174151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,10-dihidro-lizergsavak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 174151 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jgɧi Nemzetközi osztályozás: f£p Bejelentés napja: 1977. I. 06. (GO—1360) C 07 D 457/04, C 07 B 7/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. IV. 30. V. Feltalálók: Szabadalmas; Magóné Karácsony Erzsébet oki. vegyész, Dr. Balogh Tibor oki. vegyészmérnök, Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Dr. Láng Tibor old. vegyészmérnök, Dr. Uskert Andorné oki. vegyészmérnök, Dancsi Lajos okL vegyész, Ló'rincz Csaba oki. gyógyszerész, Budapest Eljárás 9,10-dihidro-lizergsavak előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I általános képletű 9,10-dihidro-lizergsavak - ahol a képletben R jelentése rövidszénláncú alkil-csoport — előállítására vízben vagy víz és rövidszénláncú alkanol elegyében végzett lúgos hidrolízis és a keletkezett 5 termék elkülönítése útján. Ismeretes, hogy a lizergsav-származékok a gyógyászatban hosszú idő óta jelentős szerepet töltenek be. Az utóbbi időszakban egyre fontosabbá válnak a félszintetikusan előállítható 9,10-dihidro- 10 -lizergsav-származékok. Ezeket a vegyületeket 9,10- -dihidro-lizergsavból, illetve l-alkil-9,10-dihidro-lizergsavból lehet előállítani. 9,10-Dihidro-lizergsavak előállítására az irodalom több eljárást ismertet. Ezek közös jellemzője, hogy 15 kiindulási anyagként lizergsavat használnak. A 161 090 sz. magyar szabadalmi leírás szerint eljárva a lizergsavat folyékony ammóniában alkálifémmel protondonor segítségével hidrogénezik. A 144 634 sz. csehszlovák szabadalmi leírás olyan eljárást is- 20 mértét, ahol a lizergsav katalitikus hidrogénezését 60—65 atm. nyomáson 60-65 °C-on végzik. Ezen eljárások technológiailag nehezen kivitelezhetők, további hátrányuk, hogy izolált, tiszta lizergsavat igényelnek kiindulási anyagként. A lizergsav viszont 25 csak rendkívül körülményesen és gazdaságtalan módszerekkel építhető fel totálszintézissel [lásd például J. A. C. S. 78, 3087 (1956), Tetrahedron Letters 1569 (1969)]. A fenti nehézségek kiküszöbölésére próbálkoztak olyan megoldásokkal is (pél- 30 2 dául 232 366 sz., és 390 265 sz. svájci szabadalmi leírások), hogy anyarozsalkaloidokat használnak dihidro-lizergsavak előállításának kiindulási anyagául. E módszerek szerint eljárva a polipeptid típusú vízoldékony anyarozsalkaloidokat (ergotamin, ergotoxin, stb.) hidrogénezik, majd a hidrogénezett polipeptid típusú alkaloidok peptid-részét lehidrolizálják [Helv. Chim. Acta 29, 635 (1946)]. A polipeptid molekularész hidrolízisét vízben vagy víz-alkohol közegben lúg jelenlétében 70-100° C közötti hőmérsékleten 2—3 órás reakcióidővel végzik. Ezen eljárások hátránya, hogy csak tisztított, igen jó minőségű anyarozsalkaloidot lehet kiindulási anyagként használni. További hátrányuk, hogy a hidrogénezett anyarozsalkaloidok iránt igen nagy a gyógyászat kereslete, így nem áll rendelkezésre megfelelő, hidrolízisre alkalmas kiindulási anyag. A fentiek következtében az eddig ismert módszerek csak laboratóriumi minták előállítására alkalmasak, rendszeres ipari gyártásra semmiképpen sem. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mellyel egyszerűen hozzáférhető, olcsó kiindulási anyagokból ipari méretben is jó termeléssel készíthető a kívánt végtermék. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szaprofita tenyészetben gazdaságosan előállítható dihidro-ergometrin is felhasználható dihidrolizergsavak előállítására. Az irodalomban ez ideig nem használták e célra dihidro-ergometrin származékot. 174151
