174032. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csövek tengelyirányának ellenőrzésére koherens fényforrás és céllap segítségével
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174032 Bejelentés napja: 1976. IX. 16. Nemzetközi osztályozás: (MA-2808) G 01 B 11/26, G 02 B 17/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Jerzsabek Lajos gépészmérnök 40%, Lippényi Tivadar gépészmérnök 40%, MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Zala Károly gépészmérnök 20%, budapesti lakosok Budapest Berendezés csövek tengelyirányának ellenőrzésére koherens fényforrás és céllap segítségével 1 A találmány tárgya berendezés csövek tengelyirányának ellenőrzésére koherens fényforrás és céllap segítségével. Mint ismeretes, egy alapvető, de nehéz méréstechnikai probléma valamely cső tengelyirányának, pontosabban a geometriai tengellyel 5 párhuzamos valamelyik optikai tengelyének meghatározása. Különösen akkor válik szinte megoldhatatlanul bonyolulttá a feladat, ha a kívánt mérési pontosság a szögmásodpercek tartományába esik. Hagyományos, mechanikai mérés ilyenkor már nem 10 alkalmazható. E nehézségek kiküszöbölésére nagy átmérőjű csövek esetén központosító készülék segítségével egy folyamatosan működő He-Ne gázlézert helyeznek el a csőben. A cső tengelyének irányát a 15 mérőhelyen elhelyezett céllapon szabad szemmel figyelik, vagy más esetben a céllap helyett négyszegmensű fotodetektort alkalmazva elektronikus úton mérik a csőtengely eltérését egy adott iránytól. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy csak 20 nagyátmérőjű csövek esetében alkalmazható (Pl. az LBS Beacon cég iránymérő berendezései). Ismeretes olyan megoldás is kisebb átmérőjű, de mindkét végén nyitott csövek esetében, amikor a 25 csövet tengelye mentén átvilágítják. Ha a fénynyalábátmérő kisebb, mint a cső átmérője, a csőben két központosított fényrekeszt helyeznek el. Ezzel a módszenei a cső középponti tengelyét lehet a fénynyaláb tengelyébe állítani. Közel azonos 30 2 csőátmérő és fénynyalábátmérő esetén nincs szükség központosított fényrekeszre sem. A módszer hátránya, hogy egyik végén zárt csöveknél nem alkalmazható. Egy további ismert iránymeghatározási módszer az úgynevezett autokollimációs beállítás. Erre jellemző példaként a lőfegyverek hidegbelövése említhető, melynél a csőtengely irányát a csőbe helyezett tüskéhez (hengeres illesztő csap) csatlakozó optika (pl. távcső) optikai tengelyével kívánják meghatározni. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy eléggé pontatlan, tekintettel arra, hogy az alkalmazható optikák felbontó képessége rosszabb, nem érheti el a vizsgált fegyverek szórásértékeit (ezen ok miatt csak durva közelítő beállításra alkalmas), azonkívül kezelésük is nehézkes. Ismeretes a lőfegyverek hideg-belövésére egy olyan lézeres megoldás is, ahol a lézert a célpontnál helyezik el, a fegyver csövébe tükröt helyeznek, és a visszavert fénynyalábot a kibocsátási pontra jusztírozzák. Ez pontos eljárás, de nagy hátránya, hogy két egymástól távollevő mérőhelyen kell kezelni a mérőkészül éket és munkavédelmi szempontból sem megfelelő, mivel a lézer fénynyalábja könnyen a kezelő szemébe juthat. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan 174032
