174078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dombormintával ellátott felületű betonelemek készítésére alkalmas zsaluzósablon előállítására
3 17407» 4 betonról történő leválasztása is. A műanyagoknál e tekintetben az anyag merevsége, guminál pedig - az anyag tapadó tulajdonságánál fogva - a betonhoz való erős tapadás okoz nehézséget. Ezen nehézségek kiküszöbölése érdekében rendszerint formaelválasztó olajat alkalmaznak. Az olaj károsító hatása azonban tovább csökkenti a matrica élettartamát. További problémát jelent a jelenleg ismert megoldásoknál, hogy általában a matrica kialakítható nagyobb élettartammal, ez esetben viszont kedvezőtlenül nagy falvastagsággal rendelkezik, vagy pedig a falvastagság megfelel a célszerű értékeknek, a matrica élettartama azonban nem kielégítő. A fennálló követelményeket egyidejűleg megfelelően kielégítő termék a technika jelenlegi állása szerint még nem ismeretes A 3 759 481 számú USA szabadalmi bejelentés például olyan matricát ismertet, amely huzamosabb ideig alkalmazható gőzöléses betonozás esetében is, legkisebb falvastagsága azonban 19 mm. Ez azt jelenti, hogy a kellő mintázati mélység kialakításához olyan súlyú matricát kell alkalmazni, amelynek mozgatása, , valamint a későbbiekben a betonról történő lefejtése kézi úton gyakorlatilag nem valósítható meg, ugyanakkor az acélsablon méretének (magasságának) jelentős megnövelését teszi szükségessé. A találmány szerinti eljárás célkitűzése olyan megoldás megvalósítása, amelynek segítségével a technika jelenlegi állásából eredő, az előzőekben vázolt hátrányok kiküszöbölhetők és a termékkel szemben támasztott követelmények egyidejűleg elégíthetők ki. A találmány szerinti felismerés alapja egy olyan speciális rendszer kidolgozása, amely a komponensek sajátos kombinációja folytán az adott alkalmazási területen előre nem várt előnyöket biztosít. Felismertük ugyanis, hogy egy speciálisan megválasztott műanyag-elasztomer kombináció, illetve a megfelelő adalékanyagok alkalmazása révén olyan rendszert állíthatunk elő, amely nagy felületi simasága és keménysége révén a betontól könnyen elválasztható, ugyanakkor a megfelelő hőállóságot is biztosítani tudjuk. Emellett — bár a PVC hátrányos tulajdonságának szokták tekinteni a csökkent rugalmasságot - az előállítani kívánt termék esetében és az adott műanyag komponenssel együtt a meglevő rugalmasság elegendőnek bizonyult. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy akrilnitril-butadién kopolimert és PVC-t - ahol az elasztor/plasztomer arány 90 :10 - 40 : 60 között van -, a keverék súlyára számítva 10-50% ásványi töltőanyagot és/vagy kormot, 10-30% lágyítót, így polimer adipátot, szubsztituált ditiobutirátot vagy fenolszulfonsav-észtert, térhálósítóanyagokat és kívánt esetben egyéb, önmagában ismert szokásos adalékanyagokat aktivátort, öregedésgátlót, késleltetőt tartalmazó keveréket készítünk, majd a keverékből ismert módon lemezt készítünk és ezt vulkanizáljuk. Az akrilnitril-butadién kopolimer - PVC elegy kialakítható a polimerizáció során, vagy utólag, mechanikai úton is létrehozható. Amint már említettük, az elasztomer/plasztomer arány tág határok közé állítható be, legcélszerűbbnek azonban a 60 : 40 arányt találtuk. Az alkalmazott töltőanyag minőségének és mennyiségének meghatározásánál célunk az volt, hogy az optimális gumiipari feldolgozhatóságot és az igényelt műszaki tulajdonságokat biztosítsuk. Ezeket a követelményeket az általunk alkalmazott töltőanyagok primer és szekunder szerkezete, felületi jellege segítségével tudjuk teljesíteni, a megfelelő kötött kaucsuk (bound rubber) arány létrehozása révén. Lágyítóként olyan, kis illékonyságú poláros anyagokat használunk, amelyek az elasztomer-plasztomer rendszerrel jól összeférnek és nagy hőstabilitással rendelkeznek. Számos kísérlet során arra az eredményre jutottunk, hogy ezekre a célokra legmegfelelőbbek a polimer adipátok, szubsztituált ditiobutirátok, illetve a fenolszulfonsav-észterek. A felsorolt lágyítók a töltőanyagtartalomtól függően a teljes keverék súlyára vonatkoztatva 10—30% mennyiségben alkalmazhatók. Térhálósító rendszerként előnyösen merkapto-benztiazol-diszulfid, difenilguanidin és tetrametil-tiurám-diszulfid kombinációját és ként használunk. Ezzel a rendszerrel igen nagy hő- és hőmérsékletállóság érhető el, kiküszöbölhetők a ciklizációs és reverziós folyamatok, biztosítható továbbá a műszaki (szilárdsági, modulusz-jellegű, dinamikus, maradó alakváltoztatási és kopásállósági) tulajdonságok ideális kombinációja. A keverék elkészítése szokásos gumiipari berendezésekben, így például nyílt hengerszéken vagy zárt keverőben történhet. A vulkanizáláshoz a keveréket erre alkalmas berendezésen, például hengerszéken, kalanderen vagy extruderen ismert módon megfelelő méretű lemezzé alakítjuk. A vulkanizálás présben történik. Adott esetben a zsaluzó sablont szövet erősítéssel láthatjuk el. Ez esetben az erősítő textíliát kalanderen préseljük fel a találmány szerinti összetételű gumikeverékkel, vagy méretre vágva közvetlenül a vulkanizáló présbe helyezzük. Betétként a gumiiparban használatos bármilyen szálasanyagból álló betét számításba jöhet. így például alkalmazhatunk pamut, viszkóz, poliamid, poliészter, üveg, fém stb. alapanyagú betéteket. A betét elhelyezkedhet a zsaluzó sablon hátoldalán, vagy a hátoldalba lehet beágyazva, egy vagy több rétegben. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban egy példa kapcsán világítjuk meg közelebbről, anélkül azonban, hogy azt a példára korlátoznánk. 1. példa A következő komponensekből keveréket készítünk: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
