174030. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és üzemeljárás anyagok gejzír rendszerű érintkeztetésére ill. szárítására
MAGTAR SZABADALMI 174030 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. VIII. 03. (MA—2801) B 01 F 7/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. III. 28. (fjv) TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Aradi Emil okleveles gépészmérnök, 30%, dt Blickle Tibor okleveles vegyészmérnök, MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézet, 10%, Monostori Endre okleveles gépészmérnök, 10%, dr. Németh Jenő okleveles Veszprém és Agrártudományi Egyetem, gépészmérnök, 10%, dr. Pallai Ivánné okleveles vegyészmérnök, 30%, Keszthely Budapest, és dr. Varga János egyetemi tanár, 10%, Mosonmagyaróvár. Berendezés és üzemeljárás anyagok gejzír rendszerű érintkeztetésére, ill. szárítására. 1 A találmány tárgya berendezés és üzemeljárás porszerű szemcsés, ill. darabos anyagok valamint oldatok, szuszpenziók, ill. pasztaszerű anyagok egymással, ill. gázzal való érintkeztetésére, ill. szárítására gejzír rendszerben. 5 A fluidizációs eljárások számos fajtája ismeretes gázzal való érintkeztetés megvalósítására. Ezen belül a gejzír eljárás különféle formái is ismeretesek, mint pl. a fúvókás-gejzír eljárás (2 786 280 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. 10 Ennél tartályba helyezett szemcsés anyagrétegbe fúvókán keresztül, függőleges irányban sűrített levegőt vezetnek, amely légáram az anyagréteg tengelyében csatornát szakít ki. Ez a csatorna a folyamatos üzemeltetés során mint pneumatikus 15 szállítócső működik, amelyen keresztül a fúvókából érkező légáram az anyag egy részét felfelé szállítja. Ilyen módon a réteg felszínére kerülő anyagszemcsék a tartály fala mellett lefelé csúszva jutnak el ismételten a fúvóka közelije és vesznek 20 részt ezáltal a gejzírszerű folyamatos anyagmozgásban. Az anyagréteg tengelyében képződő csatorna biztonságos kialakulása érdek&en ezen a helyen több esetben betétcsövet is alkalmaznak, amely az 25 alatta elhelyezett fúvókával párosítva injektorhoz hasonlóan működik és az anyagmozgatásban sűrűáramú szállítócsőként vesz részt (MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézet Tudományos Eredményei, m. Veszprém, 1975. pl 173.). 30 2 Mind az idézett szabadalom, mind pedig egyéb források szerint a gejzírkészülék tartálya különféle formájú lehet, a rendszerbe való nyersadag beadagolás és termék elvétel különféle módon és helyeken történhet (Dr. Imre L.: Szárítási kézikönyv, 15. 2. 3. fejezet.). Ugyancsak ismeretes több gejzírkészülék párhuzamosan- és sorosan való összekapcsolása (160 333 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Az ismertetett megoldások közös hátránya, hogy az ilyen fúvókás gejzírkészülék mérete - és így teljesítőképessége is - korlátozott, valamint hogy a gejzírmozgást előidéző munkalevegő nagy nyomása miatt a légfúvó energiaszükséglete tetemes. Az ismert gejzír-készülékeknél a munkalevegő ill. a szárítóközeg nyomása nagyobb, mint a gejzírezett anyagréteg hidrosztatikai nyomása. További jelentős - a gejzír eljárás alkalmazását korlátozó -tényező, hogy az ilyen fúvókás gejzír-készülékben - akár betétcsővel, akár enélkül - csak behatárolt szemcseméretű anyag kezelhető és ezek közül is csak olyanok, amelyek megfelelő szemcsékközti gördülési tulajdonságokkal rendelkeznek. Szögletes, vagy kissé tapadós szemcsék esetében ugyanis a folyamatos gejzírmozgás nem jön létre, lökdösés, kráterképződés, belső gejzír rendszer, vagy dugulás áll elő. A fúvókás gejzír eljárás hátrányos tulajdonságainak, vagyis a korlátozott készülékméretnek, a nagy ventillációs energiaszükségletnek, a nem gördü-174030
