174082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inhibitor hatású és passziváló tulajdonságú, kovasav magú ólomkromátok előállítására
MAGYAR NËPKÜZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VIII. 22. (TI—246) 174082 Nemzetközi osztályozás: C 09 C 1/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Medvégyev Vlagyimir vegyészmérnök, kandidátus 50%, Tiszamenti Vegyiművek, 5007. Szolnok Dr. Medvégyev Vlagyímirné vegyészmérnök, kandidátus 25%, Pf. 1. Burkus Imréné vegyészmérnök, 25%, szolnoki lakosok Eljárás inhibitor hatású és passzíváié tulajdonságú, kovasav magú ólomkromátok előállítására 1 A festékiparban az utóbbi években sokat foglalkoztak hatásos korrózióvédő festékek előállításával. Az aktív pigmentek a korrózióvédő alapozófestékek fontos alkotórészei, ezek közül is legfontosabbak az ólom-, és kromátpigmentek. 5 Ismert, hogy fémvédő bevonatokban a bázikus ólomkiomát jó korrózióvédő tulajdonságokkal rendelkezik, de alkalmazása gazdaságilag nem volt kifizetődő. Ezért a kutatást a magpigmentek irányában folytatták, amelyeknél az aktív alkotórész a 10 felületen koncentrálódik a pigmentszemcse belsejét inaktív hordozóanyag alkotja. Az ólomszilikokromát magpigmentek előállítását először USA szabadalmi leirat említi 1951-ben. Azóta már széles körben alkalmazzák, főként a 15 minium helyettesítésére, mivel a minium használatát mérgező hatás miatt egyre inkább megtiltják. A bázikus ólomszilikokromát előállítása kétféle eljárás szerint történik, az egyik oldószer segítségével, a másik magas hőmérsékletű izzítás alkalmazá- 20 sával hozza létre a megfelelő tulajdonságú vegyületet. A 1070 492 sz. francia szabadalmi leírás szerint a bázikus ólomkromátot ólomoxid és krómsav felhasználásával állítják elő, finom eloszlású szilícium- 25 dioxid szuszpenzió jelenlétében. Az ólomkromát és szilíciumdioxid keverékét olyan magas hőmérsékleten kalcinálják, ahol a pigment kialakul. Az inert mag és a bevonat között kémiai kapcsolat biztosítása 450—700°C közötti, 1—3 órás 30 2 kalcinálással történik a 1 278 047 NSZK szabadalmi előirat szerint is. Az 1 935 859 sz. NSZK szabadalmi előirat szerint úgy találták, hogy kiváló korrózióvédő pigment állítható elő körülményes kalcinálás nélkül is, úgy hogy az ólom(II)oxid, kovasav és krómsav vizes szuszpenzióját egy oldószer jelenlétében addig keverik, míg az ólom(II)oxid átalakulása a krómsavval befejeződik. Az egyik magyar szabadalmi leírás szerint az inert mag és a bevonat közötti kapcsolatot már a hőkezelés előtt létrehozzák, a hőkezeléssel csak a kialakult réteg stabilizálását végzik, ha szükséges. A magyar találmányban az inert magnak választott anyagot meglúgosítva felületileg aktiválják, az aktivált maghoz előbb polibázikus ólomacetátot, majd krómsó oldatot adagolnak. A képződött anyagot szűrés, mosás, szárítás után szükség szerint hevítéssel stabilizálják. A 2 160 354 sz. francia szabadalmi leírás szerinti eljárás a finomra őrölt kovasav felületét nátriumhidroxid oldattal aktiválja és erre az aktivált kovasavra vizes oldatban ólomhidroxikromát és ólomszilikokromát só kristályt csapat ki, vegyes kristály formában. Az említett módszerekre jellemző, hogy a pigment stabilizálását a mag és a bevonat közötti kapcsolat létrehozását egyes esetekben energiaigényes magas hőfokon történő izzítással végzik, máshol az izzítás előtti kémiai kapcsolat létrehozását 174082
