174033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás intenzív, ketceces báránynevelésre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174033 Bejelentés napja: 1972. IV. 14. (ME-1486) H—2. igénypontok) Módosítási elsőbbsége: 1977. IX. 30. (3—6. igénypontok) Nemzetközi osztályozás: A 01 K 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. III. 28. HIVATAL Megjelent: 1980. III. 31. Feltalálók: Pellérdy Gábor oki. mg. gépészmérnök, Budapest Tótn László dr. oki. mg. gépészmérnök, Gödöllő Szabadalmas' Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, Mosonmagyaróvár Eljárás intenzív, ketreces báránynevelésre 1 Eljárás intenzív, ketreces báránynevelésre, főként szaporább, kétévenként legalább háromszor vemhesíthető juhfajták tartásában, melynél a bárányokat legalább kétszintes ketrecben neveljük folyamatos ellátás és szakaszos trágyakihordás mellett legfel- 5 jebb 30—35 kg élősúly eléréséig, miközben a környezet hőmérsékletét 14-25°C, páratartalmát 50—70 között tartjuk, a környezetet 6—10 W/m2 teljesítménnyel, az etető-itató helyeket pedig a 25—50 Lux értékkel világítjuk meg. 10 A juhtenyésztés és ezen belül a báránynevelés ősi módja az ún. extenzív tartás volt, melynél az állatok az év túlnyomó részét legelőn töltötték. 15 A legelőterület állandó csökkenési tendenciája és nem utolsósorban az extenzív tenyésztés hátrányai és a fogyasztási kereslet növekedése következtében került előtérbe az intenzív tartás alkalmazása iránti igény. Az intenzív tartás alatt olyan állattenyésztési 20 technológiát kell érteni, melynek célja a többi között a vágósúly eléréséhez szükséges időtartam és a betegségek okozta elhullási veszteségek csökkentése, a kitenyésztett értékesebb, de egyben érzékenyebb fajták nagyüzemi tenyésztésének megváló- 25 sítása. Vizsgálódásainkat az egyszerűsítés kedvéért a továbbiakban kizárólag a báránynevelés körére, azaz a legfeljebb 30—35 kg élősúlyú, ún. pecsenyebárányok tenyésztésére korlátozzuk. 30 2 Az intenzív tartás megvalósításának első zootechnikai feltétele az, hogy az állatok állandóan vagy csaknem állandóan hodályban, előnyösen klimatizált hodályban legyenek. Az intenzív tartásra irányuló kísérleteket először az ún. mélyalmos tartással vélték megvalósítani, melynek alapvető jellegzetessége az, hogy a hodály padozata vastag, 1— l,5m-es alomréteggel van beborítva, az állatokat pedig legfeljebb 60-as létszámú csoportokra elkülönítve nevelik. Dyen jellegű hodályokat a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet 21.42.045—70 témaszámú tanulmánya (Gödöllő, 1970) 89—104. oldalain mutatnak be. A mélyalmos tartás egyik alapvető hátrányos tulajdonsága abban van, hogy egyrészt az alom az itatok környezetében mindig nedves, ami pihenésre alkalmatlanná teszi és egyben túlnedvesíti a hodály levegőjét, másrészt még a leggondosabb kezelés mellett sem lehet elkerülni a trágyának és a vizeletnek az alomba jutását, ez viszont fokozott fertőzési veszélyt jelent, ami elsősorban a fiatal bárányok egészségét veszélyezteti. A mélyalmos tartás e hátrányának elkerülésére próbálkoztak az ún. rácspadozatos tartással, ennél azonban a legfontosabb követelményt, a rácselemek tisztántartását és fertőtlenítését a csoportos tartás területigényei mellett a szokványos hodályokban még rendkívül magas beruházási és üzemi költségek ellenére sem lehetne megvalósítani. 174033
