174042. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabona vetésének ellenőrzésére
MAGYAR nepköztarsasäg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1974. X. 07. (MO-916) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. III. 31. 174042 Nemzetközi osztályozás: G 08 B 21/00, A 01 C 7/00 ____________________________________ Feltalálók: Pataki Csaba oki. villamosmérnök 31%, Kerecsényi József oki. gépészmérnök 14%, Pataki Csabáné oki. gépészmérnök 14%, Körmend, Vései László oki. gépészmérnök 10%, Polgár Sándor üzemmérnök 10%, Mosonmagyaróvár, Bódy István oki. villamosmérnök 4%, Szemők István oki villamosmérnök 4%, Budapest, Deli József technikus 2%, Micsik László technikus 2%, Sinka József technikus 2%. Koller József üzemmérnök 2%. Kocsis József agronómus 2%. Mosonmagyaróvár, Modrovich István üzemmérnök 1%, Honfi Antal üzemmérnök 1%, Balogh Zsolt technikus 1%, Körmend ___________ Szabadalmas: RÁBA Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, Mosonmagyaróvár Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Berendezés gabona 1 A találmány tárgya berendezés gabona vetésének ellenőrzésére, amely vetőgép vetőcsöveiben elhelyezett érzékelő átalakítókat, erősítőket és ezek kimenetéhez csatlakozó optikai és/vagy akusztikus kijelzőket tartalmaz. Az ismert vetésellenőrző berendezések csak a nagyszemű magvak, így kukorica, szójabab, gépi vetési műveletének ellenőrzésére szolgálnak. Ilyen berendezések például az amerikai Dickey John cég Cyclo 400-as típusa, továbbá a Békéscsabai Mezőgép Vállalat VEK-6, illetve VEK-8 típusai. Az ismert berendezések nem alkalmasak az aprószemű magvak, így a gabona, vetési műveletének ellenőrzésére. Alkalmatlanságukat az alábbi szempontok magyarázzák. Az ismert berendezések rendelkeznek vetőcső dugulásjelző egységgel, működésük azon alapszik, hogy a nagyszemű magvak áramlása a vetőcsőben tagolt. Ekkor lehetséges az elvetett magvak számárak megszámlálása is. A vetőcsövön elhelyezett érzékelő átalakító, a magáramlásnak megfelelő elektromos impulzusokat szolgáltatja, és tagolt magáramlás esetén ezen impulzussorozatnak az 1. ábrán bemutatott jellegű - tetszőleges logikai ^mtő, és logikai értelmű — jelalakja van, amelyet feldolgozás céljából a mérőberendezés felé továbbítanak. A jól definiált alakú impulzusok jól megkülönböztethetők azon állapotoktól, amikor nincs magáramlás, például maghiány, illetve az érzékelő előtti vagy utáni dugulás miatt. vetésének ellenőrzésére 2 Az aprószemű magvak, így a gabonamag áramlása azonban folyamatos jellegű, nem jönnek létre diszkrét időszakaszok, amikor nincs mag a vetőcsőben, csupán a statisztikusan váltakozó magsűrűség 5 következtében jönnek létre észlelhető áramlási ingadozások. A vetőcsövön elhelyezett érzékelő átalakító által kiadott és a magáramlásnak megfelelő jelek tipikus időbeli lefolyását a 2. ábrán mutatjuk be. Az 1. és 10 2. ábra összehasonlításából jól látható, hogy a gabonamagvak esetében a megfelelő magáramlás érzékelése és kiértékelése sokkal bonyolultabb, és ez más érzékelési és kiértékelési eljárás alkalmazását, eltérő mérési módszer bevezetését igényli. Ez 15 az igény fokozottabb követelményeket támaszt a vetési műveletet ellenőrző berendezéssel szemben, mivel a 2. ábrából láthatóan egy statisztikus és zajjellegű információból kell a hasznos információt kiszűrni és felhasználni. 20 Az ismert berendezések, megoldások hátránya tehát abban rejlik, hogy más jellegű feladat ellátására készültek, az eltérő feladat más mérési elv alkalmazását igényli, így az aprószemű magvak, mint például a gabona, gépi vetési műveletének 25 ellenőrzését nem tudják ellátni. Gabonavetési művelet ellenőrzésére kézenfekvőnek tűnik a nagyszemű magvak vetésének ellenőrzéséhez használt megoldással analóg megoldást alkalmazni. A 3. ábrán ilyen kézenfekvő és ismert 30 megoldást tüntettünk fel, amely tartalmaz 1 érzé-174042
