174066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusosan helyettesített uraidoszármazékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174066 Æ Ê èl, Nemzetközi osztályozás: igt Bejelentés napja: 1975. II. 05. (Sí—1453) Nagy-Britanniái elsőbbsége : 1974. II. 07. (5596/74) C 07 D 233/66, C 07 D 233/64, C 07 D 277/22, C 07 D 277/26, C 07 D 277/36 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. III. 31.-* . , ' _ • Feltalálók: Szabadalmas: Durant Graham John kutatóvegyész, Ganellin Charon Robin kutatóvegyész, Smith Kline and French Laboratories Welwyn Garden City, Hertfordshire, Nagy-Britannia Limited, Welwyn Garden City, Hertfordshir Nagy-Britannia Eljárás heterociklusosán helyettesített ureido-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új, farmakológiailag aktív, heterociklusosán helyettesített ureido-származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A találmány szerinti vegyületeket savakkal képezett gyógyá- 5 szatilag elfogadható savaddíciós sók formájában is előállíthatjuk, azonban a találmány leírása, egyszerűség kedvért, mindvégig a megfelelő alapvegyületekre vonatkozik. Az állati szervezetben számos fiziológiailag aktív 10 anyag, hatásának kifejtése közben, bizonyos specifikus helyekhez kötődik, melyeket receptoroknak nevezünk. A hisztamin is olyan vegyület, amelyről feltételezzük, hogy ilyen módon hat, de minthogy a hisztamin hatása nem egy-, hanem több-típusú, 15 feltételezzük, hogy többféle hisztamin receptor is létezik. Hisztamin H—1 receptorként jelölték meg [Ash és Schild: Brit. J. Pharmac. Chemother. 27, 427 (1966)] azokat a receptorokat, melyek a hisztamin azon hatásánál játszanak szerepet, mely 20 hatást a közönségesen „antihisztaminoknak” nevezett szerek - ezek egyik jellegzetes példája a mepiranún — gátolják. A hisztamin olyan típusú hatásában szerepet játszó receptorokat, amely hatást az „antihisztaminok”, mint amilyen a mepi- 25 ramin, nem gátolják, hisztamin H-2 receptorként jelöljük, és a hisztamin H-2 antagonistic egyik példájaként a burimamidot jelölték meg [Black és munkatársai: Nature 236, 385 (1972)]. így tehát, a hisztamin H—2 receptorok úgy definiálhatók, mint 30 2 olyan hisztamin receptorok, melyeken a hisztamin hatását a mepiramin nem akadályozza meg, a burimamid azonban megakadályozza. Azokat a vegyületeket, melyek a hisztamin hatását a hisztamin H—2 receptorokon antagonizálják — ilyen vegyület a burimamid is -, a továbbiakban hisztamin H—2 receptor antagonistáknak nevezzük. A hisztamin H-2 receptor antagonisták használhatók a hisztamin olyan hatásainak antagonizálására, melyeket az „antihisztaminok” nem gátolnak. Felhasználhatók például a gyomorsav-kiválasztás inhibitoraiként. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek hisztamin H—2 receptor antagonisták. Ezeket a vegyületeket a következő I általános képlet jellemzi, mely képletben Rí és R2 jelentése azonos vagy különböző lehet, nevezetesen valamely II általános képletű csoport, mely képletben Hét jelentése előnyösen rövidszénláncú alkiicsoporttal helyettesített imidazolil- vagy tiazolil csoport, Z jelentése kénatom vagy metiléncsoport, m jelentése 1 vagy amennyiben Y jelentése cianocsoport, m értéke 0. Xi és X2 jelentése azonos vagy különböző lehet, nevezetesen kénatom, =CHN02 vagy =NY csoport, melyben 174066
