174103. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépi adatfeldolgozó rendszerek teljesítőképességének fokozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174103 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Ipí Bejelentés napja: 1976. III. 10. (BO—1601) G 06 F 9/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Boross Ferenc oki. építészmérnök, 40%, Dr. Horváth János oki. Építéstudományi Intézet, Budapest villamosmérnök, 20%, Horváth Tibor oki. villamosmérnök, 20%, Kürtösi Mihály üzemmérnök. 20%, Budapest Berendezés gépi adatfeldolgozó rendszerek teljesítőképességének fokozására 1 A találmány berendezés gépi adatfeldolgozó rendszerek teljesítőképességének fokozására, amely rendszer adatfeladót és adatrögzítőt tartalmaz. Egy közepes teljesítőképességű számítógép üzemszerű használatához naponta több millió bemeneti 5 - ún. input - jel bevitele szükséges. Ugyancsak közepes teljesítményű számítógépek esetében azok gazdaságos üzemeltetése megkívánja gépenként 50-200 db adatrögzítő berendezés alkalmazását. Az adatrögzítő berendezések szükséges száma függ 10 attól, hogy hány műszakban dolgoznak velük, és azon belül milyen a kihasználtságuk foka. Tekintettel arra, hogy a különböző számítási és adatföldolgozási munkák elvégzéséhez az input numerikus adatokat külön ún. rekordokba lehet 15 szervezni, ezért az input adatrögzítésnek legalább 95%-a elvégezhető numerikus adatrögzítőkön. Az adatrögzítés leggazdaságosabb elvégzése azért fontos, mert általa a számítógép hatékony kihasználása, illetve az egész gépi adatfeldolgozás teljesítő- 20 képessége kedvezően befolyásolható. A számítógépek által földolgozandó input adatokat különböző módszerekkel - lyukkártyákon, lyukszalagokon, mágnesszalagokon stb. — szokták rögzíteni. Ezt a műveletet adatlapok fölhasználá- 25 sával egy személy végzi el. Az adatrögzítés jelenként — ún. karakterenként — történik. Ezzel az ismert módszerrel az állandó, vagy változó hosszúságú mondatokba — ún. rekordokba — szervezett jeleket rögzíti a kezelő személy 30 2 az adatrögzítő készülék jelbillentyűzete segítségével. Minél korszerűbb az adatrögzítő készülék, annál nagyobb az adatrögzítés elméleti sebessége. A gyakorlati adatrögzítési sebesség azonban „személytől függő” érték, amely korlátozott, és így nincs lehetőség az elméleti adatrögzítési sebesség tényleges kihasználására. Az adatelőkészítésre és adatrögzítésre szolgáló, jelenleg ismert és használt módszerek közös jellemzője, hogy minden adatrögzítést végző személyhez egy-egy önálló, jelbillentyűzetet és az adathordozóra - lyukszalagra, lyukkártyára, mágnesszalagra stb. — a jeleket előállító szerveket tartalmazó készülék tartozik. A tapasztalat szerint az adatrögzítés sebességét nem a készülék műszaki paraméterei (tehát elméleti adatrögzítési sebessége), hanem a kezelő személy gyakorlottsága, állapota és környezeti feltételek szabják meg. Ily módon tehát az adatbevitelre szolgáló készülékek adatrögzítő része soha sincsen kihasználva. Az adatbevivő készüléknek egyébként éppen az adatrögzítő része a legbonyolultabb, legérzékenyebb és egyben a legköltségesebb egysége. Az ismert adatföldolgozó rendszerek közös hátránya tehát az, hogy minden kezelőszemélyhez egy-egy - adatrögzítő egységet is tartalmazó - adatfeladót kell hozzárendelni, annak ellenére, hogy az adatrögzítő elméleti teljesítőképessége messzemenően nem használható ki. 174103
