az átmérőjük, míg középpontjaik távolsága két és féltől három mm-ig terjed, ezzel a technikával nem valósithatók meg. Célunk tehát, hogy találmányunk tárgyával olyan jelrögzítő anyagot alakítsunk ki, amelynél előre meghatározott felületrészeken, amelyek előnyösen fényvillamosan vezető, termoplasztikus rétegből vannak, és amelyeknek kiterjedése néhány mm2 nagyságú, az előhíváshoz és törléshez szükséges hőenergiát rövid időtartam alatt tudjuk bevezetni. Ezen feladatot a bevezetőben ismertetett fajtájú olyan jelrögzítő anyag segítségével oldjuk meg, amely átlátszó, szigetelő — adott esetben hűtőkészülékkel ellátott - réteghordozóból, villamosán vezető raszterszerű rétegből - adott esetben poliészterből levő közbenső szigetelőrétegből - valamint egy termoplasztikus — adott esetben fényvillamos vezetőképességű — rétegből áll és amelyet az jellemez, hogy a raszterszerű villamosán vezető réteg két, egymás fölött fekvő, egymást keresztező, egymástól villamosán elszigetelt és villamosán vezető anyagból levő rácsból áll, amelyet kis ellenállású vezetősávok alkotnak réteges felépítésben. Egy előnyös kiviteli alaknál a villamosán vezető réteg két egymást derékszögben keresztező villamosán szigetelt rácsból áll. Ezáltal elérjük, hogy mechanikusan mozgó részeket nem kell alkalmaznunk sem a helyi deformálás, sem pedig tápvezetékek céljára. A fényvillamosan vezető termoplasztikus réteget hordozó anyagra két egymástól villamosán szigetelt rácsot viszünk fel, amely előnyösen átlátszó vezetősávokból áll, a két rács vezetősávjai keresztezik egymást. A részhologramokat az egymást keresztező vezetősávok fölött állítjuk elő. A termikus előállítás vagy törlés céljára futőfeszültségeket kapcsolunk két olyan vezetősávra, amely mindenkor az előhívandó vagy törlendő részhologram területén keresztezi egymást. A találmány szerinti jelrögzítő anyagot rajz alapján, példakénti kivitel kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti jelrögzítő anyag perspektivikus képe, a 2. ábra a jelrögzítő anyag keresztmetszetét mutatja, míg a 3. ábra a találmány szerinti jelrögzítő anyag további példakénti kivitelét mutatja. Az 1. ábra a szigetelt, két rács egymást keresztező vezetősávjaiból álló villamosán vezető rétegekkel ellátott hordozó egy előnyös kiviteli alakját mutatja. Amint a rajzon látható, 1 réteghordozóra, például polírozott üveglapra 2 rács vezetősávjai vannak felvive. Ezek a vezetősávok vezetőképes, átlátszó rétegekből vannak, például ónoxidból. Ilyen vezetőképes, átlátszó rétegeket a Deutsche Balzers GmbH, geisenheimi cég szállít AURÉLLÁ megnevezéssel. A rács vezetősáyjainak szélessége önmagában nem kritikus, előnyösen azonban a részképek, illetve részhologramok átmérőjének felel meg. A vezetősávok közötti teret általában a hologramok közötti tér szélességének megfelelően alakítjuk ki, azaz néhány mm-es vagy annál kisebb távközök fordulnak elő. A 2 rácsot álkotó párhuzamosan orientált vezetősávok végigmenő 3 szigetelőréteggel vannak fedve, amely az érintkezők elhelyezése céljából a 2 rácsot alkotó vezetősávok kezdő és végdarabjait hagyja szabadon. A néhány Mm vastagságú szigetelőréteget is rápárologtatással lehet előállítani. Erre a célra alkalmas anyag például a szilíciumdioxid vagy magnéziumfluorid. Erre a 3 szigetelőrétegre előnyösen a 2 rács vezetősáyjaira merőlegesen ugyanilyen fajta vezetősávokból álló 4 rácsot párologtatunk. A 2. ábra a találmány szerinti jelrögzítő anyag keresztmetszetét mutatja, amelyen az 1 réteghordozó, a 2 rács vezetősávjai és a 4 rács éppen látható 4a vezetősávja van ábrázolva, amelyre fényvillamosan vezető termoplasztikus 5 réteg van felvive. A példánkban kiválasztott 2a és 4a vezetősávok keresztezési tartományában helyezkedik el 5a deformációs kép, amely előnyösen egy hologramot képvisel. A fényvillamosan vezető termoplasztikus 5 réteg a rajzon nem ábrázolt és fóliából készült közbenső hordozón, például poliészter fólián is elhelyezhető. A 2 és 4 rácsok vezetősáyjaiban állítjuk a szükséges hőenergiát, amellyel a latens töltési képet deformációs képpé alakítjuk és/vagy a deformációs képet töröljük. A latens elektrosztatikus képeket a fényvillamos vezetékeken kívül célzott feltöltéssel, töltésátvitellel vagy beíró elektródokkal is előállíthatjuk, ezen esetekben nincs szükség fényvillamosan vezető rétegekre. Az említett megoldások ilyen módon ugyancsak a találmányunk keretébe tartoznak. Melegítés céljából két kiválasztott vezetősáv szemközt fekvő végeire feszültségimpulzusokat adunk. A feszültségimpulzusokat úgy választjuk meg, hogy egy vezetősáv mentén előálló hőenergia egymagában a fényvillamosan vezető termoplasztikus réteget mindössze olyan hőfokig melegíti, amelynél a deformáció még nem következik be. Csak a két vezetősávban előállított hőenergia összege, amely a rácsok vezetősáyjainak keresztezési tartományában keletkezik, biztosítja a deformáláshoz szükséges hőmérsékletet. A térbeli deformáció tartománya ezért igen pontosan korlátozódik arra a tartományra, amelyet a 2 és 4 rács kiválasztott két vezetősávjának - például 2a és 4a vezetősávjának kereszteződési tartománya határoz meg. Egy szűk tartományon belül a hőmérséklet és az előhívási idő kiegészítheti egymást annyiban, hogy kisebb hőmérsékletnél az előhívási idő meghosszabbodik, és viszont. Annak érdekében, hogy a redszerbe vezetett hőenergiát kis értéken tartsuk, előnyös, ha az előhívási időt lehetőleg rövidre választjuk, hogy az idő előtti hőveszteségeket elkerüljük, azaz hogy a deformálást bizonyos mértékig adiabatikus feltételek mellett végezzük. Ezáltal több, egymást követő rögzítési és törlési ciklusnál a teljes rögzítőrendszer nemkívánatos felmelegedését lassítjuk. Másrészt azonban a túl rövid fűtőimpulzusok, amelyek megfelelően nagy villamos feszültségekkel párosulnak, olyan helyi termikus fe5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
