174056. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kazántápvíz termikus gáztalanításra

3 174056 4 nyerhető legyen a gáztalanítót tartalmazó rendszer számára, ugyanakkor ne jelentsen sem korróziós okok miatt és más miatt sem olyan gazdasági ráfordítást, ami esetleg kompenzálja az előbb említett gazdasági előnyt. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy ha a gáztalanítóból az ott felszabadult gázt és a le nem kondenzált fűtőgőzt keverő hőcserélőbe ve­zetjük és itt a táprendszer valamelyik szakaszához tartozó víz melegítésére használjuk, akkor egyrészt az ide került gőz maradéktalanul lecsapható, s így mind a hasznosítható hőtartalma, mind pedig a csapadékvíz visszakerül az eredeti rendszerbe, más­részt pedig a gőzt kísérő gáz a keverő hőcserélőben jól elkülönül és így könnyen kivezethető a sza­badba, s a csapadék nem lesz agresszív, vagyis nem okoz rendkívüli korróziót. A találmány alapját képező felismerésnek meg­felelően a gáztalanító után egy keverő hőcserélő van kapcsolva. Ebben a keverő hőcserélőben a hőt átvevő közeg a tápvizet előkészítő rendszer bár­melyik szakaszából ide vezetett víz lehet. Ennek megfelelően a szóban forgó keverő hőcserélőnek a melegítendő vizet bevezető csonkja a lágyvíz-rend­­szerhez, vagy az előlágyított víz köréhez, vagy vízreaktorhoz van kapcsolva. Ugyanakkor a keverő hőcserélőnek a melegített vizet elvezető csőcsonkja - az előbbiekkel összhangban - lágyvíztartályhoz, vagy az előlágyított víz tartályához, vagy vízreak­torhoz lehet csatlakoztatva. Lehetséges még olyan megoldás is, amely szerint a keverő hőcserélő melegített vizet elvezető csőcsonkja további hő­­cserélőhöz, vagy ioncserélőhöz, vagy szűrőhöz van kötve. Mindezen kapcsolási lehetőségekkel azt kí­vántuk érzékeltetni, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezés az általa érintett erőműrend­szer bármilyen kiviteli alakja mellett beiktatható függetlenül attól, hogy pl. milyen vízelőkészítés) módokat alkalmaznak az illető erőműrendszerben. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés bár­milyen hőtárolóvál, vagy táptartállyal összeépített gáztalanító esetében alkalmazható, és lényege tehát, hogy a gáztalanító pára-elvezető csőcsonkja olyan keverő hőcserélőhöz van csatlakoztatva, amelyhez melegítendő vizet bevezető csőcsonk, melegített vizet elvezető csőcsonk és gázkivezető szerv tar­tozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést a csatolt rajzon vázlatosan szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajz szerinti megoldásnál az 1 táptartályra van építve a 2 gáztalanító. Az 1 táptartályból a 11 csőcsonkon keresztül távozik a tápvíz s ennek szállítását a 4 tápszivattyű végzi. A 2 gáztalanító önmagában ismert szerkezeti felépítésű, amelybe a gáztalanítani szándékolt táp­víz a 22 csőcsonkon át lép be, míg a gáztalanításra szolgáló futőgőzt a 21 csőcsonkon keresztül veze­tik a 2 gáztalanítóba. A 2 gáztalanítóban a tápvízből kilépett gázok, valamint a fűtőgőz túl­nyomó része a páraelvezető 23 csőcsonkon keresz­tül van elvezetve. A gáztalanított víz a 2 gáztalaní­tóból az 1 táptartályba kerül. A 2 gáztalanító páraelvezető 23 csőcsonkja egy keverő 3 hőcserélő párabevezető 31 csőcsonkjához van kötve. A keverő 3 hőcserélőbe a 32 cső­csonkon keresztül melegítendő vizet vezetnek, míg a melegített vizet a 34 csőcsonkon keresztül vezetik el A melegített víz a keverő 3 hőcserélőben lecsapódott, a 2 gáztalanítóból ide vezetett fűtőgőz csapadékát is magában foglalja. A keverő 3 hőcserélőben ugyanis a 32 csőcsonkon át beve­zetett melegítendő víz és a vele ellenáramban haladó, a 31 csőcsonkon keresztül ide jutó gőz és gáz keveréke között intenzív hőcsere folyik, s ennek eredményeként a gőz lecsapódik. A lecsa­pódott gőztől a jelenlevő gázok mintegy elkülönül­nek és így a 3 gázkivezető szerven keresztül eltávoznak. A 3 gázkivezető szerv célszerűen a szabadba torkolló csőcsonk lehet, vagy elzárószervekkel eset­leg más szerelvényekkel is ellátott szerkezet. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés igen jelentős előnye, hogy alkalmazása révén nagyságren­dekkel csökkenthető a gáztalanítás okozta termikus veszteség. A másik számottevő előnye a találmánynak, hogy megszűnik a termikus gáztalanítás mellett eddig fennálló vízveszteség. További előnyként említhető az a körülmény, hogy a gáztalanításra fordított gőz mennyisége a korábbiakhoz képest jelentősen növelhető éppen azért, mert a rendszer számára ez nem jelent sem hőveszteséget, sem pedig vízveszteséget, a gáztala­nításra fordított több fűtőgőz eredményeként vi­szont a tápvíz minősége lényegesen javul. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés to­vábbi előnye, hogy a keverő hőcserélő hőfoklépcső­jének figyelembevételével könnyen és jól szabályoz­ható. A felsorolt előnyökön túl eredményként jelent­kezik az a körülmény is, hogy a korróziós károsodás nem lépi tül a hőcserélőknél normális körülmények mellett fellépő korróziós károsodást, de mindenképpen elenyésző ahhoz a korróziós veszteséghez képest, ami a felületi hőcserélőkben keletkezik. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés kazántápvíz termikus gáztalanításához, ahol célszerűen táptartállyal össze­épített gáztalanító van alkalmazva, azzal jellemezve, hogy a gáztalanító (2) páraelvezető csőcsonkja (23) olyan keverő hőcserélőhöz (3) van csatlakoztatva, amelyhez melegítendő vizet bevezető csőcsonk (32), melegített vizet elvezető csőcsonk (34) és gázkivezető szerv (33) tartozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keverő hőcserélő (3) melegítendő vizet bevezető cső­csonkja (32) a lágyvízrendszerhez, vagy az előlágyí­tott víz köréhez, vagy vízreaktorhoz van kapcsolva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom