174096. lajstromszámú szabadalom • Mágneses építőjáték, különösen várépítőjáték
5 174096 6 ugyancsak műanyagból készült 22 hengeres oldalfallal és 21 fenéklappal határolt dobozt felül 23 lágyvaslemez zárja le, amely a körbenfutó 24 vápába illeszkedik és ott pl. ragasztással rögzíthető, vagy szabadon felfekszik. A 21 fenéklapba három korong alakú 18 mágnesmag van beépítve úgy, hogy egyik sík felületük egy vonalba esik a 21 fenéklap külső felületével. A 10. ábrán látható az 1. ábra szerinti kúpos 10 építőtest szerkezeti felépítése. A 26 kúpos oldalfal ’ és a 27 alaplap ez esetben is műanyagból készül, s ez utóbbi centrumában 18 mágnesmag van elhelyezve, amelynek alsó sík felülete egyvonalban van a 27 alaplap alsó felületével. A 8 és 9 építőtestek ilyen szerkezeti kialakításának eredményeként a 9 építőtestet a 8 építőtest tetején elhelyezve, ez utóbbira pedig a kúp alakú 10 építőtestet felhelyezve az 1 alaptest 15 és 25 élei találkozásánál az alaptestből mintegy kiugratott bástyaszerű alakzat jön létre (lásd a 11. ábrát is), amelynek elemei mágneses úton vannak egymáshoz rögzítve. A 8 és 9. ábrán látható lapszerű 11 elembe (lásd az 1. ábrát is) három korong alakú 18 mágnesmag van beépítve. Ezek az elem alsó éle felett (az elem alsó felében) vannak elhelyezve, így az ! alaptest 11, 25 élei mentén a 2 vagy 3 oldallapon úgy helyezhetők el, hogy felső felük a 4 felső lap (l.ábra) síkja főié nyúljék. A 18 mágnesmagok egyik sík felülete ez esetben is egyvonalba kerül a 11 elemnek azzal a felületével, amelynek mentén a 2 vagy 3 oldallapokra illeszkedik. A 9. ábrán látható, hogy az ugyancsak műanyagból készült 11 elemek vastagsága meghaladja a 18 mágnesmagok vastagságát, így ez utóbbiak az előbbiekbe rejtve helyezhetők el, a 4., 6. és 10. ábra szerinti építőtesteknél viszont kisebb lehet a falvastagság, mint a 18 mágnesmagok vastagsága, mivel nem zavaró, ha ez utóbbiak a falak belső felületéből kinyúlnak, mert a kinyúló részek a 8, 9 és 10 testek belsejében rejtve maradnak. A 2. ábra szerinti megoldás az 1. ábra szerintitől csak abban tér el, hogy a 28 alaptest henger alakú. Egyébként mind a hengeres 29 oldalfalban, mind a 30 felső lapban lágy vaslemez van beépítve, s a 31, 32, 9, 10 építőtestek ugyanolyan szerkezeti megoldásúak lehetnek, mint amit a 4-7. és a 10. ábrák tartalmaznak, a 31 és 32 építőtestek 41 bevágását természetesen 42 íves felületnek kell határolnia, hogy a testek a 40 él mentén a 28 alaptesthez kiugratva legyenek illeszthetők. A 9 és 10 építőtestek az l.ábra szerintiekkel teljesen azonos kialakításúak lehetnek. A 42 felületekben természetesen íves korong alakú, vagy hosszúkás egyenes mágnesmagokat kell elhelyezni. Ugyanez vonatkozik értelemszerűen a lapszerű 35—39 elemek mágnesmagjaira is. A találmány természetesen nem korlátozódik a fenti kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Az építőtestek a legkülönfélébb alakúak lehetnek, hengeres, kúpos, gúla- és hasáb alakzatok kombinációjaként is kiképezhetők, sőt, az alaptest is rendelkezhet egyidejűleg egyenes és íves lapokkal. Az alaptest és építőelemek felülete a legkülönfélébb dekorációs lehetőségeket kínálja. A mágnesmagok alakja, elhelyezése ugyancsak tetszés szerint változtatható a kiviteli példákhoz képest, és a mindenkori játék jellegének megfelelően alkalmazható. Az alaptest határolólapjaiba nemcsak lágyvaslemezt, hanem bármilyen más anyagú, pl. műanyagból készült lemezt is beépíthetünk, amely mágnesmagokat tartalmaz. A 12. ábrán látható 1 alaptest 43-48 határolólapjai 49 csuklópántokkal és 51—62 rudakkal (részben szaggatott vonalakkal feltüntetve) kapcsolódnak egymáshoz. A 49 pántok a határolólapok pereme mentén - a jelen kiviteli példa esetében mindegyik határolólap teljes kerülete mentén - vannak egymástól olyan X hosszúságú 50 hézagokkal elválasztva kiképezve, amelyekbe a mindenkori szomszédos csatlakozó határolólap pereme mentén kialakított 49 pántok illeszkednek. A 49 pántok célszerűen ugyancsak X hosszúságúak. A leírt részletek a 13. ábrán is jól láthatók. Két-két határolólap egymáshoz illesztésével olyan összefüggő, csőszerű üregeket kapunk az 1 alaptest élei mentén, amelyek átmérője kissé meghaladja a beleillesztendő rúd átmérőjét, tehát ez utóbbi az üregbe vezethető, és ezzel két szomszédos határolólap között a kapcsolat létrejött. Ez a kapcsolat egyszerűen a rúd kihúzásával szüntethető meg. Az 1 alaptestnek ez a szerkezeti felépítése lehetővé teszi a belsejének a megnyitását, miátal a játék variációs lehetőségei tovább gazdagodnak. A 12. ábrán a 47 határolólapot kinyitott helyzetében mutatjuk. Ehhez az 56, 57 és 59 rudakat kellett eltávolítanunk, majd az 55 rúd — mint forgástengely — körül a 47 határolólapot elfordíthattuk, s ajtóként kihajthattuk, miáltal az 1 alaptest belső tere pl. szobaként (babaszobaként), garázsként, műhelyként stb. kihasználhatóvá vált. A 43—48 határolólapok (falak, padló, mennyezet) belső felülete is elhelyezési lehetőséget kínál különféle - pl. használati, berendezési tárgyaknak, emberi, állati figuráknak stb. — megfelelő, a korábbiakban ismertetettekhez hasonló, vagy azoktól eltérő építőtestek, alakzatok számára. Az elhelyezés célszerűen mágneses kapcsolattal, de akár anélkül is (különösen a padlón) eszközölhető. A 12. ábra szerinti 1 alaptestnek - a mindenkori adott játék funkciójától függően - értelemszerűen több lap is megnyitható, szükség szerint el is távolítható. Ugyanakkor az alaptest nemcsak hasáb alakú lehet, hanem más, pl. gúla alakú is, ez esetben az egyik oldallap eltávolításával egy pl. indián sátor kialakítására is lehetőség van. Szabadalmi igénypontok: 1. Mágneses építőjáték, különösen várépítőjáték, amelynek mágnesmagot vagy/és fémmagot, főként lágyvaslemezet vagy hasonlót tartalmazó építőtestei vannak, azzal jellemezve, hogy az építőtestek (8, 9, 10, 31, 32) terjedelmét többszörösen meghaladó terjedelmű, legalább egy, előnyösen hasáb vagy henger alakú alapteste (1, 28) van, amely alaptest határolólapjainak (2, 3, 4, 29, 30) legalább egy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
