174031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt térben lejátszódó technológiai folyamatok hőellátására

5 174031 6 ják el a berendezést, hogy a kezelésből származott hőjük egy részét a 46 regenerátorban a 12 komp­resszorból távozó komprimált levegőnek adták át. Ebben az esetben tehát a zárt teret alkotó 30 kemencéből távozó termékkel az égési levegőt me­legítjük elő, amely a 10 gázturbina 12 kompresz­­szorából érkezik. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak a találmány szerinti eljárás további foganatosítási módjára ad példát. Itt nemcsak a 30 kemencéből távozó termékek, hanem a 30 kemencéből távozó füstgázok hulladékhőjét is hasznosítjuk. Evégből a 12 kompresszort a 14 égéstérrel összekötő 22 vezetékbe további 48 regenerátor (füstgázregenerá­tor) van iktatva, amelynek primer oldala a 40 vezeték útján a 30 kemence 38 kiömlő csonkjával van összekötve. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a találmány szerinti eljárás olyan változatával van dolgunk, amelynél a zárt térbe vezetett tüzelőanya­got légfelesleges füstgáz helyett komprimált levegő­vel égetjük el és a távozó füstgázokat energialeadás közben expandáltatjuk. Az ehhez alkalmazható be­rendezés abban különbözik az előzőtől, hogy a 14 égéstér elhagyása mellett a 12 kompresszor kiöm­léséhez csatlakozó 22 vezeték közvetlenül a 30 kemence 32 beömlő csonkjával van összekötve. További különbség, hogy a kemence 38 kiömlő csonkjához csatlakozó 40 vezeték 50 szeparátor közbeiktatásával a 10 gázturbina beömlésével van összekötve. A 12 kompresszor a levegőt a 30 kemence légbevezető 32 beömlő csonkjához szál­lítja. A beömlő levegő a 34 bevezető csonkon át beáramló tüzelőanyaggal keveredve olyan nagy­nyomású füstgázt képez, amely biztosítja a tech­nológiai folyamat energiaigényét. A 30 kemencében uralkodó túlnyomás miatt a terméket 52 zsilipen át kell a kemencébe vezetni és 54 zsilipen át kell elvezetni. A technológiai hőszolgáltatás után a 38 kiemlő csonkon át távozó füstgázt az 50 szeparátorba vezetjük, amelyben a füstgáz lebegő szilárd részecs­kéit leválasztjuk. A megtisztított füstgáz a 40 vezetéken át a 10 gázturbinába jut, ahol expan­dálva a munkaközeg megmaradt energiájának egy részét a már leírt módon hasznosítja. A találmány szerinti eljárás ilyen foganatosítási módjának előnye az is, hogy a 30 kemencében a technológiai folyamat a szokásos atmoszférikus nyomás helyett energotechnológiai szempontból op­timális nyomáson zajlik le. További előny, hogy a technológiai folyamat során felszabaduló reakció termékek, vagyis gázok és gőzök nagy nyomáson keletkeznek és a 10 gázturbinán át jutnak ki a környezeti térbe, tehát energiájuk egy része hasz­­nosíthatóvá válik. Az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy van 14 égéstere, amelynek gázbeömlése a 40 vezetékkel, légbeöm­­lése pedig a 22 vezeték megcsapolásával (56 veze­ték) van összekötve. E példakénti kiviteli alak esetén tehát a találmány szerinti eljárást úgy foga­natosíthatjuk, hogy a 30 kemencéből távozó füst­gázokat újból fölhevítjük, mielőtt a 30 gázturbi­nába jutnak. A hevítéshez a tüzelőanyagot a már említett 24 vezetéken át juttatjuk az égéstérbe. Ha a 30 kemencéből érkező füstgáz oxigéntartalma lehetővé teszi, a levegő bevezetés az 56 vezetéken át elmaradhat. A találmány szerinti eljárás ilyen foganatosítási módjának előnye, hogy a 30 kemencét elhagyó füstgázok hőfoka és a 10 gázturbinába belépő füstgáz hőfoka függetleníthető egymástól, neveze­tesen mindkettő az optimum szempontjából legked­vezőbb és technológiailag még megvalósítható ér­tékre állítható be. További előny, hogy függetle­níthető egymástól a 30 kemencén és a 10 gáztur­binán átáramló közegek mennyisége is. Ez a 10 gázturbina teljesítményének megválasztásában bi­zonyos fokú szabadságot biztosít, anélkül hogy a találmány szerinti eljárás egyéb előnyei csökken­nének. Végül előny, hogy a 30 kemencében a kemence atmoszférát, nevezetesen az oxigén kon­centrációt bizonyos határok között szabadon vá­laszthatjuk meg, anélkül hogy ezzel energiaveszte­séget okoznánk. Végül a 6. ábrán a találmány szerinti eljárás olyan foganatosítási módjához való berendezést tüntettünk föl, amelynél mind a 30 kemencéből távozó termékek, mind pedig a 10 gázturbinából távozó füstgázok hulladékhőjét hasznosítjuk. Ehhez az előző példákban már említett 46 illetőleg 48 regenerátort alkalmazzuk, úgyhogy a 6. ábrán lát­ható berendezés lényegében a 3. és a 4. ábrán látható berendezések kombinációja. Ha ebben a berendezésben a 46, 48 regenerátorokat illetőleg a 14 égésteret és a 22 vezetéket kiiktatiiatóan ren­dezzük el, a 6. ábra szerinti berendezés az adott esetben optimumnak megfelelő kapcsolás szerint üzemeltethető. Fentiekben a találmányt forgódobos kemen­cékkel kapcsolatban Ismertettük. Nyilvánvaló azon­ban, hogy a találmány minden olyan technoló­giában, tehát például fluidizációs kemencéknél is alkalmazható, ahol zárt térben hevítés közben tech­nológiai folyamatok játszódnak le és a folyamat hőszükségletét füstgázok fedezik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás zárt térben lejátszódó technológiai folyamatok hőellátására, amelynél légfelesleges füst­gázt állítunk elő és a zárt térbe tüzelőanyagot vezetünk, azzal jellemezve, hogy — légfelesleges füstgázt állítunk elő, — ezt energialeadás közben expandáltatjuk,- az expandált légfelesleges füstgázt a zárt térbe vezetjük,- a zárt térben pedig a légfelesleg felemésztésével tüzelőanyagot égetünk el (1—3. ábrák). 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a füstgázokat komp­rimált levegővel állítjuk elő, amelyet a zárt térből távozó füstgázokkal előmelegítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás vál­tozata, amelynél a zárt térbe (30) vezetett tüzelő­anyagot légfelesleges füstgáz helyett a füstgáz elő­állításához használt komprimált levegővel égetjük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom