174063. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőszerkezet nyomaték átvitelére
3 174063 4 akadó illesztést jelent és a zsugorkötésre utaló jegyeket nem tartalmazza. Ez a megoldás ugyanazokkal a hátrányokkal rendelkezik, mint az előzőekben hivatkozott 506 718 sz. szabadalmi leírásban ismertetett berendezés. Ismeretes továbbá, hogy az általánosan használt nyomatékátvivő szerkezetek, tehát az ékek, reteszek, valamint az ún. poligon tengely és az ékhornyos tengely hátrányos tulajdonságai közül a legjellemzőbbek azok a tulajdonságok, melyek szerint e megoldás szerint kialakított kötések — gyengítik a tengelyt, — egyes pontjai feszültséggyűjtő helyeknek minősülnek, — kiegyensúlyozásuk nehézkes, — igen durva és nehézkesen oldható illeszkedést tesz lehetővé, — előállításuk jelentős műszaki ráfordítást és az ezzel járó költségtöbbletet igényel. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy egy olyan rögzítő szerkezetet hozzunk létre a tengely és a ráillesztett gépelem között, amely zsugoikötés útján illeszkedik egymáshoz és ennek révén igen egyszerű és megkívánt IT fokozatú illeszkedés hozható létre, ahol nem kell külön gondoskodni a lecsavarodás elleni biztosításról. A súrlódó kötést vagy ennek feloldását, az agy beszűkítését vagy bővítését az aggyal együtt alakváltozó tárcsa síkból való kitérítésével, megdomborításával érjük el. Az alkalmazás módja: a) A tárcsát toló illesztéssel szereljük és előfeszítve, domború állapotában a beszűkült agy a tengelyre szilárdan illeszkedik, b) A tárcsát szereléshez előfeszítjük, megdomborítjuk, szilárd illesztésű furatát felbővítjük. A rögzítőtárcsat helyére téve megszüntetjük az előfeszítést és az agy szilárdan illeszkedik. A kétfajta rögzítésmódot együtt is alkalmazhatjuk. Nagyobb nyomatékok átvitelében „b” típusnál a tárcsát mint az „a” típusnál előfeszítve a súrlódó erő (átvitt nyomaték) megnövelhető. A tárcsa sugár irányú középvonalának szögváltozását követi — nem sok eltéréssel — az agy alakváltozása. Egyes — méretektől, alaktól függő — agyszakaszok a kívánatossal ellenkező alakváltozásúak lennének. Az agy egy oldalú, esetleg eltolt elhelyezésével, ki kell zárni a rossz irányban alakváltozó szakaszt. Az „a” esetben a tárcsa állandó előfeszítéséhez, a kötés fenntartásához ellentartó második elemnek a mellette levő gépelemet, vagy távhüvelyt képezhetjük ki. Mind az ellentartó elem, mind a rövid agyú tárcsa kialakítható más szerkezeti elemmé. Pl.: labirinttömítéssé, fogaskerékké stb. A találmány szerinti szerkezet lényege a rövid agyú rögzítőtárcsa, amely a peremein ható erő hatására domborúvá válik és agyának kissé előrenyúló szakaszát összenyomja, beszűkíti, illetve ellenkező irányú erővel szétfeszíti, felbővíti. Mindkét esetben az agy illesztés fajtája változik a szerelhető átmeneti, laza és szilárd (kötő) illesztés között, amellyel a szerkezet rögzít. Az „a” esetben a rögzítőtárcsát domború állapotban az a kerületi erő tartja, amivel anya vagy csavarok a rögzítőtárcsát az ellentartó elemhez húzzák. Ilyen esetben a rögzítőtárcsa agyrésze ugyanerre az ellentartó részre támaszkodik. Az „a” esetben tehát az ellentartó és a rögzítőtárcsa a feszítőelemek, az anya vagy csavar húzásának hatására szorul a tengelyre. A második „b” változatban a rögzítőtárcsát előfeszített, domború állapotban szereljük és feszített állapotának oldása - a síktárcsa szilárd illesztésű agya - rögzít, súrlódó erővel köt a tengelyen. Az „a” tárcsa feszítéséhez külön peremes gyűrűt alkalmazhatunk, az erőelosztás csavarok esetében így kedvezőbb lesz. Az 1. ábra a találmány „a” kivitelű példáját metszetben, mint orsócsapágy rögzítő szerkezetet mutatja. Az 1 rögzítőtárcsát a 2 anya meghúzva, domború, kötő állapotában tartja. A 3 távtartóra támaszkodik az 1 rögzítőtárcsa agya és ehhez húzza a 2 anya peremeit is. Az anyát elcsavarodás ellen biztosítja a súrlódó erő, melyet az 1 tárcsa húzása ébreszt. A 4 golyóscsapágy tengelyirányú elmozdulását határolja egy oldalról az 5 tengelyváll, az ellen oldalról a 3 távtartó közvetítésével az I rögzítőtárcsa. A 2. ábra fogaskerék — két rögzítőelemes - nyomaték átvivő rögzítésének „a” kiviteli metszetét mutatja. Az 1 rögzítőtárcsa ellentartó gépeleme a második szembefordított 1 rögzítőtárcsa. A 7 csavarok húzóerejének egyenletesítését a 8 peremes gyűrűk végzik. A 3. ábra ugyanolyan fogaskerék rögzítőelemes zsugorkötés metszete, mint a 2. ábra, de ennél a fogaskerék agya rögzítőtárcsaként van kialakítva. A 4. ábra az 1. ábrához hasonló orsócsapágy rögzítésének metszete. A „b” típusú rögzítőtárcsa egyben a 9 labirinttömítő gyűrű is, amelynek agyát kissé eltoiva helyezték el. Mint látható a szerkezet valóban egyszerű és mindkét fajtája a pontos, tengelyek megkívánta IT fokozatban készíthető. Előnyük a sima, egy munkamenetben megmunkált pontos tengely, amelyen rögzítést és nyomatékátvitelt a rögzítőtárcsa megfelelő megfeszítése, illetve illesztése biztosítja. Nem kell külön gondoskodni az „a” típusú állandó előfeszített anyás megoldás lecsavarodás elleni biztosításáról. Az ellentartó elem más gépelem funkció, pl.: labirinttömítésnek kiképezhető, sőt maga a rövid agyú tárcsa is kialakítható valamelyik tengelyre rögzítendő, esetleg nyomatékátvivő gépelemből. Szabadalmi igénypontok: 1. Rögítőszerkezet nyomaték átvitelére és tengelyirányú elmozdulás megakadályozására dörzskapcsolat útján kapcsolódó tengellyel és rögzítendő gépelemmel, azzal jellemezve, hogy radiálisán defor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
